| -sza, -sze |
felszólítórag (add-sza, menj-sze) Használata általános. |
|
| -sze |
l. -sza |
|
| abagos |
l. ebagos |
|
| abajdok, tabajdok |
idétlenül nagy, ügyetlen, tajdok ÚMTsz, Kriza. Általános népi szó és hangalakváltozata. |
|
| abajog |
jajong, kiabál, vajúdik ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| ablaktányér |
ablakszem ÚMTsz, RMNyA. Használata általános. |
|
| acsarog, agyarog |
kiabál, veszekszik ÚMTsz. Általános népi szó és hangalakváltozata. |
|
| acsongat |
csinosít (pl. 'acsongatja a mereklyét a villával': rendezgeti a boglyát, hogy jobban nézzen ki) Adat Csíkszenttamásról. |
|
| ádámbűz |
a házhoz nem tartozó ember szaga ÚMTsz. Használata általános. Megj.: Kalotaszegen is használatos. |
"Nem volt a pásztorlegény fából, fel is ment a szép asszonyhoz, de amint ott esznek, isznak, mulatnak, egyszerre megrezdül velük a rézpalota. -Ádámbűzt érzek! - üvöltötte az ötfejű sárkány. -Jaj, édes uram! - rebegte a szép asszony. - Az öcsém jött látogatóba - mondta.-Bújj elő, kicsi sógor! - így erre az ötfejű sárkány -, gyere ebédelj velem - biztatta -, ha rágós lesz neked az acélpogácsa, sebaj, elnyellek én téged - ordította." Ambrus Lajos: Tartód kincse. Romániai Magyar Szó, 2000. július 29. |
| ag, agosság |
gyermekbetegség, amelynek jellemzője, hogy a gyerek sovány, szőrös és nem fejlődik. ÚMTsz. Használata általános. |
|
| ágál |
dicsekszik, pöffeszkedik ÚMTsz, Kriza. Általános népi szó. |
|
| aggat, baggat |
nagy öltésekkel megfércel ÚMTsz, Kriza (baggat, aggat-baggat). Általános népi szó és hangalakváltozata. |
|
| agos |
1.) agosság nevű gyermekbetegségben szenvedő ÚMTsz, Kriza (abagos). 2.) szőrszálhasogató A Nyikó-mentén (Keresztúrszék) használatos. Vö. ebagos a mellékszótárban. |
|
| agosság |
l. ag |
|
| agyament |
bolond Használata általános. |
|
| agyarog |
l. acsarog |
|
| ágyfő |
a párna helye ÚMTsz, RMNyA. Általános népi szó. |
|
| ágylep |
ágynemű ÚMTsz. Használata általános. |
|
| agylobb |
agyvérzés Használata általános. |
|
| ahajt |
ott, amott ÚMTsz, Kriza. Használata általános. |
"-Ki az a te nagyasszonyod? -Ne te né! Hogy teszi kied magát, mintha nem tudná, hogy ki az én nagyasszonyom? Hiszen ahajt küld kiednek egy paksamétát tűlem, hát csak tudni kell kiednek, hogy ki írja azt az instanciát?" Jókai Mór: A Damokosok."Hol van Gyepece? - hangzik el a döbbent csendben a kérdés. Gyepece, ha Borospataka mentén közelítjük meg, akkor ehejt van, négyórai járásra. Ha pedig Palánka felől cserkésszük be, vagyis Bákó megyéből, ahajt Csügésen át érünk oda. Ha pedig Ágasról próbáljuk megközelíteni, Kóstelek felé vezet az út..." Ferencz Imre: Gyimesi útvesztők. Hargita Népe, 2002. július 11. |
| aharra |
1.) arrafelé, arra a helyre SzNyfSz, ÚMTsz. Udvahelyszéken és Erdővidéken használatos. 2.) addig ÚMTsz. Gyergyószéken és a Gyimesekben használatos. |
|
| aharré, aharé, aharrég, ahajrég |
1.) addig SzNyfSz, ÚMTsz. Udvarhelyszéken és Erdővidéken használatos. 2.) oda, arra a helyre SzNyfSz, ÚMTsz. Gyergyószéken és a Gyimesekben használatos. |
|
| aharról |
onnan, arról a helyről SzNyfSz, ÚMTsz. Udvahelyszéken, Erdővidéken, Gyergyószéken és a Gyimesekben használatos. |
|
| ajak |
áll SzNyfSz, ÚMTsz, RMNyA. Használata általános, Aranyosszéket is beleértve. Megj: a palóc nyelvjárásban is használatos. |
|
| ajang |
l. ajog |
|
| ájas, ájos, ájasfülű |
fecskefarkszerűen kivágott fülű (állat) ÚMTsz. Csíkszéken használják. Megj.: a szót a Hortobágyon is használják. |
|
| ájaz |
ló száját, liba csőrét pecekkel kifeszíti ÚMTsz. Használata általános. Vö. felájaz, ájazó |
|
| ájazó |
oválisan hajlított vasszerszám a ló szájának kifeszítéséhez ÚMTsz. Adat a bukovinai székelyektől, használata általános. Vö. ájaz, felájaz |
|
| ajog, ajang |
szégyell, átall, neheztel ÚMTsz. Használata általános. Vö. elajangol |
|
| ájos |
l. ájas |
|
| akezem felől |
balról Használata általános. Vö. ekezem felől |
|
| alamuszta |
alamuszi ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
|
| aligol |
házhelyet kijelöl Gyergyószéken használatos. |
|
| álior |
l. álivor |
|
| alít, alitt |
sejt, vél ÚMTsz, Kriza (alitt). Általános népi szó. |
|
| alitt |
l. alít |
|
| alitt (alít) |
olt Használata általános. Vö. kialitt. Megj.: "altatja, az oltja a palóc vidéken általánosan használt szó" (ÚMTsz). |
|
| álivánka, ávilánka |
kukoricalisztből készült, tejföles, kapros és cukros sütemény ÚMTsz. A Gyimesekben és a bukovinai székelyek között használják. |
"De nemcsak a fiatalok, hanem minden nemzedék evéssel, ivással búcsúzott a farsangtól. A fiatalabb házasemberek, akik nem mentek a legények rendezte bálba, ilyenkor hívogatós bált rendeztek, szerenként, patakokként. A még idősebbek megyékbe mentek megyézni. Ők csendesebb beszélgetésre vágytak, nekik már nem viszketett a talpuk. Ők inkább meséltek Doberdóról, a kutyafejű tatárokról és ki tudná felsorolni, hogy még miről? A vendégek ilyen esetekben vittek kalácsot, álivánkát..." Tankó Gyula: Húshagyó keddtől húsvét másodnapjáig. Honismeret, 2000/2 |
| álivor, álior |
farkasboroszlán, kutyatej [Euphorbia] ÚMTsz. A Gyimesekben használják. |
|
| állás |
1.) csűrpadlás 2.) az istállóban egy nagyobb állatnak lekerített rész ÚMTsz. Általános népi szó, mindkét jelentésben. |
|
| állkapca |
állkapocs ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
|
| almabüzü |
kamilla, orvosi székfű ÚMTsz. A Gyimesekben és a bukovinai székelyek között használatos. |
|
| álommaradék |
csipa Általános népi szó. |
"Ötszáz éve nem volt ébren nappal, idő kellett, míg csipás szeme megszokta a napfényt. De aztán gyorsan kidörgölte az álommaradékot a szeméből, mert sok mindent látott már hosszú életében, de ekkora nagyvárost autókkal, buszokkal, telefonfülkékkel és benzinkutakkal még nem." Trencsényi Katalin: Dörti, a boszorkány. Eső, 2001/2 |
| ámbolyog |
ámolyog, bódorog, szédelegve jár ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
""Jakabfi János igaz hogy elméjében meg háborodott ember volt, még a' Czigányok közöttis ámbolygott esztelenül, Jakabffi János a Czigányok közi több izbe vitt szalonnát, 's egyébüttis ámbolygott Szenterzsébet U; Borb. II., 1831". EMSztT." |
| ámmog |
lebzsel, lassan dolgozik ÚMTsz. Használata általános. Megj.: a szót Dunaújvároson is adatolja az ÚMTsz. |
""Hanem mindjárt hegyesre emelte ismét, mert az öregasszony megmarkolta az asztal lapját, s a szeme szikrát szórt. Rippadozott valósággal, hogy ebben a házban csak ámmognak a férfiak; tűfokán kandikálnak ki a nyomorúságból, s úgy lesik ezt a kotlós világot, hogy mikor hullat mannát nekik." Tamási Áron: Jégvirág vőlegény." |
| ampolna |
kanna ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| áncsorog |
ácsorog ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
|
| ándung |
makacsság, önfejűség, furcsa természet ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| ándungos |
makacs, önfejű, furcsa természetű, heppes ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| ángy |
a nagybácsi felesége ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| ánkál, ányog |
bámészkodik, álldogál ÚMTsz. Háromszéken használják. |
|
| ánkó |
tátott szájú, ügyetlen ÚMTsz, Kriza (áhi). Használata általános. |
|
| anyámasszony |
anyós ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| anyatárs |
a férj anyja és a feleség anyja szólítja így egymást ÚMTsz. Erdélyi tájszó. |
|
| ányog |
l. ánkál |
|
| apámuram |
após ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| apatárs |
a férj apja és a feleség apja szólítja így egymást ÚMTsz. Erdélyi tájszó. |
|
| áporkodik |
kakaskodik, megzavarodik, megbolondul ÚMTsz (záporkodik, megáporodik). Általános népi szó. Vö. megáporodik |
"Okos kérdés volt, s én is valóságosan akartam válaszolni rá. Azt mondtam tehát, hogy nemigen szokott eszembe jutni, mivel annak az embernek a halálában részes nem voltam. S egyébként pedig, az avar be is födte vastagon, mert hiszen azóta már a tizennegyedik ősz is itt van. De hát most eszembe jutott, mert jelenleg is áporkodik a világ." Tamási Áron: Szirom és Boly. |
| apró |
himlő SzNyfSz, ÚMTsz, Kriza. Használata általános. |
|
| apróhelyes |
himlőhelyes Használata általános. |
|
| aprókeltes |
l. aprókőttes |
|
| aprókőttes, aprókeltes |
himlőhelyes SzNyfSz, ÚMTsz (apró), Kriza (apró). Használata általános. |
|
| apróleány |
pesztonka, szolgálócska Használata általános. |
"adtam... Az apró leányok válla álá öt singet .... Az alsó Leányok vállahoz Hondorfi Szabó Győrgynek ul. 4, 1675, utI." EMSztT. |
| aprólikas |
himlőhelyes SzNyfSz. Használata általános. |
|
| árdé, árdéj |
paprika RMNyA. ÚMTsz. Használata általános. |
"a termesztett növények közül éppen az (...) újvilági eredetűek némelyikének van Erdélyben román neve. Ez egyúttal az illető növény terjedésének egyik lehetséges irányát is jelzi, azt mutatja, hogy a fuszulyka, a döblec és a bosztán, az árdéj, az újabbak közül a vinetta (padlizsán) keletről is eljuthatott a Kárpát-medencébe. A növények terjedésének sokirányúsága magyarázza a nem ritka szócserét a két nyelv regionális változataiban: a fuszulyka elterjedési területén a román nyelvjárásokban a magyar eredetű (ill. közvetítésű) pasula használatos, a székely árdéj megfelelőjeként pedig a máramarosi román nyelvjárásban a magyar eredetű poprica van meg." Péntek János: Népi nevek, népi hagyományok. Mentor kiadó, Marosvásárhely, 2003, 36. old. |
| árja |
szérűs kert ÚMTsz, RMNyA. Erdélyi tájszó. |
|
| ármáskurtán |
román fegyveres udvari katona EMSztT. Erdélyi archaizmus. |
|
| arr |
orr ÚMTsz (orr), Kriza. Hangalakváltozat. |
|
| ártány |
herélt sertés ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| árté |
derék, pompás ÚMTsz. Háromszéken és a Barcaságban használatos. |
""Lássátok-e, amíg szükségetek nincs valamire, haszontalan dolognak tartsátok; né, most mekkora szükségünk van az acélra, kovára s toplóra! Aval tüzet csinál;felhúznak nyássra egy őztagot, megsütik s egy árté vadászvacsora lesz belőlle." A vadász királyfiak. Háromszéki népmesék. https://haromszek.8m.net/mesek.html" |
| átbükken, átbüklen |
1.) felbukik a fáradságtól ÚMTsz. 2.) átlép, átlibben ÚMTsz. Használata általános. Használata általános, mindkét jelentésben. Megj.: székely hatásra, a Beszterce megyei Magyardécsén is használják. Vö. bükken, nekibükken |
"Nem is olyan forgalmas az E55-ösnek ez a szakasza! Fél hét felé végre felvesz valaki. Mint kiderül, épp csak átbükken a cseh-német határon, és az első településen, Altenbergben valami ragasztókat vásárol." Zsidó Ferenc: Vidám-szomorú történet. Udvarhelyi Híradó, 2002. szeptember 25. |
| átbüklen |
l. átbükken |
|
| átdöböcsköl |
átnyomkod, áttör valamit (pl. szitán) ÚMTsz. Használata általános. Vö. döböcsköl, bé-, le-, ki-, megdöböcsköl |
|
| ávilánka |
l. álinvánka |
|
| azsag |
1.) pemet, sütőkemence-seprű 2.) piszkafa, vagy a kemencében levő parázs szétkaparására használt hosszabb rúd, bot SzNyfSz, ÚMTsz, RMNyA. Használata általános, mindkét jelentésben. Megj.: az Ormánságban és a Kisalföldön is használják. |
"se emberek, se egyebek ki s be ne járjanak, ne nehezedgyenek az en dolgomis, s az orszageis miattok, ha nem ülhettenek az Lapaton, üllyenek az Asagon 1660, KJ" EMSztT. ""Lattam azt hogy ki kerekedtenek vala az Uczara, s rutul vagdalkoznak vala, ki asaggal ki palczaval ki keöuel s ki penigh szabliaval s rut veresek valanak mindenik 1630, Mv; MvLt 290. 216a" EMSztT." |
| azsagol |
bottal ver ÚMTsz. Használata általános. Megj.: az Ormánságban és a Kisalföldön is használják. Vö. megazsagol |
|
| azsagonjáró, azsagos |
tűzönjáró, rakoncátlan, akit nem állít meg semmi, boszorkány ÚMTsz (azsag). Használata általános. Megj.: az Ormánságban és a Kisalföldön is használják. |
|
| azsagos |
l. azsagonjáró |
|
| bábaguzsaly |
mezei zsurló ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| babba |
szép ÚMTsz, Kriza. Hangalakváltozat. |
"Mikor Kolozsvárra kerültem, az első szervezet a Kmdsz volt, amelyiket megismertem, no de rájöttem, hogy nem eléggé, a kolozsvári név elé helyeznek egy másik K-betűs nevet, a Kommunistát, egyszer is az egész banda korrupt, olyan, mint a férges alma, kívül babba, belül kaka." A www.kmdsz.ro vendégkönyvéből. |
| Babba Mária |
Boldogasszony Használata általános. |
"Az egyik napon a konyhán kenyeret akartam vágni, s nem volt, amivel. Kerestem a kést, s nem kaptam. Végül is picit ingerülten kérdeztem a leánykától: -Emma! Hol van a kenyérvágó kés? -Tudja a Babba Mária - felelte ő is kissé élesen. -Mindig? Mikor mindig? Még akkor is, amikor nem tudjátok, hogy hol van valami? Mert a Babba Mária azt is tudja? -Igen, mert a Babba Mária mindent tud - oldódott fel a leányka félelme." Daczó Árpád (Lukács páter): Bemutatkozik Babba Mária. Háromszék, 2002. május 18. |
| bábi |
gyaluforgács, deszkavég ÚMTsz. Felcsíkon és Gyergyószéken használják. |
|
| babó |
szőrével kifordított bunda, guba ÚMTsz. A Gagy mellékén (Udvarhelyszék) és Szászföldön használják. |
""Vaniolo azon hataro(n) auagy Dwreokleő (!) vagio(n) az melliknek edgike Opra Baczilaje, masik Iuuan sarbaje, parazt emberek, Tartoznak per annu(m) az varhoz egy Pokroczal auagy pedig egj Baboual az mikor forognak 1632, Alsóárpás [Szeben megye, Szászföld]; UC 14/38 Urb. 68" EMSztT." |
| babrás |
időigényes ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| bacsók, bagykó |
farsangi álarcos, jelmezes ÚMTsz. Használata általános. Megj.: a palóc nyelvjárásban is használatos. |
|
| badari |
l. badircs |
|
| badircs, badari |
tetű ÚMTsz. Felcsíkon és Gyergyószéken használatos. |
|
| baggat |
l. aggat |
|
| bagykó |
l. bacsók |
|
| bagzás |
párzás ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| bagzik |
párzik ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| bajusz |
akasztó a lánc végén ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| bakarász |
l. bakotál |
|
| bakfasz, bakszak |
bakszakáll [Tragopogon] ÚMTsz. Használata általános. |
|
| bakkus, bakus |
farsangi álarcos, jelmezes ÚMTsz (bakus). Általános népi szó. |
"Mintha érezné, hogy még sokáig nem fog 'megalakulni' a földművesség s azzal együtt a falu sorsa sem fordul jobbra, Barabás László megszegi a szigorú szakmai szabályt, és 'beavatkozik'. Gyengül a szószóló hangja is, nem tudja folytatni. Sírás fojtogatja. S ahogy körülnézek, több idős asszony és ember szemében könnyeket látok. A bakkusok is csöndesek, elnémult a farsangi lárma. Mintha temetésen lennénk. Érzem, meg kell szólaljak. De mit mondanék? Talán azt, hogy értem, érteni vélem, miért jöttetek Pipébe lakodalmazni. Mire való nektek ez a farsangi játék. Paródiának, bohózatnak indult, aztán átváltott életszínjátékba, s a végére túlcsordult belőle az élet, erdélyi magyar életünk torokszorító valósága." Bölöni Domokos: Életszínjátékok. Népújság, 2000. december 5. |
| baklat |
kutya, macska párzik, koslat ÚMTsz, RMNyA. Használata általános. |
|
| bakóca, bakszán, baksa2 |
szán- vagy szekérfajta, amelyet hosszú fatönkök szállításakor ezek közepe vagy vége alá helyeznek, és így a szekérderekat helyettesíti ÚMTsz. Használata általános, Aranyosszéket is beleértve. Néhol a hangalakoknak (pl. a kézdiszéki Csernátonban vagy az |
|
| bakonta |
l. bakontás |
|
| bakontás, bakonta |
szerencsétlen, sánta ember ÚMTsz. Orbaiszéken használatos. |
|
| bakota |
dadogó beszédű ÚMTsz. A Gagy mellékén (Udvarhelyszék) használják. |
|
| bakotál, bakarász |
kapkodva beszél A Gagy mellékén (Udvarhelyszék) használják. |
|
| bakózik |
szánkázik Kézdiszéken használatos. |
|
| baksa |
nagy farakás, amelyben a szenet égetik, boksa ÚMTsz. Általános népi szó. |
"A mesterség gyakorlása a szűk Nyikó-völgyéből akkor terjedt ki az egész országra. A régi millérek helyét elfoglalta a baksa, amely csak méreteiben más, ebbe 150-250 méter fát raknak bele. A munkakörülmények fejlődtek ugyan, de a szénégetés folyamata ma is a régi." Farkaslaka nemhivatalos honlapja https://www.tetra.ro/ta/c74/
aranka/szenegetes.htm |
| baksa1 |
egy éves kecskebak ÚMTsz, Kriza. Használata általános. |
|
| baksa2 |
l. bakóca |
|
| baksár |
göröngy Használata általános. |
|
| bákszájú |
duzzadt ajakú, ügyefogyottnak kinéző ember ÚMTsz. Erdővidéken használatos. |
|
| bakszak |
l. bakfasz |
|
| bakszán |
l. bakóca |
|
| bálerka |
10-20 literes pálinkás faedény, csobolya ÚMTsz. Általános népi szó. |
"Azt mondta apám, hogy nezze sógor, én elindultam - aszongya - kendtek után, gondolva, hogy ahol kendtek megélnek, ott én se halok meg... mert akkor apámnak már tizenkét élő gyermeke volt. Gyere - aszongya -, igyál ebből a bálerkából, csobolyából. Magyarul csobolya a bálerka." Sebestyén Ádám: A dévai székely-telep https://www.igyuk.hu/bukovina/b-deva.html |
| bálmos |
juhtúróval megrakott puliszka ÚMTsz. Erdélyi tájszó. |
|
| balog |
balkezes ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| bambuc |
cukorka ÚMTsz (bombóc). Használata általános. |
"S a visszajáró pénz? - hallja a lányt. -Azzal mi legyen? -Vegyen magának bambucot - szól vissza a válla fölött HáBé, s meggyorsítja lépteit." Bogdán László: Hutera Béla utolsó utazása. Kortárs, 2000/4 |
| bambuc2 |
l. bankus |
|
| bándázás |
csapatba verődők lármázása ÚMTsz. Általános népi szó. |
"Ott tovébb sétálgatánk, há' eccerre hallom, hogy valahol erőst bándáznak s reja hát a zúton egy csuport ember jő, nagy énekszóval." Laji bá' (Szini Lajos): Nyüszkölés a feredőn s a nagy víz martyán Gyergyószentmiklós, 1937. |
| bangó, bankó |
hülye, süket ÚMTsz, Kriza (bángó). Általános népi szó és hangalakváltozata. |
|
| banka |
l. bankus |
|
| bankázás |
szembekötős játék Gazda K. Kézdiszéken használatos. |
|
| bankázik |
szembekötős játékot játszik Kézdiszéken használatos. |
|
| bankus, bambuc2, banka |
rossz szellem, amellyel a gyerekeket riogatják, mumus, ördög, boszorkány ÚMTsz (bankus, bambuc). Használata általános. Székely hatásra, a Beszterce megyei Magyardécsén is használatos. |
|
| barátfej |
pitypang Használata általános. |
|
| barátfüle |
derelye RMNyA. ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| basa |
pálinkafőzésre használt kis rézüst ÚMTsz. Gyergyószéken használatos. |
|
| batus, batuska, botos |
gyapjúból kötött házipapucs SzNyfSz, ÚMTsz (botos), RMNyA. Általános népi szó és hangalakváltozatai. |
|
| batuska |
l. batus |
|
| bazsalyog |
bárgyún mosolyog ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| bazsó |
l. gazsó |
|
| be, beh, beg |
mennyire, nagyon ÚMTsz. Általános népi szó és hangalakváltozatai. |
|
| béazon |
befelé ÚMTsz. Udvarhelyszéken és Marosszéken használják. |
"Ha jönnek velem béazon, elmondom - fontoskodott a vénember." Tamási Áron: Gombás székely |
| bébecstelenkedik |
becstelenül bejön Használata általános. |
|
| becirmol |
bemocskol Gazda K. Általános népi szó. |
|
| bécsapja 'bécsapta maga után az ajtót' |
arra a gyerekre mondják, aki után már nem jön testvér Gazda K. Használata általános. |
|
| bécserélkezik |
lemegy a dombon Felcsíkon és Gyergyószéken használatos. |
"S hogy Gyergyóban a csámpás kacsuba, a megnyílt ajtó nyitorára áll és a váratlan vendég bécserélkezik rajta - minden magyar anyanyelvű ember számára tökéletesen érthető, még akkor is, ha addig soha nem hallotta." Kozma Mária: Duvad vagy dúvad? Hargita Népe, 2003. november 14. |
| bedlányos |
cserjés SzNyfSz. Adat Homoródszentmárton-Bikfalváról, Udvarhelyszék |
|
| béduvad |
bedől, beomlik ÚMTsz. Használata általános. Vö. duvad, meg-, le-, összeduvad |
|
| bédöböcsköl |
begyömöszöl ÚMTsz. Használata általános. Vö. döböcsköl, át-, le-, ki-, megdöböcsköl |
|
| béeregel |
beballag (pl. a domboldalon) Használata általános. Vö. eregel, leeregel |
|
| béfokoz |
l. beléfokoz |
|
| béfürgöl |
elétolja a reteszt az ablakzáron ÚMTsz. Csíkszéken használatos. Vö. fürgöl, fürgölő |
|
| békakelente, békakölönte, kelente, kölönte, kölődö |
ebihal RMNyA, ÚMTsz (kölönte). Csíkszéken és Erdővidéken használatos. |
|
| békakölönte |
l. békakelente |
|
| békarokka |
mezei zsurló ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| békatekenyő |
kagylóhéj ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| béken |
kalácssütő tepsi Alcsíkon és a Kászonokban használatos. |
"Az edények hozománya eléggé szegényes volt, különösen az 1900-ből származó levélből. Itt nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a leánynak legyen: resta, sütőteknyő, törzsölő teknyő, káposztáskád, béken, cserép és ércedények. Még a gazdag leányoknak sem volt bőven pléh és porcelán edénye." György Enikő Mária: Négy nemzedék perefernum-levelei Csíkszentimrén Honismeret, 2001/1. |
| belbel, bebel |
alszik (gyereknyelven) ÚMTsz. Erdélyi tájszó. |
|
| beléfokoz |
belefűzi a tűbe a cérnát ('beléfokozza a tőbe a cernát') ÚMTsz. Háromszéken használatos. Vö. fokoz |
|
| belétőked |
beléakad, beléköt valakibe ÚMTsz, Kriza (belétöjked). Használata általános. Vö. tőked |
|
| belétőkeszt |
beleüt(i valakibe a bicskát) Használata általános. Vö. tőkeszt, megtőkeszt |
|
| belezna |
szövés- vagy szántáshiba SzNyfSz, ÚMTsz, RMNyA. Általános népi szó. |
|
| bélgya, bélgye |
gurítására használatos vékonyabb fa ÚMTsz. Használata általános. |
|
| bélgye |
l. bélgya |
|
| belice |
teljesen fehér bárány ÚMTsz, Kriza. Használata általános. |
|
| bellér |
kupec ÚMTsz. Háromszéken használatos. |
|
| bellérkedik |
kupeckedik ÚMTsz. Háromszéken használatos. |
|
| bélma |
fejletlen, csenevész ÚMTsz. Sepsi- és Orbaiszéken használatos. |
|
| bélsikulás |
hasmenés Használata általános. |
|
| bélükken |
betoppan valahová ÚMTsz. Használata általános. Vö. lükken, elélükken, lükkenő |
|
| benderészik |
kakas tyúkot búbol ÚMTsz. Használata általános. |
|
| ber ide, ber ide nye |
berbécsnek adott vezényszavak ÚMTsz. Erdélyi tájszó(kapcsolat). |
|
| berbécs |
kos ÚMTsz. Erdélyi tájszó. |
"Búcsút vesz a szegény ember a Szélkirálytól s hazaindul. De a kíváncsiság nem engedte, hogy a berbécsét hazáig meg ne próbálja. Alig mondja ki a parancsszót, a berbécs körül a föld telides-teli lesz arannyal. Nemsokára elérkezik szállására - egy régi ismerőséhez, aki neki komája is volt, s megkéri, nehogy a berbécsnek azt találja mondani: 'Rázd meg magad, te berbécs!' Alig alszik el a szegény csizmadia, a kíváncsi házigazda és a felesége ráparancsol a berbécsre: - Rázd meg magad, te berbécs! Hát mikor látják, hogy a föld telides-teli van arannyal, fogják a szegény ember berbécsét, s kicserélik a magukéból egy hasonlóval." Benedek Elek: A szegény csizmadia és a szélkirály (székely népmese). |
| berbetel, berbetél, berbitél |
(varázsigét) mormol, össze-vissza hadar ÚMTsz. Általános népi szó. |
"Babicsolás és bóbicskolás, Ipolyi (Magy. Mytholog. 405.) szerint "sok helyt" a kuruzslás, varázslás, igézés népies neve. Ipolyinak az a véleménye, hogy e szó a babona szóval rokonságban van, ha egyelőre sejtesnél többnek nem is tekinthető, mindazáltal figyelmet érdemel, legalább az elsőt illetőleg, amellyel különben a Nyelvtört. Szótárban is meglévő babirkál (a babrál kicsinyítője) és babosgat (demulceo, coloro, streicheln, beschönigen), sőt talán a berbitél (berbetél, börbötél, birbitél, birbicsél, a. m. mormog, motyog, darál) ige is egybevethető." Pallas Nagy Lexikona. |
| berdó |
1.) a vöröshagyma üres magszára, amely hangszernek is használható 2.) csúnya, hangos verekedés 3.) ihatatlan, állott víz ÚMTsz. Általános népi szó, mindhárom jelentésben. |
|
| berdózik |
fékeveszetten verekszik, játszik ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| bérel |
foltoz, nagy foltot tesz a nadrágra ÚMTsz (bélel). Használata általános, Aranyosszéket is beleértve. Vö. megbérel |
|
| berke |
1.) tejelő cigájajuh (aprószőrű juhfajta) ÚMTsz. Erdélyi tájszó. 2.) göndör (mint a berkejuh) Erdélyi tájszó. |
|
| berkeeper |
szamóca [Fragaria vesca] Felcsíkon és Gyergyószéken használatos. |
"berkeeper, eper, erdei eper, szamóca. Leveleiből gyomorfogó, hasmenés elleni (+) tea készül. Májbetegeknek (?), vérhas- (?) és cukorbetegeknek (?) is hasznos lehet." Pálfalvi Pál: Növények a csíkszentdomokosi ember- és állatgyógyászatban. Acta 1998. A Székely Nemzeti Múzeum, a Csíki Székely Múzeum és az Erdővidéki Múzeum évkönyve. |
| bernéc |
l. bernyéc |
|
| bernyászkodik |
nyújtózkodik ÚMTsz. Felcsíkon és Gyergyószéken használatos. |
|
| bernyéc, bernéc |
karincára csavart hosszú öv ÚMTsz (bernéc). A Gyimesekben és Moldvában használatos. |
"Gyimesfelsőlokon, egy keskeny utcában, a Tatros patakán túl egy kicsi házban él a 74 éves Józsi Pista Gyuláné (Tankó), aki arról híres, hogy már csak ő érti e csángós népviseleti darab, a bernyéc készítését. A bernyéc vagy bernyész kétujjnyi széles, tarka gyapjúöv, mellyel a derékra csavart karincát átkötik. -A pendellyel, az ő-vel (öv), karincával együtt járt - magyarázza az idős asszony. Az öv rájön a pendelyre - egyébként ezt is osztovátán szövik, mégpedig mintásan -, a karincát derékra csavarják, s azt átkötik a bernyéccel." Kristó Tibor: Bernyécszövő a Nyíres alján. Hargita Népe, 2003. február 20. |
| béromlik, bérombol |
berohan, hirtelen belekerül valamibe ÚMTsz (berombol). Felcsíkon, Gyergyószéken és Moldvában használják. |
"oztán ha hejjet csinálok a feredőn, irok neked s ahajt romojj bé te es." Laji bá' (Szini Lajos): Nyüszkölés a feredőn s a nagy víz martyán. Gyergyószentmiklós, 1937. |
| berreg |
juh, nyúl párosodik ÚMTsz, Kriza. Általános népi szó. |
|
| berszán |
havasi pásztor, akinek legalább száz juha van ÚMTsz. Erdélyi tájszó. |
|
| berzeget |
a szénát forgatja, hogy az száradjon Gazda K., ÚMTsz, Kriza. Általános népi szó. |
|
| berzene |
l. berzóka |
|
| berzóka, berzene |
törmelékkender ÚMTsz, RMNyA, Kriza. Erdélyi tájszó. |
|
| beszádol |
bedugaszol Használata általános. |
|
| betia 'törjön ki a betia' |
nagynyavalya, szókapcsolatban: 'Törjön ki a betia!' ÚMTsz, Kriza. Háromszéken használják. Háromszéken kívül, több helyen 'törjön ki a bestia' alakban fordul elő. |
|
| bezde |
l. bezle |
|
| bezget |
l. bizget |
|
| bezlán |
l. bezle |
|
| bezle, bezde, bezlán, pezle, pezderice |
rőzse RMNyA, SzNyfSz, ÚMTsz (pezderice), Kriza (pözme v. pezme). Udvarhelyszéken használatos. |
|
| bezsen, bözsön |
sűrűség, erdő ÚMTsz (bözsön). Erdélyi tájszó. |
|
| bezzeg |
pedig, nagyon (neheztelés kifejezésére) ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| bibi |
seb (gyermeknyelven) Használata általános. |
|
| bicskapapozás |
bicskavetéses játék Gazda K., ÚMTsz. Erdélyi tájszó. |
|
| bicski |
kis bicska ÚMTsz, RMNyA, Kriza. Hangalakváltozat. |
"A bicska mint mágikus eszköz. Két bűnügyi hírben is szerepel, de sajátos elrendezésben: egy Felsőboldogfalva felé karikázó fiatalembertől támadója elvette kerékpárját és bicskáját. Valamivel később egy székelykeresztúri útonálló megszabadította áldozatát kevéske vagyonától, valami hatvanezer lejtől, karórájától és bicskájától. Ezek szerint a bicska (Tamásinál: bicski) még most is szakrális eszköz, s éppen ezért több, mint eszköz, ha mindenki vagy szinte mindenki zsebében megtalálható. Hajaj, a régi (és nem jó) virtus, ami ellen a tudományos brigádok faluszakértői és tömeglélektanászai oly kétes sikerrel vették fel a harcot. Amikor pedig a virtus hagyományos színhelyei és keretei átalakultak a változó társadalomban, tétje nemkülönben, akkor már csak nagy ritkán volt bicskázás, s rendszerint az sem a hétvégi bálban." Oláh István : A hét híres és hírtelen hírei. Udvarhelyi Híradó, 2003. április 18. |
| bicskövezik, pitykövezik |
kapókövezik ÚMTsz. Általános népi szó és hangalakváltozata. |
|
| bidon |
bödön Erdélyi tájszó. |
|
| bigyirkó, bigyirók |
1.) burgonya ÚMTsz. Udvarhelyszéken és Erdővidéken használják. |
""A vetélkedőn résztvevőnek a népi név mellett (ellenőrizhetősége végett) azt is közölnie kellett, hogy hol használatos. A vetélkedők a burgonya/krumpli 30 rokon értelmű szavát közölték, a következőket (zárójelben előfordulási/használati helyük): baraboj (Felsővisó) baraboly (Vice), bárabulya (Kolozsvár), bárabulé (Székelyudvarhely), bigyirkó (Székelyudvarhely), bogyó (Szilágysomlyó), bogyóka, bugyóka (Zsobok), bojóka (Marosvásárhely), csicsóka (Székelyudvarhely), csucsorka (Brassó), fészkes (ritkábban; Székelyudvarhely), földialma (Csíkszereda), földimagyaró (Szováta), földiparadicsom (Székelyudvarhely), gumó (Szászrégen, Székelyudvarhely, Szilágysomlyó), gumós (ritkább; Székelyudvarhely), indija (Marosdécse), kartifli (Brassó), kolompér (Tacs), kompér (Székelyudvarhely), Korompli (Kolozsvár), kölykes (ritka; Székelyudvarhely), krunpene (Kolozsvár), krumpér (Brassó), kutyatök (Brassó), picsóka (Csíkszereda, Marosvásárhely), pió (Magyarvalkó), pityirkó (Kolozsvár), svábtök (Brassó), tótrépa (Felsővisó)." Bura László: A burgonya szinonímái Erdélyben. Magyar Nyelvjárások (a Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének évkönyve), 1995. Megj.: a fenti írásban az adatok nem megbízhatóak, sok esetben a burgonyára hasonlító csikóka neveit adják meg az adatközlők (pl. a tótrépa egyértelműen a csicsóka)." |
| bihal |
bivaly ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
|
| bikfic |
huncut, tréfás ember ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| bikkalma |
bükklevélen nőtt gubacs Gazda K. Kézdiszéken használatos. |
|
| bikkfafejű |
önfejű Erdély-szerte használatos, sok esetben a székelyek jelzője. |
"Kólozsváron a védjegyük a bikkfafejű egyetemista, aki egy kukkot nem tud románul, megtanulni is nehéz nekije, nem is nagyon akaródzik. Komoly néprajzkutatók szerint a Székelyindiánok tulajdonképpen egy nyelvet beszélnek, csak tájegységenként másképp, nevetési szokásaik szerint, pl. a csíkiak és a kovásznaiak háháznak, mert fáznak, a körösztúriak höhörésznak, az udvarhelyiek surmók, héhéznek, a szentegyháziak viszont össze-vissza röhögnek, amióta várossá avatták űket." D.Sz.: Székelyindiánok. Perspektíva (a Kolozsvári Magyar Diákszövetség lapja), 1997. december 5. |
| biliát |
fonó Gazda K. Kézdiszéken használatos. |
|
| billog |
jel ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| bincsel |
tökmagot vagy napraforgómagot szemez Háromszéken használatos. |
|
| binec |
seb, ütődés a testen ÚMTsz. Gyergyószéken és Felcsíkon használatos. |
|
| bingó, bingyó, bingojó |
éretlen gyümölcs (pl. szilvabingyó, almabingyó), illetve hasonló formájú SzNyfSz, ÚMTsz. Erdélyi tájszó. |
"Bënge (növ.), eredetileg a. m. rügy v. faszem. Diószegiék szerint népies növényszó, s ők az egyesített Rhamnus L. pro parte (varjutövis) és Frangula Tourn. (kutyafa) két génuszt v. algénuszt nevezik a közösített B. névvel. Mi a B. szót, melynek Diószegi Orv. Füz. 353. l. bénge alakja s olvasható, csak böngéz, bëngléz v. böngész származékáról ismerjük, ezenkívül Benkő az idetartozó varjútövist varjubingónak nevezi. Ez a bingó a Tájszótár szerint a székelyek nyelvében "éretlen kis gyümölcs", p. szilvabingó, sőt "bingyó" (bimbó) alakja is van, ami bizonyságot tesz, hogy a bingó és benge v. (bénge?) egy szócsaládból való és csak a tájias kiejtés tesz köztük különbséget." Pallas Nagy Lexikona. |
| bingojó |
l. bingó |
|
| bingyó |
l. bingó |
|
| bircsók |
l. birtóka |
|
| birtók |
l. birtóka |
|
| birtóka, birtók, bircsók |
1.) perpence szilvának első termése 2.) csenevész, éretlen szilva, amit szilvabetegség ért 3.) mindenféle zöld gubacs növényen RMNyA, ÚMTsz. Erdélyi tájszó, mindhárom jelentésben. |
|
| bislet, pislet |
1.) macska, kutya párosodik ÚMTsz. Használata általános. 2.) jár alá-fel Használata általános. |
|
| bizget, bezget |
ingerel, matat ÚMTsz, Kriza. Általános népi szó és hangalakváltozata. |
"Az anya letakarította az asztalt, csak a bort hagyta ott s künn babrált a konyhán és az udvaron. Az asszony szembe ült vele s ujjaival férje mozdulatlan kezét bizgette. A gyermekek körötte kóvályogtak, fel-fel néztek rá s a nagy csendességben nem tudták, mit merjenek." Szabó Dezső: Passió. Nyugat, 1916/4 |
| bizsil |
játszik a tűzzel ÚMTsz. Háromszéken használatos. |
|
| bőcs |
nagyképű, dölyfös ÚMTsz. Általános népi szó (bölcs). |
|
| bőcsködik |
nagyképűsködik, dölyfösködik ÚMTsz. Általános népi szó (bölcsködik). |
|
| bócuj |
túróspuliszka-fajta ÚMTsz. Felcsíkon és Gyergyószéken használatos. |
|
| bodacs |
l. bodócs |
|
| bodócs, bodacs |
1.) kövér gyermek 2.) tinó (növendékökör) 3.) éretlen gyümölcs ÚMTsz, Kriza. Mindhárom értelemben használata általános. |
""Egy borjus Tehén ötöd fü bodacz nro 1 1700, Csicsó Cs; Bál. 71" EMSztT." |
| bodonka, budonka, budunka, dobonka, budé, budécska |
fedeles veder (általában tíz-tizenkét literes) ÚMTsz. Használata általános. |
"bodonka: "Harom Bodonka Egresnek valo Teremi KK; Ks 69, 50, 44, 1637" EMSztT. " |
| bőfé, bőfő |
vőfély SzNyfSz. Gyergyószéken használják. |
|
| bog |
1.) bütyök ÚMTsz. Általános népi szó. 2.) több, köteg Általános népi szó. |
|
| bogározik |
megy az orra után ÚMTsz. Általános népi szó. |
"Bogárfala bogározik, / Ördögökkel határozik, / Szurok-szödő Szöntélök, / Alig élnek szegényök. / Szappanfőző Szön-Mihály, / Szegén Útas itt ne hálj, / Dombon ülő Pálfala, / Sárba esött Váralja, / Kevély népü Csekefala." Kriza János: Vadrózsák. |
| bógenyózik |
kerüli a határt, tekereg Háromszéken használatos. |
|
| bognyeső |
favágó (ember) Használata általános. |
|
| bogojás, bugojás |
búbos, bóbitás, bojtos ÚMTsz. Általános népi szó és hangalakváltozata. |
|
| bogolya, bugolya |
bojt, gomolya ÚMTsz, Kriza (bugolya: kis boglya értelemben). Általános népi szó és hangalakváltozata. |
|
| bogos |
bütykös ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| bogra ró |
szaporátlan, értelmetlen munkát végez Gyergyószéken és Felcsíkon használják. Adat Csíkszenttamásról. |
|
| bogyán |
1.) ügyetlen, goromba ÚMTsz. Adat Csíkszentdomokosról 2.) rövid lábú, zömök ÚMTsz. Csíkszéken használják. |
|
| bojt |
l. fenyőbojt |
|
| bojtorkodik |
beleakaszkodik, beleköt ÚMTsz. Használata általános. Vö. nekibojtorkodik |
""távul létemb(en) az szegény Apor István az joszágomb(an) ne bojtorkodgyék 1710, Nsz; JHb br. Jósika Imre Jósika Máriához" EMSztT." |
| bokály |
kancsó ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| boldogtalan |
ügyetlen ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| boldogtalankodik |
ügyetlenkedik Általános népi szó. |
|
| bong |
gomb ÚMTsz (gomb), RNYA, Kriza. Régen használata általános volt, mára Szászföldre és Moldvára szorult vissza. |
|
| bongor, bongoros, bungur, bunguros |
cserjés SzNyfSz, ÚMTsz, Kriza. Udvarhelyszéken és a Nyárádmentén (Marosszék) használják. Megj.: a palóc nyelvjárásban is használatos. |
|
| bongoros |
l. bongor |
|
| bora, bura |
zúzmara SzNyfSz, ÚMTsz. A Gyimesekben használják. |
|
| borkán |
befőttes üveg Erdélyi tájszó. |
|
| bőrmadár |
denevér ÚMTsz, RMNyA. Csíkszéken, a Gyimesekben, Háromszéken és Moldvában használják. Megj.: a palóc nyelvjárásban is használatos. |
|
| boroszlán, borosnyán, burusnyán |
orgona, orgonavirág SzNyfSz, ÚMTsz. Erdélyi tájszó. |
|
| borozdás |
jobboldali jármos marha Gazda K., ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| borsika |
1.) borókafenyő 2.) borókapálinka SzNyfSz, ÚMTsz. Használata általános. |
|
| borsikás |
fenyőcserjés Használata általános. |
|
| borvíz |
ásványvíz ÚMTsz. Használata általános. |
"A Borvíz- és Fürdőtörténeti Múzeum létrehozásának ötlete a Múzeumtól származik. Előzménye, hogy itt található Bányai János geológus talajkutatási anyaga. Munkájának egyik fő területe, ahol a legnagyobb eredményeket elérte, a Székelyföld ásványi kincseinek feltárása. Ezen belül borvízkutatóként volt nagyon ismert. Ő készítette el a Székelyföld összes borvízforrásainak a térképét. A második ok, ami erre vezetett, ott áll az az épület, amelyikben a forrás van. A '70-es években beszüntették a borvíz városba szállítását. Azóta az épület ott romlik felhasználatlanul, csak azok használják, akik kijárnak borvízért. A harmadik ok, hogy a Szejke-fürdő nincs kellőképpen kihasználva. Annak idején Orbán Balázs kiépítette a Szejkét, jó kis fürdő volt, kalauzokban is jegyezték..." Péter Attila: Borvíz-múzeum. Udvarhelyszék, 2000/3 |
| borzsoj |
l. gorzs |
|
| bóta |
fenyőfából készült, kisebb víztartó edény ÚMTsz. Orbaiszéken és Moldvában használatos. |
|
| botika |
l. botikó1 |
|
| botikó1, botika |
1.) nád termése 2.) fenyőtoboz ÚMTsz. Használata általános. |
|
| botikó2 |
l. butykós |
|
| botos |
l. batus |
|
| bozsog |
mozog, nyüzsög ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| brák, brákfa |
szúrágta favég, csutak Csíkszéken használatos. |
|
| brákfa |
l. brák |
|
| brigidó, briginyó |
sajtkészítésben az aludtejet széttörő szerszám, köpülőfa ÚMTsz. Felcsíkon és a Gyimesekben használják. |
|
| briginyó |
l. brigidó |
|
| buba |
baba, kisgyermek ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
"Legnagyobb és legszebb falu, melyik a nevit viseli Szabú János emlíkire, de o krónika nem említi. El kell jőjjön az az üdü, ilyen embert megdicsírny, És az élet nogy könvibe arany betűkvel beírny. Egyelűre a my falunk a nevét büszkénd visely, Szabúfalva, - minden buba száz évek után nevezi. S' annak fog maradny mindig, akármy a világand lesz, A Szabú Jánasnak a neve a csángúk szívibül nem vesz" Lakatos Demeter: Szabú János. |
| bubakalács |
kicsi kalács Használata általános. |
|
| bubázik |
babázik Gazda K., ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
|
| bubulyka |
kamilla ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| bucsálódik |
búslakodik ÚMTsz, Kriza. Használata általános. |
|
| bucskázik |
bukfencezik ÚMTSZ. Általános népi szó. |
|
| budákol |
bújkál ÚMTsz. Használata általános. |
"Kutyameleg, kánikula, / nyelvét kiveti a kutya, / budákol, a tűző, heves / nap elől árnyékot keres." Kányádi Sándor: Kánikula. |
| budé |
l. bodonka |
|
| budécska |
l. bodonka |
|
| budonka |
l. bodonka |
|
| budunka |
l. bodonka |
|
| buffog |
l. puffog |
|
| bufti |
neheztelő (ember) Használata általános. |
"Igen én lenni uszlánder, hogy a fene egye meg, végső soron annyiban különbözöm, hogy legalább értem is ha néha szidnak es a kutyaisteniket, jő ki belőlem a székely, s mét es előbb való bufti hivatalnoka. Ejsze, én tehetek róla, hogy dib-dáb uraknak annak idején fájt a segge, hogy a határ melyik ódalára keveredek, bezzeg a füttő mellől lehet galatyolni a viharba lévőnek, na elég a góbéskodásból, me rögvest meggyámbászom a cseplesz Lít, akinek úgy reszketett a horgasina, hogy majd beleciterázott a gatyájába." Datki Szabolcs: Budapest, Budapest, te csodás. Hargita Népe, 2001. április 13 |
| buftiskodik |
neheztel, húzza az orrát mindenre Használata általános. |
|
| bugamag |
napraforgómag ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| bugat |
sertést fedeztet ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| bugojás |
l. bogojás |
|
| bugolya |
l. bogolya |
|
| bugyogtat |
vízzel megtölt ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| bujbé |
szegletpince Erdélyi archaizmus.. |
"A Palais-Royal egyik szegletpincéjében (mely nálunk bujbé) van a híres Vakok Kávéháza (Café des Aveugles). Hat vak muzsikus tartja az orchestert minden estve. Különbféle patrióta nótákot énekelnek, deklamálnak verseket, hasbeszélések vannak, marionette-játékok. A pinceszála gyönyörű, és több rejtekjei vannak minden mulatságokra." Bölöni Farkas Sándor: Utazás Nyugat-Európában. |
| buje-báje |
1.) utánam az özönvíz 2.) semmi (azt sem mondta, buje-báje) Használata általános. |
|
| bulándra |
kétes hírű nőszemély ÚMTsz. Erdélyi tájszó. |
|
| bumnáta |
l. bunamári |
|
| bunamári, bumnáta |
buta, tudatlan nő ÚMTsz. Erdélyi tájszó. |
|
| bungur |
l. bongor |
|
| bunguros |
l. bongor |
|
| burján |
gizgaz ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| burkos |
l. burkus |
|
| burkus, burus, burkos, buros, burszuk |
ágas-bogas, lombos, terebélyes (fa) ÚMTsz. Használata általános. |
"burkos: "Ezen házak előtt egj régi nagy burkos Zádok fa, fa kapczokkal öszve foglalva, minthogy az Szél el hasitotta volt Csicsó Cs; Ks 65. 4. 12, 1744" EMSztT."""Elindulnak, mennek, mennek, / Hosszú útnak, rengetegnek; / Találtak egy burkos fára, / Leültek az árnyékába. / -Molnár Anna, édes kincsem! / Nézz egy kicsit a fejembe. / Addig nézett a fejibe, / Míg elaludt az ölibe." Molnár Anna, népballada, udvarhelyszéki változat"burkus: "Mennek, mennek, mendegélnek, / Burkus fának a tövihez" Molnár Anna, népballada, csernátoni (Kézdiszék) változat. Mindkét balladarészlet Pozsony Ferenc: Álomvíz martján (Fekete-ügy vidéki magyar népballadák) c. kötetéből van (Kriterion Kiadó, Bukarest, 1984.) |
| buros |
l. burkus |
|
| burszuk |
l. burkus |
|
| burung1 |
l. hátburung |
|
| burung2 |
l. csereburung |
|
| burungol |
l. burungozik |
|
| burungozik, burungol |
1.) veszekszik, eszi a másik agyát 2.) folyamatos zajt ad (mint a cserebogár) ÚMTsz. Használata általános. Vö. elburungozik |
|
| burus |
l. burkus |
|
| burusnyán |
l. boroszlán |
|
| busi |
női hosszúszárú gyapjúharisnya ÚMTsz. Háromszéken és a Barcaságban használják. |
|
| buszu |
bosszú ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
"Eo felsege Minden rendekett, ez orzagban az haro(m) nemzetett le cziendesiczien, es meg bekeltessen, hogi ez mostani dist+urbiumnak es zurzauarnak ideien az minemeo soik zurzauar, igienetlensegh, giwleolsegh es haborusagh essett, azok miatt ennelis nagiob romlassa zegeni hazanknak ne keouetkezzek, Modot keressen benne, hogi eggik nemzett az masikra teoruen buzutt wzny ne ereoledgiek 1613, KJ. - Báthory Gábor" EMSztT. |
| butikó |
l. butykós |
|
| butykós, butikó, botikó2 |
bütykös, bogos ÚMTsz, Kriza (butyikó). Használata általános. |
|
| bűz |
szag ÚMTsz. Használata általános, Aranyosszéket is beleértve. Vö. jóbüzü |
|
| bü vagy bá |
igen vagy nem Erdélyi tájszó(kapcsolat). |
|
| bü, büh |
rossz, undok, ocsmány ('Beh büh ez az viz.') ÚMTsz, Kriza. Használata általános. |
|
| bübe megy |
sétálni megy, elmegy (gyereknyelv) Gazda K., ÚMTsz. Használata általános. |
|
| büdü1 |
1.) menedékhely, csiga (játékban) 2.) büdös hely, pl. fogda ÚMTsz, Kriza. Használata általános. Megj.: a Szilágyságban is használatos. |
"büdü: laptajátéki műszó, azon határozott hely (meta = büdös) hol meg kell állni a kifutónak 1838/1845, MNyTK 107. 14" EMSztT. |
| büdü2 'büdübe visz' |
veszedelembe visz Kriza (büdübe). Használata általános. |
|
| büdöske |
körömvirág ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| büdöskővirág, büdöslő |
kén ÚMTsz. Általános népi szó és hangalakváltozata. |
|
| büdöslizi |
muskátli RMNyA. ÚMTsz. Használata általános. |
|
| büdöslő |
l. büdöskővirág |
|
| bügyürget |
ujjai között csongolygat ÚMTsz. Erdélyi tájszó. |
|
| büh |
l. bü |
|
| bükken, büklen |
1.) dől, esik 2.) biceg ÚMTsz. Használata általános. Vö. átbükken, nekibükken |
|
| büklen |
l. bükken |
|
| bünnyög, brünnyög |
halkan sírdogál, prünnyög ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
|
| büszkürtő, büzlentyű |
büdös ember Használata általános. |
|
| büszüdik |
l. büszül |
|
| büszül, büszüdik, büszütlődik |
szagot kap, romlik a kályha szélén hosszabb ideig tartott étel, amely nem is fő, de le sem veszik Használata általános. Vö. megbüszül, összebüszüdik |
|
| büszütlődik |
l. büszül |
|
| bütü |
1.) sarok 2.) vég (a ház büte, bütüje) ÚMTsz, Kriza. Használata általános (Aranyosszéket is beleértve), mindkét jelentésben. Megj.: Székelyhíd és Debrecen térségében is használják. A Szilágyságban is ritkán előfordul. Vö. bütül, megbütül |
"A szókészletben sok az olyan szó, amely Erdélyen belül is jellegzetesen székelynek minősül: bütü 'vminek a vége', féreg 'egér', gaj 'göröngy' jelentésben, fentő 'kerékküllő', takar 'szénát gyűjt', merekje 'rudas', odor 'a csűr része', pityóka 'burgonya', porgolát 'kertkapu', árdéj 'zöldpaprika' stb." Péntek János: Népi nevek, népi hagyományok. Mentor kiadó, Marosvásárhely, 2003, 19. old. |
| bütül, bütüz |
levágja a fa végét ÚMTsz. Székelyföldön (Aranyosszéket is beleértve) általánosan használt szó. Megj.: A Szilágyságban és Debrecen környékén is előfordul, mint ácsmesterségbeli szakszó. Vö. megbütül, bütü |
|
| bütürmec |
durva, vaskos Csíkszéken használatos. |
"Az Utazó rovatban egy élménybeszámoló olvasható, illetve egy beszélgetés a faluturizmusról. Indítjuk az ifjúság Bütürmec nevű rovatát is, kezdetnek Para István 2t karikatúrája látható itt." Csíkszereda. Romániai Magyar Szó, 1998. október 15. |
| büzlentyű |
l. büszkürtő |
|
| büzül, üzül |
szagol ÚMTsz, SzNyfSz, RMNyA. Erdélyi tájszó. Vö. megbüzül |
|
| böcsöl |
döf (kecske, bárány) Használata általános. |
|
| bödzög |
reng ÚMTsz. Keresztúrszéken használják. |
|
| böszme |
buta, ostoba ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| cá |
kecskének szóló vezényszó ÚMTsz. Használata általános. |
|
| cabló |
kóborló Gazda K. Kézdiszék felső részén, az ún. Szentföldön használatos. Vö. cabol, elcabol |
|
| cabol |
(el)kóborol Gazda K. Kézdiszék felső részén, az ún. Szentföldön használatos. Vö. elcabol, cabló |
|
| cándra, candra |
deszkavágáskor keletkező, gyenge minőségű famaradék ÚMTsz (condra). Használata általános. |
"A fiatalember házát vékony falécek borítják, a kuckó körül pedig a tüzeléshez szükséges 'cándra' hever. A kívülről hihetetlenül kicsinek tetsző kuckó belülről sem nevezhető tágasnak. A gazda az ágyon heverve fogad feleségével és két gyerekével. A porontyok 2-3 évesek, és ha az egyik sírni kezd, a másik követi, csak úgy, 'testvériségből'." László Csaba: Szentegyháza - A dombi cigánytábor nem megy az égbe. Udvarhelyszék, 2000/3 |
| cáp |
bakkecske ÚMTsz, Kriza (cápsa). Erdélyi tájszó. |
"Ha jelentésárnyalatot nem is tudunk elkülöníteni, néhány esetben meg tudjuk magyarázni azt, hogy a kérdéses szó miért kerülhetett be, miért honosodhatott meg magyar szinonimája mellett. Olyan esetekre gondolunk, amelyekben feltehetőleg a hangalakbeli különbség kedvezett a jövevényszó meghonosodásának: rövidebb hangalakja vagy legalábbis egyszós jellege funkcionális előnyt jelenthetett a hosszabb hangtestű vagy összetételes, esetleg több szóból álló körülírásos magyar megfelelőjéhez viszonyítva. Ez a magyarázat esetleg egyfajta minősítésként is felfogható. Néhány példa: bács - számadó juhász, juhász gazda, cáp - bakkecske, herélt kecske, herélt kos, mióra - fiatal juh, fiatal kecske, radina - gyermekágyi látogatás, sztrunga - juhakol, juhkarám, zsitár - erdőpásztor, marhahajcsár" Magyar Nyelvjárások (a Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének évkönyve), 1999. |
| capi |
hátraálló és befelé görbülő szarvú tehén, ökör ÚMTsz. Gyergyószéken használatos. |
|
| capin |
l. cipin |
|
| capina, capin, cipin |
fakitermelésben használatos emelő, fafeszítő csákány ÚMTsz (cápin). Használata általános. |
"Pedig Tankó Sándor kovácsmester nem lazsál. Folyton forog kezében a tűzifogó, hol egy átizzott patkót emel ki a lángok közül, hol pedig egy, még alaktalan vasdarabot, melyet az üllőn fafeszítő csákány (capina) alakúra formál. A várakozók pedig nem unatkoznak, úgy bámulják a mestert, mintha bűvész lenne..." Kristó Tibor: Három megye kovácsa. Hargita Népe, 2001. március 8. |
| cárina |
a mező bekerített, tilalmas része ÚMTsz. Felcsíkon és Gyergyószéken használják. |
|
| cecen, cecerna |
hozomány, a menyasszonynak adott bútor, nászajándék ÚMTsz. Háromszéken használatos. |
|
| cecerna |
l. cecen |
|
| cecerók |
hajfonat Használata általános. |
|
| cedele |
posztóból készült férfi nagykabát Gazda K., ÚMTsz. Alcsíkban, Háromszéken és Moldvában használják. |
"A posztó felsőruha a cedele vagy zeke, ezt a szabad székely szürke színben, a jobbágy és a zsellér fehéres változatban hordta." www.haromszek.8m.net/tortenet.html |
| cefre |
kisleány, aki még nincs eladósorban ÚMTsz. Használata általános. |
""Veszedelmesebbek voltak ezeknél a 'bábák', a hajdani napáldozat papnéi, akik alattomban mindenféle varázsló kenőcsöket, csodatevő bájitalokat árultak: 'szerelemtaplóját' férjhez menni vágyó leányok számára, 'holdfüvet', amitől minden erős zár kinyílik: 'csabaíre' virágot 'bajsebek' begyógyítására; azután meg békakövet, ami gazdaggá tesz; 'tilinkó' bábot gyermektelen asszonyok számára, 'piritus'-t azoknak, akik éjszaka félnek a sötétben, varázsgyűrűt, ami győzhetetlenné tesz. Aztán a hajdani papnéknak leányaik is voltak: hajdan tündéreknek hítták azokat, most is viselik még a tündérneveket: Büvellő, Szemőke, Gillike, Illangó, de most már csak 'cifra asszony' a nevük; később az 'asszony' is elmarad, s lesz belőle 'cifra' - 'cefre' - 'cufri'. De még ezek most is tudják a régi pogányvilág tündértudományát: tükörből jövendőt látni, madárszót megértetni, szívfájdalmat szép szóval és egyébbel meggyógyítani." Jókai Mór: Bálványosvár. A leányrablás." |
| cefre |
pálinkafőzésre előkészített erjesztett gyümölcs ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| cega |
kecske ÚMTsz. Használata általános. |
|
| cegelló (cega-olló) |
kecskegida SzNyfSz, ÚMTsz. Használata általános. Vö. ollózik, megollózik, olló, kecskeolló |
|
| cekapecc, cekacecc |
'hátsó pár előre fuss' (gyerekjáték) ÚMTsz. Használata általános. |
"Csíkszentgyörgy 1952. 7-12 éves iskolások közlése. Cekuláre Cekapecc (Másutt: hátulsó pár előre fuss): Aki elől áll, a macska. Ha nem fogja meg a futókat, egy éves. Kihirdessük: Egy éves a cica. Ha nem fogja meg a következőket, kihirdessük: Két éves a cica. Mikor három éves lett, három facskát szedünk, fiúneveket adunk neki. Kell válasszon egyet. Elvette ezt (:egyiket), ezt diktáltuk Tompos Lajinak, akkor evel kihirdettük: Ezt a fiút választottad." Sebestyén Dobó Klára: Kászoni népzenegyűjtés. ACTA 98. A Székely Nemzeti Múzeum, a Csíki Székely Múzeum és az Erdővidéki Múzeum évkönyve. |
| cemere |
l. cerme |
|
| cempelasszony, pencelasszony |
asszony, aki a kelengyeszállításkor felügyel ÚMTsz, Kriza. Udvarhelyszéken és Erdővidéken használatos. |
"Gyepes az azonos nevű patak völgyében fekszik, Udvarhelytől 19 km-re. (...) Szokás volt ellopni a menyasszonyi csokrot, azért váltságot kértek, egy láda bort, még a menyasszonyt is ellopták. Leltárt, hozománylevelet készítettek a hozományról, szekérrel szállították a vőlegény házához, a pencelasszonyok kísérték, ők pakolták ki, rakták helyre. Kiabáltak, sikítottak: Én vagyok a pencelasszony!" P. Buzogány Árpád: Jó lovak és vidám emberek. Udvarhelyi Híradó, 2003. február 28. |
| cera, cira |
csíra SzNyfSz, ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
|
| cerme, cemere, cirme, cire, csersze, cserme1, csör |
rőzse ÚMTsz, SzNyfSz, RMNyA. Alcsíkban és Udvarhelyszéken használják. |
|
| cérnázik, cérnál |
alkudozik valami felett, tekintetbe vesz ÚMTsz. Marosszéken és Udvarhelyszéken használatos. |
|
| cibere |
fokhagymás, ecetes leves ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| ciberevajda |
a böjti időt jelképező fafigura, a konckirály ellenpárja ÚMTsz. Használata általános. |
"Székelyföldön, a Nyárád mentén szalmabáb jelenítette meg a farsangi játékokban Ciberevajdát, aki tréfás párviadalban legyőzte Konckirályt ő a farsangi húsokat jelképezte." A gyermeki öröm napjai. Élelmezésvezetők Lapja, 1998. február. |
| ciház |
zaklat, kerget Kriza ('Elciházta az ülü a tyukokat'). Használata általános. Székely hatásra, a Beszterce megyei Magyardécsén cuház alakban használják. Vö. elciház |
|
| ciher, ciheres |
apró cserje, bozót, haraszt SzNyfSz, ÚMTsz. Ugyan a Révai Nagy Lexikona székely szóként határozza meg, mégis általános népi szó. |
"Mire kongatták a délt, az ügy még zavarosabb, s a két legény még bolondabb volt, mint reggeliben. -Javaslom, hogy délután menjünk ki a ciher szélire, s osztozzunk meg még a mái napon - mondta az úton Fesszegi Botos Emre. -Állom - felelte Mihályka." Tamási Áron: Ördögváltozás Csíkban. |
| cika |
szík, szíkja (pl. káposztának) ÚMTsz, Kriza (szík). Hangalakváltozat. |
"minél nagyobb a' krumpi annál több bél vészi körül a' szemet is, a' béltől vészi a' tzika a maga elsőbb eledelet, 's minél kövérebb volt az annál ügyessebb lészen a' gyükér is ... mindenik ép szeme ki tzikázikj a' krumpinak Kováts Sámuel, Utasítás a' Krumpi termesztésre. H.n. 1815" EMSztT. |
| cikli |
csel Erdélyi tájszó. |
|
| ciklizik |
cselezik Erdélyi tájszó. |
|
| cikó! |
hallgass! ÚMTsz. Udvarhelyszéken használják, valamint a bukovinai székelyeknél. |
|
| cilingel, cilingezik |
bogározik ÚMTsz (csilingel), Kriza. Használata általános. Vö. elcilingel |
|
| cilingezik |
l. cilingel |
|
| cinka |
fiatal leánygyermek SzNyfSz, ÚMTsz. Háromszéken, Csíkszéken, a Gyimesekben és Moldvában használják. |
|
| cinkus |
1.) tulajdonjogi cédula ÚMTsz. Használata általános. |
"A levágott bárányokat csak a következő feltételek betartásával lehet a piacokon árusítani: a tulajdonosnak rendelkeznie kell a gazdasága állat-egészségügyi állapotát bizonyító könyvecskével (Carnet de s?n?tate) és a tulajdonjogi cédulával (cinkus, cédula, bilet de proprietate). Előbbit a körzeti állatorvosok, utóbbit a polgármesteri hivatal adja ki." Dr. Sikó Barabási Sándor: Bárányszezon. Háromszék, 2003. április 15. "A kollektívbe végül öt és fél hold földdel álltunk be, de nem volt mind beadva, amit vettünk. Kovásznai Ádámtól megvettünk kézi szerződéssel egy holdat, s az odaveszett. Vajnától is megvettünk két cinkus erdőt - tíz holdat jelentett -, de arról sem volt papír. Az erdőt persze államosították, ma hiába kérnénk." B. Kovács András: Amikor pengőben és lejben számoltak. Háromszék, 2002. március 5. |
| cinterem |
a templom mögötti kert (mely temető is lehet) ÚMTsz. Erdélyi tájszó. |
|
| cipin |
l. capina |
|
| cire1 |
fejős juh, tehén SzNyfSz, ÚMTsz. Háromszéken és a Kászonokban használatos. |
|
| cire2 |
l. cerme |
|
| cirkál |
rajzolgat, ír ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| cirme |
l. cerme |
|
| cirmol |
szid ÚMTsz. Gyergyószéken használják. |
|
| cirmos |
piszkos Gazda K., SzNyfSz, ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| cirmoskodik |
enyeleg Használata általános. |
|
| cobók, cubók |
comb, cubák Gazda K., ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
|
| cocó, cucó |
csikó ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| cocókázik |
utazgat fontosabb cél nélkül Gazda K. Erdélyi tájszó. |
|
| cók |
faék ÚMTsz. Használata általános. Vö. cókol, kicókol |
|
| cők |
l. cöjk |
|
| cókol |
faékkel kiegyensúlyoz Használata általános. Vö. kicókol, cók |
|
| condra |
ruha, rongy ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| copa |
reszelt krumplival és tojással készülő étel Orbaiszéken, elsősorban Komandón használatos. Megj.: az ÚMTsz-ben valamennyire hasonló jelentésű szó a copáka ("ragacsos, keletlen, rosszul sült kenyér"). |
|
| Csaba útja |
Tejút SzNyfSz. Használata általános. Vö. Hadak útja |
"A szánakozó Hadúr csodát tett Csaba királyfi búcsúzásakor. Mikor az vitézivel elindult a holdvilágos éjjel, az égbe emelte őket, útjukat csillagok mutatták, s a lábuk nyomán gyémántszikra lobbant, mely ott maradt örökkön-örökké. A Hadak Útja története szerint Csaba királyfi az apjának, Attilának halála után kitört testvérháborúban csatát vesztett, és Bizáncba menekült. Seregének egy részét hátrahagyta, s ők a Csigle mezőn várták visszatérését. Az Erdélyben őrködni hátrahagyott székelyeknek Csaba esküvel ígérte, hogy veszedelem idején a segítségükre siet. Háromszor kellett a keletre tartó seregnek visszafordulnia(...) A segítség azonban negyedízben sem maradt el. Ezúttal a Székelyek Járó csillaga (a Szaturnusz) vitte a veszedelem hírét a földről az 'égi csarnokba'. Csaba hadai a csillagos égen végigvágtázva érkeztek, majd - sebezhetetlenek lévén - teljes létszámban ugyanarra, ugyanoda vonultak vissza, miután az ellenséget megfutamították." Várhegyi Péter: Országútja. |
| csábeli |
bal oldalra befogott ökör ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| cságat |
balról jobb felé hajtja a barmot Kriza. Általános népi szó. |
|
| cságató |
ökör-járomtartó ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| csajbota |
csetlő-botló, csámpás ÚMTsz (csajgota), Kriza (csajpota). Használata általános. |
|
| csákia, csáklya |
lábra szerelhető korcsolya Gazda K., ÚMTsz. Használata általános, Aranyosszéket is beleértve. Megj.: a Szilágyságban is előfordul. |
|
| csáklyázik, csákiázik |
korcsolyázik SzNyfSz, ÚMTsz. Használata általános, Aranyosszéket is beleértve. Megj.: Szilágyságban is használatos. |
|
| csál, csán |
csinál ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
"Gyüjön be, ha akar. Úgy a, nohát ma nézze meg a mű kücsüd házunkat, és mondja az öreg ángyó, mű cs'átuk az urammal, a jó isten nyugosztalja, de ügyes ember vót. Fel és van írva ide az úc'ajtóra, azt betűzi: Isten segedelmével építette E K P e kaput Bálint Mózes tulajdon kezével 1871-be." Benkó István: Egy-egy székely házról, faluról. Művészet, 1905/5 |
| csalámbozik |
kószál, tekereg Kriza. Udvarhelyszéken használatos. |
|
| csalóka, csanika, csencsó |
fenyőtoboz Gazda K., ÚMTsz, SzNyfSz. Kézdiszéken, Felcsíkon, Gyergyóban, a Gyimesekben és a bukovinai székelyek között használatos. |
"A veresfenyő felhasználása szempontjából egyike a leghasznosabb gyógyhatású faféléknek. Szinte minden részéből készül valamilyen szer. Felhasználásra kerül a fa elégetett szene, a nyers vagy szárított kéregből főzött tea ('cserlé'), a gyanta ('folyószurok' és 'veresszurok'), a zöld ág újulás ('fenyőbojt'), elszáradt tűlevél ('csereklye'), a lehullott toboz ('csalóka') stb." Pálfalvi Pál: Növények a csíkszentdomokosi ember- és állatgyógyászatban. Acta 1998. A Székely Nemzeti Múzeum, a Csíki Székely Múzeum és az Erdővidéki Múzeum évkönyve. |
| csámborodik |
l. csámporodik |
|
| csámborodott |
l. csámporodott |
|
| csámborog |
csatangol ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| csámporodik, csámborodik |
megsavanyodik, elromlik (pl. a leves) ÚMTsz. Használata általános. Vö. megcsámporodik, csámborodott |
|
| csámporodott, csámborodott |
poshadt, savanyodott, romlott (pl. leves) ÚMTsz. Használata általános. Vö. csámporodik |
|
| csángó |
pálinkafőzéskor az üst fenekén maradó anyag Kriza. Udvarhelyszéken használatos. |
|
| csapakölyök |
serdülő fiú Gazda K. Kézdiszék felső részén, az ún. Szentföldön használatos. |
|
| csaponós |
ferde, rézsútos ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| csaponósan, csaponóslag, csapontólag |
ferdén, rézsútosan ÚMTsz. Általános népi szó és hangalakváltozatai. |
|
| csaponóslag |
l. csaponósan |
|
| csapontólag |
l. csaponósan |
|
| csaptató |
a szekér egyik leszorító rúdja ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| csapzi |
hízelgő ÚMTsz, Kriza. Általános népi szó. |
|
| csára áll, csárán áll |
ferde ÚMTsz. Általános népi szókapcsolat és annak hangalakváltozata. |
"Fölöslegesen rázta meg Gergely a szakállát, délire már csak a patakparton maradnak hólibák. Meghűl a vér ereinkben, oly közel jár a szakadékhoz a szekérkerék, hogy már látjuk is a tragédiát: a szénásszekér lovastul, kocsistul a mély patakba szédül, ám pléhtenyérben gyeplő feszül, s ott van az ige is... Csára áll a lovasember kalapja, korbács a lónak véknyába vág, meghányja az farát, s már csak a száraz szénaillat marad utánuk, s a kocsmaajtón kibúvó fejcsóválás. Szikkad a sár, 'rájér' még a szántás..." Lokodi Imre: Ahol tízezer lejt ér az álom. Népújság, 1998. április 17. |
| csármál |
lármázik ÚMTsz, Kriza. Általános népi szó. |
"'Ehejt' a megszokott vendégsereget többé nem gyötri a lelkifurdalás, mint eddig, hogy minden pohárral az ottani költségvetés látja kárát, és emiatt csármál az asszony, hanem elszántan rendelne újabb és újabb rundokat, hadd teljen a falu gyerekseregének térképre, tankönyvre, léniára, tüzelőre." Barabás István: Világító kocsma. Hargita Népe, 2001. szeptember 15. |
| csárog |
rikácsol ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| csatakanca |
nagydarab nő Erdélyi tájszó. |
|
| csatóka, csatópatóka |
mindenféle háztartási eszköz, apró szerszám ÚMTsz. Felcsíkon és Gyergyószéken használják. |
|
| csatópatóka |
l. csatóka |
|
| csattog 'csattog a feje' |
nagyon fáj a feje Gazda K. Használata általános. |
|
| csegel, csögöl |
sántál, rosszul jár ÚMTsz. Használata általános. |
|
| cseka, csika |
disznó Hangutánzó szó, a disznóhívogató cska-ból ered. ÚMTsz. Használata általános. |
|
| csemer |
1.) csömör, sömör ÚMTsz. Hangalakváltozat. 2.) utálatos ÚMTsz. Általános népi szó hangalakváltozata. |
""Matricaria chamomilla L.; kamilla, székfű. A legáltalánosabban használt háziszer. (...) A tápcsatorna gyulladásos megbetegedései, mint a gyomorgyulladás (+), vagy gyomormérgezés (?), csemer (?), sárgaság (+) ellen is hatásos." Pálfalvi Pál: Növények a csíkszentdomokosi ember- és állatgyógyászatban. Acta 1998. A Székely Nemzeti Múzeum, a Csíki Székely Múzeum és az Erdővidéki Múzeum évkönyve." |
| csemerkedés |
utálatoskodás, csömörködés Általános népi szó hangalakváltozata. |
"S ahogy közelednek szembe egymással, a Halál vót az, s Jeromos tutta, hogy mikor ellesz a fű, lesz berdózás, s nagy csemerkedés. De azétt csak vágták a füvet csendesen, míg el nem lett. Akkor montta vót a Halál, hogy kéri a napszámot, s Jeromos ki es forgatta a lájbija zsebit, de csak a déli szilvapálinkára vót benne, azt meg oda nem atta vóna, a zistennek se, nem hogy a rusnya fajzatnak. Bezgette es a Halál, rikótozott csúful, hogy így, meg úgy, s hogy behajtya ezt ő még Jeromoson, azza megnyítt a főd alatta, s oda bément." Orbán János Dénes: A zákhányos csuda. |
| csemerkedik |
utálatoskodik Általános népi szó hangalakváltozata. |
"Nem csoda, szakmai berkekben közhely: ha jól végzed a munkát, nem vesznek észre. Csak akkor, ha 'csemerkedik a gép', ha 'a szisztem nem veszi bé a komándát', ha lefagy a rendszer 'pedig egész nap járattuk mellette a rezsót', vagy ha vírussal fertőződik meg a gép, annak ellenére, hogy az irodavezető szigorúan megtiltotta, hogy kézmosás nélkül bárki is rátegye a kezét a gépekre." Székely Családi Vállalkozás: Számítástechnika, kiadványszerkesztés, honlapkészítés ésatöbbi https://www.webgobe.ro/varos/8rabot.html#4sym |
| csemerlik |
csömörlik ÚMTsz, Kriza. Hangalakváltozat. |
|
| csemete |
kisfiú tréfás megnevezése Gazda K. Általános népi szó. |
|
| csemmeg |
csámcsog Gazda K., ÚMTsz, RMNyA. Hangalakváltozat. |
|
| csempe |
csempéből rakott kályha Kriza. Általános népi szó. |
|
| csencsó |
l. csalóka |
|
| csender, csenger, cseten, cseplesz |
sűrű bokros hely ÚMTsz, SzNyfSz, Kriza (csenger). Nyárádmentén, Udvarhelyszéken, Felcsíkon, Gyergyószéken és Moldvában használják. |
"ideki e csenderbe csenderbe / szegfű termett kenderbe kenderbe / gyere rózsám szedjük le szedjük le / köss bokrétát belőle belőle / küldjed el e legénynek legénynek / Csicsó János nevére nevére." Moldvai népdal. https://www.szepi.hu/nota/nepdal/szoveg
/ Fábri_Géza_-_Kanalas_Éva/Túl_a_vizen/lista.html
""Erdők nyeső fás és tsender harasztasok Nyárádgálfva MT; Sár., 1731" EMSztT." |
| csenderi, söndöri, senderü |
cserebogár ÚMTsz, RMNyA. Sepsiszéken és a Barcaságban használják. |
|
| csenger |
l. csender |
|
| csepcsel, fencsel, fecsell |
locsol, pancsol ÚMTsz, SzNyfSz. Használata általános. |
|
| csepegésalja |
eresz alatti esővédett felület ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| csepesz |
főkötő ÚMTsz, RNYA, Kriza. Használata általános. |
"Szőtteseink - amelyek a hagyományos hétfalusi 'szekeres' életforma eredményeképpen Európa-szerte ismertek - sok titkot rejtenek magukban. Nem én vagyok az első, aki rájöttem, hogy a hétfalusi minták mását keleten, távoli rokonaink múzeumaiban lehet legközelebb fellelni. Itt van például a sajátos női fejfedő, a csepesz. Ez kifejezetten keleti - tatár - eredetű, és nemigen lehet sehol máshol fellelni." Szabó Csaba: Elcsángált honfoglalók. www.vilaghirnev.net, 2002. október 15. |
| cseplesz |
l. csender |
|
| cseplesz |
kicsi, apró, fejlődésben visszamaradt ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| csepszes |
főkötős Használata általános. |
"A halottra attak fér inget, rokolyát, ha csepszesen járt, csepszet tettek s ruhát a fejire. (Meghatta, hogy a rokolyáiból egyet húzzanak rea.) Rendes szőttest is attak fiatalnak, másnak fehér inget, fehér rokolyát, fehér ruhát a fejire." Sebestyén Dobó Klára: Kászoni népzenegyűjtés. ACTA 98. A Székely Nemzeti Múzeum, a Csíki Székely Múzeum és az Erdővidéki Múzeum évkönyve. |
| csercse |
1.) apró állatok állán vagy nyakán kinövő vékony húsdarab 2.) kecskeszakáll ÚMTsz, Kriza. Erdélyi tájszó. |
|
| csere, cserefa |
tölgyfa ÚMTsz, RMNyA. Általános népi szó és hangalakváltozata. |
"Volt egyszer egy ember. / Szakálla volt - kender. / Cserefa csizmája. / Tehénszőr kalapja. / Lószőr bokrétája. / Szembejött a tenger. / Mit tehet az ember? / Beszáll hajójába. / A vizet csodálja. / Halak, bálnák, rákok. / Tengeri virágok. / Medúzák, csillagok. / Istenem, hol vagyok?" Király László: Harmadik vers Charlotte-nak. |
| csereburung, burung2 |
cserebogár ÚMTsz, SzNyfSz, RMNyA, Kriza. Használata általános. Vö. burungozik, elburungozik |
|
| cserekje, csereke, cseszege |
1.) ágas-bogas fa vagy kiálló fogakkal ellátott lécféle, amelyre mindenfélét tesznek száradni ÚMTsz, RMNyA, Kriza. Alcsíkon és Háromszéken használják. 2.) fenyőtű ÚMTsz, SzNyfSz. Udvarhelyszéken, Erdővidéken, Csíkszéken, a Gyimesekben használják. |
|
| cserepel |
éles hangon huncutkodik, helytelenkedik ÚMTsz. Használata általános, a Beszterce megyei Magyardécsén, székely hatásra, csirippel hangalakban használják. |
|
| cserepes |
szemtelen, idétlen ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| cserepeskedik |
idétlenkedik, vitatkozik, veszekedik, illetve úgy huncutkodik, helytelenkedik ÚMTsz. Használata általános. |
|
| cserge |
gyapjúból készült takaró ÚMTsz, Kriza (csörge v. cserge). Erdélyi tájszó. |
|
| cserkabala |
hevenyészett körhinta ÚMTsz. Használata általános. Megj.: a Mezőségen előfordul. |
"Remeg a táj, mintha fájna a levegő. Keresem a helyet, ahol a vasárnapi cserkabala állt. Amikor a legények hagyták, mi is körhintázhattunk rajta." Bölöni Domokos: Cserkabala. Népújság, 2002. március 14. |
| cserme1 |
l. cerme |
|
| cserme2, csörme2 |
venyige, a szőlő termő ága RMNyA. Nyárádmentén (Marosszék) használatos. |
|
| csersze |
l. cerme |
|
| cseszege |
l. cserekje |
|
| cseszeget |
1.) ingerel 2.) baszogat (szó szerint) ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| cseszle, cseple |
szúnyog ÚMTsz, RMNyA. Használata általános. |
"A nyelvészeti fejezetből kiolvashatjuk a csíki származás emlékeit: menyek Miskáékni, vótam Emmáéknitt, jöjjenek nálunk, minnyát hozok vizet, megsuvasztlak ódalba. És a megőrzött, Bácska-szerte csak az itteni székely nyelvszigeten használt, de számunkra ismerősen csengő tájszavak: pityóka, fuszujka, bütü, cseszle, fésze, füttő, gúnya, guzsaly, harisnya (posztónadrág), kozsók, köttes, kujak, küjjel, murok, lájbi, mutuj, osztováta, üst, bogrács). Szociográfiája végén Thomka Viktor úgy vélekedik, az őshazának, Erdélynek kellene erkölcsi segítségben részesítenie távolba szakadt, maroknyi nemzetrészét, hogy sanyarú anyagi helyzete ellenére is megtartsa hitét és anyanyelvét. Most, 63 év múlva már az is több a semminél, ha egyáltalán tudomásul vesszük, hogy rokonaink élnek Szerbiában." Barabás István: Szerbiai rokonok. Hargita Népe, 2002. augusztus 24. "Cseple (és cseszle) borbogár, die Kellerfliege (székely szó) MNyTK 107, 1838-1845" EMSztT. |
| cseten |
l. csenger |
|
| cseterfa, csütörfa |
tengely, kerékfal készítésére alkalmas, hasított fa ÚMTsz (csetert), Kriza (csütört, csetert, cseter). Általános népi szó és hangalakváltozata. |
|
| csetertel |
négyfelé hasogat ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| csibikol, csubukol, csintez |
locsol, spriccol SzNyfSz, ÚMTsz, Kriza (csubbant). Csíkszéken, Háromszéken és a Kászonokban használatos. |
""Cubukkál = cobukál, csubukol ... uszáskor vizet ver Az alakváltozatokra és a jel-ekre l. Czf, MTsz; EtSz 'csubog' al.; MPászt. 715. n MNyTK 107, 1838-1845" EMSztT." |
| csicsijgat |
becézget Gazda K., ÚMTsz (csicsíjgat, csicsígat, csicsísgat) Általános népi szó. |
|
| csicsonka, csiszinka |
jégcsúzda ÚMTsz. Erdélyi tájszó. |
|
| csicsonkázás, csiszinkázás |
jégen siklás ÚMTsz. Erdélyi tájszó. |
|
| csigolya |
fűzfafajta ÚMTsz. Használata általános. |
|
| csigolyás |
csigolyafüzes ÚMTsz. Használata általános. |
""a ... falunak felsö veginel edgy darab Csigollyas helly. Kászon Cs; BCs, 1738" EMSztT." |
| csihány |
csalán ÚMTsz, Kriza. Hangalakváltozat. |
"Több gazda nyilatkozott így: feleannyit ültettem, mint a tavaly, mert négy évvel ezelőtt háromezer lej volt a burgonya ára és harmincezer lej a műtrágya, az idén pedig kétezer lejért adtam el a termést, és háromszázezer lejen felül kínálják a műtrágyát! Ráfizetéssel nem érdemes Orbánéknak munkát adni! Fagyjon ki a kertek tövében a csihány, és hajítsa el keresztanyánk még a csihányszedő kesztyűjét is..." Ferencz Imre: Májusi veszélyek. Hargita Népe, 2001. május 28. |
| csihány 'csihányra pisil' |
kötekedik, veszekedik, nyugtalan Használata általános. |
"Nagyanyám úgy fogadott, mint aki csihányra pisilt, nem nagyon kedvelhette a Teremtő, mert adrenalinból túl sokat juttatott belé, így aztán csak szidott, szidott bennünket, mint a bokrot. Férj nélkül maradt anyám, ereje teljében, de anyja félelmében csak engem vett kezelésbe, három taslival és négy puszival megúsztam a máig sem tudom: mit." Bölöni Domokos: Feltámadás a Csorgó patakánál. Népújság, 1998. április 11. |
| csihányzsák |
kisebbfajta zsák Hangalakváltozat. |
"Nem telt bele egy óra, egy csihányzsák halunk volt, a Licheancaból ki, A Văcaru-tó előtt el, be a Canalul-Olgába, amit Garla-Sonteanak is hívnak. Pista az utat ismergette, tudta, hogy csak északra kell haladni, de azért a csónakot a csatornákból ide-oda kikapkodta." Dr. Tomor Zoltán: Deltai kalandok - Tomorosan. Gyergyói Kisújság, 2001/34 |
| csijjogtat |
(csirkét) csipogtat Hangalakváltozat. |
|
| csikészik |
l. csügészik |
|
| csikkan |
kificamodik, megrádul valamely testrésze ÚMTsz. Erdélyi tájszó. |
"akkorát csikkan a derekam, hogy holografikus szinkronban legalább ezer szivárványt látok, és a szférák zenéjét is sztereóban hallom -, és: ha-ha-ha. Ennyire futja csupán." (bölöni): Mi itt már derék hóhányók vagyunk. Népújság, 2000. január 19. |
| csiklik |
csiklandozódik Általános népi szó. |
|
| csimaz |
báb, lárva ÚMTsz. Általános népi szó. |
"csimasz, bogárlárvaalak és különösen Erdélyben, de hazánk egyéb vidékein is használatos kifejezés a pajor (pl. cserebogár-pajor) szó helyett. C.-nak nevezik azonkívül Somogyban a poloskát és Kecskemét vidékén a még tollatlan verébfiókát is. L. még Pajor." Révai Nagy Lexikona. |
| csingolázik, csingolyázik, csingolódzik, csingolyó |
lógva himbálózik, csüng ÚMTsz, Kriza. Általános népi szó és hangalakváltozatai. |
""Tudgyae a Tanu ...hogy ...a p(rae)titt. Exponens ...B Kereszturi Varga Ferentz nevű Jobbágya két Esztendős Paripa Csikaját hol, kik, miképpen mitsoda patakba szőktették belé? hogi edjík első lába hellyiböl ki menvén máig is tsak tsingoladzik hogi réá nem álhat, meg gyogyulásához semmi reménség Nints? Msz; Bet. 7 vk, 1771" EMSztT." |
| csintez |
l. csibikol |
|
| csipke |
a szúrós tövisek összefoglaló neve ÚMTsz. Erdélyi tájszó. |
|
| csipri |
veréb vagy verébnagyságú csirke Használata általános. |
|
| csirikol |
magas hangol kiabál ÚMTsz, Kriza. Erdélyi tájszó. |
" végre horogra akad a balin / így akad fenn szegény a csalin / tőzeg nyarában fonnyad karfiol / fodros fülében szöszke csirikol" Kristó Tibor: Felcsíki elégi(m)ák. |
| csiszlik |
cipész ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| csivadoz |
l. csivákol |
|
| csivákol, csivadoz |
felsikít, felvisít ÚMTsz, Kriza (csiadoz). Használata általános. |
"csivadoz: felsikolt ijedtében mint a némberek szoktak MNyTK 107, 1838-1848 Különfélék: Székely szó" EMSztT. |
| csízió |
jóslás, tudás, eszme ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| csokorék, csukorék, csuporék |
csokor, több ÚMTsz, Kriza (csukorék). Használata általános. |
csokorék: "Próbálják némileg kellemessé tenni a forró napot. A csokorék kamasz most éppen attól boldog, hogy jól kifundálták: fenn, a fán az Eminem-et hallgatják. Magnójuk ócska bóvli, hangja nem túl kellemes, de a hiányzó hangszínt hozzáképzelik a recsegéshez a legények." Máthé Éva: Fiúk a fán. Romániai Magyar Szó, 2003 augusztus 25. csukorék: "De aztán a zsámbéki templomrom alatt, kárpótoltalak magamnak, magadnak, három hosszú órán ott voltál velem, nagyvilági, pazar művészeten heveredtem el veled, s bámultuk önfeledten Claudiut s Bán Janit s egy csukorék román színészt." Tömöry Péter: Címzetes szavak szerelemhuzatban. Árgus, 2003/10 |
| csoma |
pestis ÚMTsz, Kriza. Erdélyi tájszó. |
"Csoma v. csuma, fekélyes v. mirigyes daganat, székely tájszó s a magyarba épp ugy, mint a szlávságba, alighanem török forrásból került. Ipolyi (Magy. myth. 33) Bodor (Pogány hitregék, 43) nyomán idézi a "csoma elvisz" erdélyi szólásmódot, amely "az ördög elvisz" értelmében használatos. Épp ily személyesített jelentés világlik ki e szónak a Wlislocki (Aus dem Volksleben der Magyaren, 146) idézte kalotaszegi varázsigéből is, amelyben a csuma nevü nyavalya előidéző démont erdei fára üzi ki a ráolvasó." Pallas Nagy Lexikona. |
| csombolygat, csongolygat |
hajtogat ÚMTsz. Erdélyi tájszó. |
"Gáspár megvárja, amíg én is felülhetek a hátsó ülésre, s magam alatt elrendezem a szénát, amit vékony és színes gyapjútakaróval borítottak volt le. Akkor pokrócot terít az ölembe, s míg ő alól a lábamnál csombolygat, addig én magam mellé ültetem Ágnest, aki semmiképpen nem akarja, hogy neki is jusson a takaróból. Végre is csak erőszakkal lehet boldogulni véle, de akkor legalább nem kell újrakezdeni a dolgot, hanem marasztás nélkül mehetünk, akár repülhetünk is egészen Farkaslakáig, egyvégtében tizenkét kilométert." Tamási Áron: Szülőföldem |
| csomó |
sok ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| csongolygat |
l. csombolygat |
|
| csontika |
csontocska ÚMTsz, Kriza. Hangalakváltozat. |
|
| csontorag, csontorgó, csontorka |
csonk, csonka, csonkás ÚMTsz, Kriza. Erdélyi tájszó. |
""azonn Fákis nyomoruk vének és tsontoragok keveset szoktanak termeni / Azonn Utrizált Joszágon edgy tsontorag Vad Almafát tudok lenni ... ezek igen keveset teremnek mivel a fák vének, hibások/ a fák vének revesek csontoragok Martonos U; Pf, 1820" EMSztT." |
| csontorgó |
l. csontorag |
|
| csontorka |
l. csontorag |
|
| csóré, csurdé |
meztelen ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| csórényakú |
kopasznyakú Általános népi szó. |
|
| csóró |
kamasz fiú SzNyfSz, Kriza. Használata általános. |
|
| csoronkál |
csordogál Kriza. Hangalakváltozat. |
|
| csőröl |
tág torokkal iszik Kriza (csőlleni, csőrölni). Használata általános. |
|
| csoszor |
vén banya, csoroszlya Erdélyi tájszó. |
""Katalin Varga Ianosne Annos Batos Martonne, Sophia Kwn palne, Azt valliak hogi hallotak az vthan chiuka Mathiasne ezt Mongia volt kowach Benedek hazas leanianak Katalinnak Mytt Iars Te oda chosor Azzony zegeny roz eb mit Iars apad vtan Min Nem atthiad te Neked az hane(m) Bitangod Meg vgian Rea peok volt ez zo keozbe Kv; ZJk III/3. 227, 1573" EMSztT." |
| csubukol |
l. csibikol |
|
| csucsorka, csücsörke |
edényen a víz öntéséhez kicsúcsosodó ajak ÚMTsz, Kriza. Használata általános. |
|
| csucsu |
hús (gyermeknyelv) ÚMTsz. Használata általános. |
|
| csuga |
l. csutika |
|
| csukabuka |
csonkabóka, suta, esetlen ÚMTsz. Felcsíkon és Gyergyószéken használatos. Vö. csukabukáz, lecsukabukáz |
|
| csukabukáz |
levágja a fenyő tetejét ÚMTsz. Felcsíkon és Gyergyószéken használatos. Vö. csukabuka, lecsukabukáz |
|
| csukorék |
l. csokorék |
|
| csűr |
takarmánytároló épület ÚMTsz. Erdélyi tájszó. |
|
| csurdé |
l. csóré |
|
| csűrdöngölő |
székely táncrend ÚMTsz. Használata általános. Megj.: mára a magyar nyelvterület egészére kiterjedt a szó használata. |
"'54-ben, amikor jött a császár, Póli mama ott állt a 12 fehér ruhás leány sorfalában, s a császár az unokatestvérét megcirógatta. Ezt Póli mama nagyon irigyelte (nevet). (A császár szép, fiatal ember volt). Azt is Póli mama mesélte, hogy Tusnádon azt a helyet úgy hívták, hogy Beszélő Völgyi Nyári Feredő, mert visszhang volt ottan. S a császárnak ott meg akarták mutatni, hogyan járják a székely legények a csűrdöngölőt. Kerítettek egy székely legényt, s az levette a ködmönét, szertenézett, mindenütt nagy szakállas urak, hát odaadta a legfiatalabbnak, hadd tartaná neki. Természetesen ugrott a szárnysegéd, hogy elvegye, mire a császár: -Nem, ezt rám bízták, ezt én fogom tartani!" Ernyő - Umbel. Közéleti-kulturális szemle, Sepsiszentgyörgy, 2002/7. |
| csurgyál |
csen Használata általános. |
"Surgyál és csurgyál, csinosan ellop valamit. MNyTK 107, 1838-1845." EMSztT. |
| csurgyál |
csen, csór Kriza. Erdélyi tájszó. |
|
| csuri |
1.) veréb 2.) csonka ÚMTsz, Kriza. Általános népi szó, mindkét jelentésben. |
|
| csűrkecske |
kis csirke. Egy csűrkecskének hány lába van? - megoldhatatlan találós kérdés, mindig a másik: 1.) kettő 2.) sok (sok kecske lehet a csűrben) Használata általános. |
|
| csűrkert |
csűr mögötti kert ÚMTsz. Erdélyi tájszó. |
|
| csusza |
háncsu, kukorica borítólevél Kriza. Általános népi szó. |
|
| csutakol |
kivágott fatörzset letisztít az ágaktól ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| csutika, csuga |
csutka, torzsa ÚMTsz, Kriza, SzNyfSz. Hangalakváltozat. |
""Határ szabaduláskor a mi marháink tsak tsutikáit kapták a sarjunak Kézdikővár Hsz; HSzjP Michael Kicsid (58) jb vall., 1793" EMSztT." |
| csuvikkol |
bagolyszerűen kiabál, kuvikkol Felcsíkon és Gyergyószéken használatos. |
"Megölelém ahajt a küsajszont, aki mellettem vót, hát erre ugy teve mind a halálbagoj, erőst csuvikkola. -Jé faranc! beg kényes - morrogám s mán elakarám ereszteni." Laji bá' (Szini Lajos): Nyüszkölés a feredőn s a nagy víz martyán. Gyergyószentmiklós, 1937. |
| csücsörke |
l. csucsorka |
|
| csüg |
levágott vagy elhullott állat egy darabja ÚMTsz. Csíkszéken és a Gyimesekben használatos. |
|
| csüger |
l. csügör |
|
| csüger |
l. csügör |
|
| csügészik, csükészik, csikészik |
búzát tarlóz Gazda K., SzNyfSz, ÚMTsz (csikészik), Kriza (csürkészni). Használata általános. |
|
| csügör, csüger |
fából készült korcsolya SzNyfSz. Erdővidéken használják. Megj.: a szó minden más jelentése általánosan népi. |
|
| csügör, csüger |
1.) komabor, fickóbor 2.) frissen préselt almalé ÚMTsz. Általános népi szó és hangalakváltozata. |
|
| csükészik |
l. csügészik |
|
| csütörfa |
l. cseterfa |
|
| csögöl |
l. csegel |
|
| csökik |
fejlődésben visszamarad ÚMTsz, Kriza. Általános népi szó. Vö. csökött, megcsökik |
|
| csökött |
fejlődésben visszamaradt ÚMTsz. Általános népi szó. Vö. csökik, megcsökik |
|
| csöntöreg |
l. csöntörke |
|
| csöntörge |
l. csöntörke |
|
| csöntörke, csöntörge, csöntöreg |
csonk, csonka, csonkás ÚMTsz, Kriza (csöntörge) Erdélyi tájszó. |
""Folyó hó 13kán oly nagy jégeső, es felhő szakadás vala hogy semmi sincs ...a Szöllöbe sincs semmi remenyseg a nagy jég miatt, mert csak a csöntörgéje maradt - még egy ifju jövés sincs Kebele MT; Ujf. 3 Kimpián János gondv.vall., 1842" EMSztT." |
| csörme1 |
l. cerme |
|
| csörme2 |
l. cserme2 |
|
| csöröge |
forgácsfánk ÚMTsz. RMNyA. Általános népi szó. |
|
| csösztet |
zajosan jár ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| cubók |
l. cobók |
|
| cucál |
dédelget Használata általános Megj.: az ÚMTsz-ben valamennyire hasonló jelentésű a cucál: "nővel közösül", mely jelentésben általános népi szó. |
|
| cucó |
l. cocó |
|
| cúg |
huzat Használata általános. |
|
| cukker |
takarmányrépa ÚMTsz. Használata általános. |
|
| cundra |
1.) pokróc, vastag daróc, condra ÚMTsz. Általános népi szó és hangalakváltozata. 2.) rongy, ruha, pelenka Gazda K., ÚMTsz. Általános népi szó és hangalakváltozata. |
|
| curikkol |
visszatolat Általános népi szó. |
|
| cöjk, cők |
gabonapálinka főzésekor használatos élesztő ÚMTsz. (cajg) Általános népi szó és hangalakváltozata. |
|
| dábbog |
idétlenül, otrombán jár (s emiatt folyamatosan láb alatt van) ÚMTsz. Használata általános. |
|
| dábbogó |
idétlen járású ÚMTsz. Használata általános. |
|
| dajna |
ének ÚMTsz. Erdélyi tájszó. |
|
| dalmás |
deli, daliás Hangalakváltozat. |
|
| damika, domika |
túrós leves ÚMTsz. Erdélyi tájszó. |
"Domika (székely tájszó) a. m. turós leves." Pallas Nagy Lexikona. |
| dancia, dancura |
sárga tárnics [Gentiana Lutea] Felcsíkon és Gyergyószéken használják. |
"dancia, danciagyükér, dancuragyökér. Levelének teája és a dancialapi kéz- és lábdagadás (?) esetén használatos. A danciagyükér tea étvágycsináló (+), gyomorfájás ellenes (?) hatású, jó fojlás (?) ellen is. Magas vérnyomás (?) ellen csak borban kiáztatva jó. A gyökeret és ürömfüvet egy napig vízben áztatva dohányzás (?) ellen jó illogatni. A tehén gyomormenése, puffadása esetén danciagyökeret etetnek a beteg állattal. Kámfor, timsó és danciagyükér szeszes kivonata jó bedörzsölő szer a disznó orbánca ellen. A sárga tárnics védett növény. A Nagyhagymás, Öcsém sziklavápáiban, Fehérmezőn él." Pálfalvi Pál: Növények a csíkszentdomokosi ember- és állatgyógyászatban. Acta 1998. A Székely Nemzeti Múzeum, a Csíki Székely Múzeum és az Erdővidéki Múzeum évkönyve. |
| dancs, doncs |
undorító ÚMTsz. Erdélyi tájszó. |
|
| dancura |
l. dancia |
|
| danda |
nagy termetű, megtermett nő ÚMTsz (donda). Udvarhelyszéken használatos. |
|
| dángál, tángál |
szórja a pénzét ÚMTsz (tángál). Használata általános. Vö. eldángál. Más jelentésben általános népi szó, lásd a mellékszótárban. |
|
| dángál, tángál |
ver ÚMTsz. Általános népi szó. Vö. eldángál |
|
| darubogár |
szarvasbogár ÚMTsz. A Gyimesekben használják. |
|
| debella |
testes, nagy ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| deged |
dagad ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
"Amíg a paszuly deged, Kolgáth lemegy kenyérért, tejért, borvízért (erről nem tud lemondani), traccsol egy kicsit a többi munkátlannal (mert nem munkanélküliek, csak munka nélkül hagyottak ők), bár kissé zsenáns, őhozzá képest ugyanis azok valahogy... olyan... lila halántékú, vén trottyok." B.D.: A vízóra mint válóok. Népújság, 1999, február 23. |
| degedt |
l. degenyeg |
|
| degedtes |
l. degenyeges |
|
| degenyeg, degedt |
ásványi olajkenőcs SzNyfSz, ÚMTsz, RMNyA. Használata általános, Aranyosszéket is beleértve. |
""Gyermekkoromban kóberes szerekkel érkezvén, sokszor végigkiabálták a falut, akik diót, meszet vagy degenyeget hoztak. Úgy látszik, a falu között kiabáló árusok világa visszatért; manapság is hoznak mindenfélét pénzért vagy cserébe, esetleg csupán a degenyeg maradt ki... A degenyeg a hajdani szekerek tengelyét hivatott mentesíteni a csikorgástól-nyikorgástól. Vastag kőolajtermék vagy inkább melléktermék. Tény azonban, hogy a hajdani szekerek tengelyét már kár kenegetni, többnyire gumikerekű szekerek láthatók az utakon, amelyeket finomabb kenőanyagokkal traktálnak immár. Gondolom, degenyegből óriási tartalékok halmozódtak fel, éppen ezért egy fatengelyű ország előrehaladásához megvan a kenőanyag..." Ferencz Imre. Kemény dió. Hargita Népe, 2002. november 18." |
| degenyeges, degedtes |
ragadós, mocskos SzNyfSz, ÚMTsz. Használata általános, Aranyosszéket is beleértve. |
"Ó, azok az augusztusi délutánok, azok a hatalmas karéj barna kenyerek... Az utcánkkal szemben volt a Prezenszkyék államosított péksége, mezítláb álltunk a degedtes padlón, kezünkben izzadtra gyűrtük a pénzt és a kis papírba csomagolt, félbélyegnyi szelvényeket. Később volt négy-negyvenes fehér is, meg három-húszas félbarna, de az 'igazi kenyér' a kétlejes barna kenyér volt. Erzsó néni a hatalmas kenyeret a pultra emelte, a hosszú késsel kettévágta, s kezdte darabolni, hogy a 'tikettre' járó kilók és dekák kijöjjenek." Kuszálik Péter: A mindennapiról. Hargita Népe, 2003. augusztus 23. |
| dekrat, dekret |
zajong, zajt csap ('A koca asszonybeszéd hallatán dekreti a pajta ajtaját.') ÚMTsz, Kriza. Udvarhelyszéken használják. |
|
| dekret |
l. dekrat |
|
| dendel (ember) |
azokra a csángókra mondják, akik az -n határozóragos szavakhoz d-t tesznek, mint pl. hegyend, otthond ÚMTsz. A Gyimesekben használják. |
|
| derce |
dara ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| derécsel |
tereferél, trécsel Gazda K. Hangalakváltozat. |
|
| dérendóc |
l. derendóc |
|
| derendóc, dérendóc, derenduc, derenduca |
zaj, lárma, hűhó ÚMTsz, Kriza (derendócia). Általános népi szó. |
""A Derenduca Énekkar a Sebestyén Ádám Székely Társulat tagjaiból alakult; a felkészítésüket Gáncs Tünde tartja kézben." https://www.igyuk.hu/altalunkkezeltoldalak/bukovina/index_ev.htm" |
| derenduc |
l. derendóc |
|
| derenduca |
l. derendóc |
|
| derezik |
hull a dér Használata általános. |
"Gyuluka erre is emlékezett, lakodalmat muzsikált Kránci Pista, aztán jövögettek hárman felfelé a strekken, prímás, kontrás, nagybőgős, akkor is ilyen hideg volt, mint most, korán állt be a tél, és folyton derezett, délben már leszáll a köd a Küküllőre, semmit se lehet látni, a cigányok elindultak a strekken, nem először jöttek haza ezen a módon, be voltak rúgva mind, és menetközben is ittak, aztán összevesztek a pénzen, és verekedtek is egy kicsit, ahogy ők szoktak, hogy ne essék baja senkinek." Bölöni Domokos: A próféták elhallgattak. Hargita Népe, 2001. december 7. |
| derget |
dörget ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
|
| dészü |
1.) tüsző ÚMTsz (tüsző), Kriza. Használata általános. |
"Az 1970 decemberében készült évi munkatervből: Folytatjuk a gyimesi kutatásokat: népi építészet, dészü-szíjak díszítése, főkötők, régi viseletek, faragás, / (...) /Levéltári kutatás: / A csíki perefernumlevelek és végrendelkezések átfogó kutatását végezzük el." Levéltári szemelvények, munkatárslajstromok az 1950-2000-es múzeumi dossziékból, Csíki Székely Múzeum. https://clmc.topnet.ro/csszm/1971.html |
| dibdáb |
nagy termetű, lomha ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| dikicsel |
idétlenkedik, ügyetlenül csinál valamit ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| dilló |
bolond, dilis ÚMTsz (dili, dilinyó). Általános népi szó. |
|
| dímos |
tetszetős, szép ÚMTsz. Használata általános. |
|
| diszke |
egyéves juh SzNyfSz, ÚMTsz, Kriza. Használata általános. |
"Staférungi jegyzék, mely köttetett alulírott két tanú jelenlétében 1921. május 25-én, Tankó Károly (Péteré) és Tankó Teréz házasságkötésük után kiadott menyasszonyi hozományról. Én, Tankó Teréz a fent írt napon férjem édesapja házához a következő ingó vagyonomat hoztam, tekintettel arra, hogy férjem háza csak puszta belsőség volt házasságkötésünk idején. 1. Két darab tehén és egy egyéves tinó 2. Négy drb. juh és két diszke 3. Egy drb. disznó és egy sűdő 4. Négy tyúk és egy pulyka 5. Három kanapé pad 6. Két drb. asztal 7. Négy ülőszék és kettő konyhaszék 8. Egy kicsi asztalka 9. Egy üveges almárium 10. Egy drb. kasztenos láda 11. Két drb. ágy 12. Egy drb. vízpad 13. Három drb. tekenyő és egy kicsibubafürösztő 14. Két drb. káposztás kád 15. Egy drb. szapuló kád 16. Három drb. cseber 17. Két drb. vizeskandér 18. Három darab szita 19. Egy drb. resta 20. Egy drb. füttő 21. Egy drb. lámpa 22. Egy seprű 23. Egy laskadeszka 24. Egy drb. laskasirítő 25. Egy drb. szemetvivő 26. Két darab sullókefe és egy kicsi 27. Két drb. ganyéhányó falapát..." Tankó Gyula: Az ajándéktánc a csángó lakodalmakban. Hargita Népe, 1999. október 10. ""Eoreg feiös Juh vagion Nro 217. Meddw dizkekkel eggjut Nro 86. Koos vagion Nro. 22. Czap Nro 2. Koos barany vagion Nro 100 Nieosteny barany vagyion Nro 85 Kozmás Cs; LLt Inv, 1627" EMSztT." |
| diszkeberbécs |
egyéves kos ÚMTsz. Használata általános. |
|
| diszketehen |
három éves üsző (tehén) ÚMTsz. Használata általános. |
|
| divatlan |
mértéktelen ÚMTsz. Használata általános. |
"Divatlan volt, mindig evett. Nagy szőre nőtt s rengeteg teste lett. A szeme megmaradt kicsinek, hát arra ránőtt a sok zsír. Alig látott. De hogy szuszogott! és mégis mindig evett." Buday László: Petelei István levelei. Nyugat, 1936/3 |
| dobigál, dobogál |
dobál ÚMTsz, Kriza. Hangalakváltozat. |
"Ment, mendegélt, egyszer egy folyóhoz ért. Megkeresi a hídját, hát épp ott áll egy öregasszony, s a kötényéből kismacskákat dobigál a vízbe. Még éppen csak egy kismacska volt a kezében, amikor a fiú odaért. Azt mondja az öregasszonynak: - Édes néném, ne dobja a vízbe azt a kismacskát, inkább megveszem én." Az egerek (népmese). Háromszék, 2002. január 12. |
| dobonka |
l. bodonka |
|
| dohlik |
l. dollik |
|
| dolhott |
l. dollott |
|
| dollik, dohlik |
1.) torlódik ÚMTsz (torlik), Kriza. 2.) dohosodik ÚMTsz (dohlik). Használata általános, mindkét jelentésben. Vö. megdollik, dollott |
|
| dollott, dolhott |
dohos ÚMTsz (dohlodt). Használata általános. Vö. dollik, megdollik |
"Ezek után nemsokára az utunk elvállott a sováboktól. A magyarok a Balaton felé, a sovábok pedig Győr felé vonultak. Hogy megtisztultunk a sováboktól, Cece község határában megállapodtunk. Estefelé volt, a lovak es fáradtak voltak, meg kellett pihenni. Ekkor én es nekifogtam, hogy a dollott törökbúzalisztből puliszkát főzzek. Kész lett a puliszka. A magyar közmondás azt mondja, hogy legjobb szakács az éhség. A velünk menekülő ovóné, Sima Rózsi budapesti lány es evett. Csudálkoztam, hogy finnyás úri lány létére még dicsérte azt a jónak egyáltalán nem mondható, dohos, keserű puliszkát, amit elfogyasztott." Menekülés Bácskából. Részlet Sebestyén Ádám: Bukovinai székelyek tegnap és ma című könyvéből. www.igyuk.hu/bukovina/bacskabo.html |
| dombérozik |
dorbézol ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
|
| dombraszökő |
cukrozott kukoricalé A Gyimesekben használatos. |
"Dombraszökő. Vizet tettek a puliszkafőző üstbe, megsózták, majd lobogni hagyták. A rotyogó, fövő vízre maréknyi szitált kukoricalisztet hintettek és azt kavarták egy ideig. Tányérokba töltötték és megcukrozták." Tankó Gyula: Húshagyó keddtől húsvét másodnapjáig. Honismeret, 2000/2 |
| doncs |
l. dancs |
|
| dorol |
dong (a légy vagy a darázs) ÚMTsz, Kriza. Használata általános. |
|
| doroló |
nagy légyfajta, bakklégy Használata általános. |
|
| dorzs |
l. gorzs |
|
| dránica, drányica |
szélesebb zsindely SzNyfSz, ÚMTsz, RMNyA, Kriza (gránica v. daránica). Használata majdnem általános, viszont Háromszék és Udvarhelyszék egyes helyein nem ismerik. Megj.: Máramarosban is használják, ami a szó feltehetően szláv eredetével magyarázható. |
dránica: "Már rég nem szállítjuk a zsindelyt, sem a dránicát. Nincs is kereslet ilyesmire. Felénk is mostanában cseréppel fedik a házakat. Itt a szomszédban még lefényképezhet egy olyan háztetőt, melyet eredeti bükkfából hasított dránicával fedtek, az én fészerem tetején is ilyen látható, csakhogy ez már fenyőfából készült. Különben a dránicahasítás régibb keletű foglalkozás, mint a zsindelykészítés. Nagyon oda kell figyelni a hasításkor arra, hogy egyenletesen pattanjanak ki a csutakból a falemezek. Rajtam kívül már csak György Jenő és Bálint Ignác érti a dránicakészítés fortélyát. Tartós tetőfedő volt a dránica. Nemrég Sikaszóban egy olyan épületet bontottunk le, melyet 110 évvel ezelőtt fedtek dránicával. Bontáskor az alsó réteg még ép volt, újrahasználható." Kristó Tibor: A székelyvarsági dránica és zsindely útja. Hargita Népe, 2002. május 30. drányica: "(Vagyon) ... hoszszu Lábos ol Sertés hizlalo Dranyicza fedelü LLt Fasc. 67, 1744" EMSztT. |
| drányica |
l. dránica |
|
| dufla |
jól megtermett, kifejlett ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| duga, dugács, dugás |
kis gát, amellyel eldugaszolják a patakot ÚMTsz, Kriza. Használata általános. |
"A talányra ezúttal csak Tupi T. Antal olvasónk küldött megoldást A 'duga' szó, régen folyóvizes vidéken gátat is, töltést is jelentett. A 'dugá'-s halfogási módszer abból állt, hogy a patakot vagy annak egy részét gáttal, 'dugá'-val elzárták és a víz folyásával ellentétes irányban egy árkot ástak, a kisebb folyóknál csak árkot ástak." Kaláka folyóirat, 2003. április 20. https://kalaka6szam.homestead.com/nyelvor.html |
| dulló |
adóbehajtó, végrehajtó ÚMTsz (dúló). Általános népi szó (volt). |
""Hát mért ne lehetnék én olyan jó esperes, mint a torjai, vagy olyan prépost, mint az udvarhelyi? Nekem is van borotvált pilis a fejemen, mint neki; ha felveszem annak a palástját, egyszeriben az vagyok. A kádár lehetne 'dulló', a billogos, a perestáldó a keresztyéneknél is be van véve: csak csuhát kell változtatniok, s megtanulni az imádságokat; a garaboncok lehetnének egyházfiak; a táltosnak is tudnék jó hivatalt, a királyok most hoztak egy törvényt a 'macellumokról': ahhoz ő nagyon jól értene." Jókai Mór: Bálványosvár." |
| durálja magát |
veselkedik, bőszül ÚMTsz. Általános népi szó. Vö. feldurálja magát, nekidurálja magát |
|
| durga |
rongyból készült pokróc vagy kemény ponyva ÚMTsz, Kriza. Használata általános. Vö. megdurgál. Megj.: a Fekete-Körös vidékén is használják. |
|
| dusza, duszi |
1.) szalmazsák ÚMTsz, RMNyA. Marosszéken és Udvarhelyszéken használatos. 2.) elhízott, kövér ember ÚMTsz. Marosszéken és Udvarhelyszéken használatos. |
|
| duszás |
szalmával kitömött, bő alsónadrágot viselő farsangi álarcos ÚMTsz. Marosszéken és Udvarhelyszéken használatos. |
|
| duvad |
bőségesen omlik, suvad ÚMTsz, Kriza (duhad v. duvad). Használata általános. Vö. bé-, le-, meg-, összeduvad |
"Ha a sóbánya nem volna, Parajd is épp olyan szegény lenne, mint a környék települései. 220-230 ember s a családjaik a bányából élnek, s ennek következtében a község mintegy 30 millió lej bevételhez jut. Jó lenne mindenütt egy ilyen pénzeszsák. A jelenlévő parlamenti képviselők is megkapták a kritikát: elmarasztalták őket, mert túl sok mindent nyomtak az önkormányzatok nyakába. Azt gondolják, hogy helyben mindent el lehet intézni, hogy itt a pénz duvad." Máthé Éva: Jobb későn... utóriport a parajdi sós RMSZ-show-ról. Romániai Magyar Szó, 1999, július 7. "Most elárulhatom, nem vigasztalásul, megmondom őszintén: maga sokkalta jobban csinálta, drága Bogáti úr, amikor, igaz, még hetvenkilencben, éppen vékonypalacsintát sütöttem a konyhában, s hát csak odanyúlt s betett nekem hátulról. Emlékszik rá? Ezek a cédák élvezni se tudnak, csak sivalkodni. Mint a gönne, mikor kés duvad a gusájába." Bölöni Domokos: Tubarózsás monológ. Népújság, 2000. augusztus 17. |
| duzma |
a kemence háta mögötti meleg hely, sut ÚMTsz. Gyergyószéken használatos. |
|
| duzmál |
duzzog ÚMTsz (duzmál, duzmad), Kriza (duzmálódik). Általános népi szó. |
|
| duzmás |
duzzogó Általános népi szó. |
""nem ama Duzmás, Harag tarto, Fenyegetődző, verekedő vagy vérengző; Káronko (!), Tolvaj vagy Részeges; ugy egyéb rosz tselekedetekben, vagy erkőltstelenségekben Magat gyakorlott ember M.fenes K ; KLev., 1807" EMSztT." |
| düheredik |
dühöng Hangalakváltozat. |
|
| dühü |
franc Használata általános, Aranyosszéket is beleértve. |
"Harasztos (falu, Aranyosszék): Igyál, me ha nem, én hozzád vágom. Evve a szóva. Mondam sógaramnak, te, hát kóstald meg, hadd a dühübe, hogy ne verekedjék. Ezek csak azt tudták, hogy verekedjenek, me olyan disznók. Ezek nem vótak a faluba senkik. Azak a disznók vótak, hogy örökkétig verekedtek. És akko miko találkoztunk, s diskuráltunk, akko bément Vaszi, és... bément Vaszi s egy jó darab fával megütette a bírót. Amikor megütötte a bírót, a másik leverte a lábáról." Keszeg Vilmos: A kisebbségi sors narratív megjelenítése. Kisebbségkutatás, 2001/1 |
| dühübogár |
májusi hosszú, fekete, lágytestű, szárnyatlan bogár, nünüke [Meloë proscaraboides] ÚMTsz (dühbogár), Kriza. Használata általános. |
"A fenyőfakéregből főzött cserlé, esetenként halolófüvet is elegyítve a főzetbe, igen jó volt, ha a tehén nyakát feltörte a járom, de a lósebet is jól gyógyította. A veresszurok különböző elegyítő anyagokkal keverve (kovász, búzaderce, tejszín stb.) a sindéses lábú tehén körme közé téve puhította a sebet, de jó volt a kisebző 'csics' kenésére is. A rézpor, vaspor, őrölt bors, cukorpor, ivószóda és szurok porrá törve, a dühübogár (nünüke - Meloë proscaraboides L.) sárga levével összekeverve, langyos vízzel adagolva a veszett kutyának hatásos szer." Pálfalvi Pál: Növények a csíkszentdomokosi ember- és állatgyógyászatban. Acta 1998. A Székely Nemzeti Múzeum, a Csíki Székely Múzeum és az Erdővidéki Múzeum évkönyve. |
| dühüs |
veszett ÚMTsz. Általános népi szó (dühös) hangalakváltozata. |
"Egy nem nagyobb kutya volt, mint a Piszli, de aki jaj de másabbnak nézett ki mégis. Csurgott a nyála fehére s csak kapdosott egy hang nélkül a Bogrász felé, hogy kattogott a foga. - Te Isten, sze ez dühüs! - találtam ki, hogy mi van. Topogtam aztán ijedten mellettük s markolásztam a botot, hogy segétsek a kutyámnak. - A Bogrász az csak marta, ahol érte, bár ne marta volna." Asztalos István: A dühüs kutya. Nyugat, 1941/4 |
| dürüszöl |
l. döröszöl |
|
| döblec |
sütőtök ÚMTsz, Kriza. Erdélyi tájszó. |
|
| döböcsköl, töcsköl |
dögönyöz, kézzel összetör, nyomogat ÚMTsz, Kriza. Használata általános. Vö. át-, bé-, le-, ki-, megdöböcsköl |
"Cziki boldisar ... minden io oknelkül Felesegemre tamadot az földhöz uerte, dóbóczkólte mind addig uala meddig akarta UszT 8/64. 25, 1650" EMSztT. |
| döhömöt |
böhöm Használata általános. |
"Egy szőke bajuszos döhömöt pogácsa ült rá, el is perelte a házat aztán. Mikor lejárt a színdarab, nem öltöztünk vissza városiba, leáramoltunk a nép közé a terembe, és úgy táncoltunk, szerepbeli ruháinkban. Gondolhatod, milyen voltam én, Bese Anna. Akkora verekedés lett. Miattam!" Bölöni Domokos: Dondürmák. Népújság, 2001 március 9. |
| dömzsödi |
tömzsi, köpcös ÚMTsz (dömsödi), Kriza. Általános népi szó. |
"dömzsi, zömök, kurtavastag, kövér testalkatú ember (töm, döm gyöktöl). Innen a dömzsödi, demsedi rokonértelműek. Innen dömzsöl, megtömi magát, kelletin túl eszik, iszik MNyTK 107, 1838-1845" EMSztT. |
| dörgöl |
töröl ÚMTsz. Használata általános. Megj.: a szó minden más jelentése általánosan népi. |
|
| dörgölő |
edénytörlő ÚMTsz. Használata általános. |
"Gyönyörű ágyterítőket, abroszokat és más szőtteseket vett elő nekünk a szekrényből. Legtöbb háztartásban inkább zsákot, törülközőt és törlőkendőket (dörgölő) használnak a régi szőttesekből, a szebb darabok a tisztaszobában láthatók vagy ünnepi alkalomra kerülnek elő a ládafiából" László Miklós: Kultúránk megismerése. Udvarhelyi Híradó, 2003. január 17. ""Orcza dörgölő keszkenyő 6 Nsz ; JHbB 406 Gr. Bethlen Rozália kel., 1777" EMSztT." |
| döröcköl |
l. dörököl |
|
| dörököl, döröcköl |
dögönyöz ÚMTsz (dürücköl), Kriza. Általános népi szó és hangalakváltozata. |
""18 gjapjubol szőtettem fejér posztot döröckölve 28 1/2 sing Kiskend KK ; Ks 71. 52 Szám., 1753" EMSztT." |
| döröngöz |
dörömböl ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
|
| döröszöl, dürüszöl |
dörzsöl, súrol, reszel ÚMTsz. Erdélyi tájszó. |
|
| ebagos, abagos |
szőrnyavalyában sínylődő gyermek ÚMTsz, Kriza (abagos). Általános népi szó. Vö. agos a főszótárban |
"ebagja (ebaga), a székelyeknél a. m. bőr alatt termő szőrféreg. Ebagos v. abagos v. csak agos, szőrösen született, szőrnyavalyában sinylődő (csecsemő)." Révai Nagy Lexikona. |
| ebbed |
1.) pilled, álmosodik, lankad 2.) gennyesedik a seb Kriza. Használata általános, mindkét jelentésben. Vö. elebbed |
|
| ége |
l. légely |
|
| egésztáltos |
gyógyító erővel bíró fiú (ha lány, akkor féltáltos) ÚMTsz. A bukovinai székelyek használják. |
|
| éha |
l. léha |
|
| ehejt |
itt, közel ÚMTsz. Használata általános. |
"P.: Sándor Gyurkáné ehejt lakik küjjel az uccán, a sarkon, az annyit tud, östig se győzné mind elmondani. U.: Honn lesz-e? P.: Honn instállom, az osztonátába' dolgozik. A nainya meg csöll, az es sok régiséget tud. U.: Hát akkor hozzámegyek. P.: Menjen csak az urfi hezzá, sokat tud, ha egy-két deci pálinkát megiszik." Bartók Béla: Gyergyó-Kilyénfalvi párbeszéd, in: Demény János: Bartók Béla levelei, Budapest, 1976. |
| eheré, eherré |
ide SzNyfSz, ÚMTsz. Használata általános. |
|
| ehere, eherre, eheré, eherré, eherréig |
eddig SzNyfSz, ÚMTsz. Használata általános. |
|
| eherről |
innen ÚMTsz. Gyergyószéken használatos. |
"Aval odafordulék Estánhoz, há' látám, hogy ő felakatt a kövön. -Szabadiccs meg Laji - nyögé - szabadiccs meg eherről." Laji bá' (Szini Lajos): Nyüszkölés a feredőn s a nagy víz martyán. Gyergyószentmiklós, 1937. |
| éhezedik, ihezedik |
alkonyodik SzNyfSz. Gyergyószéken használatos. |
|
| eiszen, ejszen, eisze, ejsze, ejszeg |
remélhetőleg, valószínűleg, szinte biztos ÚMTsz, Kriza (e'iszöm). Használata általános, Aranyosszéket is beleértve. Megj.: Kalotaszegen, valamint az Őrségben is használják. |
"Megyénkben a faluturizmus sikeres terjedésével, a farkaslaki esethez hasonlóan - rovatukhoz mostanában eljutott információk szerint - több székelyföldi településen is szoktak érdeklődni a turisták az ejsze, ejszen szó jelentése és eredete felől. Az ejsze, ejszen tájszó eredete a hisz ige egyes számú első személyű hiszen alakjára vezethető vissza. A hisz egyik jelentése, a 'vél, gondol, feltételez' közel áll az ejsze szó néhány nyelvjárásban ma is használt jelentéséhez: talán, úgylehet. Szótörténeti és nyelvjárástani kutatások szerint a hiszemből alakult hiszen formának a régiségben ilyen változatai keletkeztek: iszen, íszen, isz, 'szen. A dehiszenből alakult ki a deiszen, dejszen, abból pedig az ejszen, ejsze. Ballagi Mór értelmező szótárában (Pest, 1867) olvasható például ez a mondat: Dejszen abból nem lesz semmi. Vagyis: Úgylehet abból nem lesz semmi." Komoróczy György: Ejsze szavunk a faluturizmusban. Hargita Népe, 2002. augusztus 1. |
| Ejebuja! |
A teremburáját! Udvarhelyszéken használatos. |
|
| éjjelibátor |
kutya ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| ekekabala, ekekabola, kabala |
az ekének kétágú csúsztató fája ÚMTsz (ekekabala, kabala), SzNyfSz, Kriza. Erdélyi tájszó. |
"Egyet se búsuljon gazduram - szólal meg az egyik ökröcske -, csak szerezzen ekeszerszámot, a többi a mi dolgunk. No, szerez is a szegényember. Egyik ad talyigakereket, a másik ekekabalát, a harmadik ösztökét, kurtavasat, hosszúvasat s együtt volt az eke." Benedek Elek: A két bors ökröcske. |
| ekekabola |
l. ekekabala |
|
| ekezem felől |
jobbról Használata általános. Vö. akezem felől |
|
| elajangol |
elrestell valamit Kriza. Használata általános. Vö. ajog |
|
| elároklik |
elfolyik ÚMTsz. Használata általános. |
|
| elavul |
egészségileg súlyos kárt szenved ÚMTsz. Háromszéken és Barcaságon használják. |
|
| elazon |
arra el ÚMTsz. Használata általános. Vö. leazon |
|
| elbőcsül |
ok nélkül elbizakodik Gazda K. Általános népi szó (elbölcsül) hangalakváltozata. |
"A homo sapiens egy idő óta nagyon elbölcsült, s abban a hiszemben él, hogy a munkaköre kiszélesedett, s nemcsak a csúszó-mászókon, hanem az embereken is uralkodhat. Császárság, királyság, meg különféle diktatúrák végigkóstolgatása után visszatértek a régi jó görög demokrácia eredeti alapjaihoz." Kuszálik Péter: Lejárt ez is! Romániai Magyar Szó, 2000. június 24. |
| elburungozik, elhurungozik |
1.) hangosan, zajosan megy (viccesen akár a fellegek is elburungozhatnak) ÚMTsz (elburungoz, elburungózik) Használata általános. Vö. csereburung |
"S avval az asszony felült a seprűre és elburungozott. De mikor elment, Annacska felfeküdt egy ágyba és három napig le sem szállt onnan. Mikor az asszony hazajött, úgy burukkoltak a galambok, nyávogott a macska, a ház sepretlen, az ágy vetetlen!" Fábián Ágostonné, bukovinai népi mesemondó: Annácska és Márika. https://kincsestar.radio.hu/
mese99/03annacska.php |
| elcabol |
elkóborol Kézdiszék felső részén, az ún. Szentföldön használatos. Vö. cabol, cabló |
|
| elciház |
elzaklat, elkerget Kriza (ciház). Használata általános. Székely hatásra, a Beszterce megyei Magyardécsén elcuház alakban használják. |
|
| elcilingel, elcilingezik |
elsétál, elbogározik Használata általános. Vö. cilingel |
|
| elcilingezik |
l. elcilingel |
|
| eldángál, eltángál |
elmulatja a pénzét Használata általános. Vö. dángál. Más jelentésben általános népi szó, lásd a mellékszótárban. |
|
| eldángál, eltángál |
megver, elver ÚMTsz (eltángál). Általános népi szó és hangalakváltozata. Vö. dángál |
|
| elebbed |
1.) elpilled, elálmosodik, ellankad 2.) begennyesedik a seb Kriza (ebbed, elebbed). Használata általános. Vö. ebbed |
|
| elég 'elég elé van' |
gúnyosan: ügyes ('Osztán te is elég elé vagy, ahogy Juliska kibabrált veled.') Általánosan használt szókapcsolat. |
|
| elélükken |
véletlenül előáll Kriza. Használata általános. Vö. lükken, bélükken, lükkenő |
|
| elendeledik, elengyeledik |
elgyengül, ellágyul (az émelygéstől) ÚMTsz. Használata általános. Vö. endeledik, megendeledik, endellős |
|
| elengyeledik |
l. elendeledik |
|
| élet |
udvar, ház együtt Kriza. Általános népi szó. |
|
| elfallat |
l. elfarlat |
|
| elfarlat |
elsompolyog, eloldalog ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| elfarlat, elfallat, elfartat |
farolva megy el valami vagy valaki mellett ÚMTsz. Használata általános. |
|
| elfartat |
l. elfarlat |
|
| elfélegel |
csak az elejét ejti ki a szónak, a végét elharapja ('Elfélegeli a beszédet.') Kriza. Használata általános. |
|
| elfüdül |
eldől Kriza. Csíkszéken használatos. Vö. füdül, megfüdül |
|
| elgajal |
szétveri a göröngyöt Gazda K. Használata általános. Vö. gaj |
|
| elgübül |
elront, elmocskol Gazda K. Használata általános. Vö. gübül, meggübül |
|
| elhurungozik |
l. elburungozik |
|
| elig |
alig RMNyA. Hangalakváltozat. |
|
| elkámpicsorodik |
sírásra görbül a szája ÚMTsz. Általános népi szó. Vö. kámpicsorodik |
|
| elkér 'elkéri a gyermeket' |
keresztszülőnek ajánlkozik Gazda K. Használata általános. |
|
| ellenző |
a harisnya elején a sliccet helyettesítő, leengedhető, lappancsszerű posztódarab ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| ellesz |
elvesz, eltűnik ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| ellibickel |
elbiceg, sántítva elvánszorog ÚMTsz. Használata általános. Vö. libickel |
|
| elmecsken |
részegen elesik, elterül Használata általános. Vö. mecsken, megmecsken |
|
| elódarol |
eloldalog ÚMTsz, Kriza (elódall, elódarol) Hangalakváltozat. |
|
| előhasú |
először vemhes tehén ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| elpall |
1.) elpazarol Gazda K. Használata általános. 2.) nagyon megver ÚMTsz. Használata általános. Vö. pall, megpall, lepall, szétpall |
"Akárhogy is van, a teljes bajnokságban nem - de még régebben a B osztályban sem - láttunk ennyire gyenge teljesítményt, a Rapid pedig úgy elpallta a hazai együttest, mint Krisztus a vargát." Gyorsan felejtsük el! Népújság, 2001. február 5. |
| elpilled |
elálmosodik ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| elprangadéroz |
elpocsékol, eldorbézol ÚMTsz (elbankrottírozik) Általános népi szó hangalakváltozata. Vö. prangadérba ver |
|
| elrekkent |
elrejt, eltüntet Kriza (elszenderül értelemben). Erdélyi tájszó. |
""az Nyuszuly (!) joszaghrol nemelly leuelek forgottak kezeben sőt megh transummaltattais Czeffei Vr(am) velle nemely leveleit, Valahova lőttek Vram, de megh eddig sem(m)i derek, original leuelet ne(m) talaltattak, ha Oszdi Vra(m), vagy az másik el ne(m) rekkentette ő kgkk köszül Sófva BN; Ks 41. K, 1661" EMSztT." |
| elseringezik |
l. elsiringezik |
|
| elseritt |
l. elsiritt |
|
| elserül |
l. elsirül |
|
| elsiringezik, elseringezik, elsiringózik, elsurung |
elzúg, elsüvít (pl. a vessző, vesszőzéskor) ÚMTsz (elseringezik). Használata általános. Vö. siringezik |
|
| elsiringózik |
l. elsiringezik |
|
| elsiritt, elseritt |
1.) elpödör 2.) ellop, elcsen ÚMTsz (elserül), Kriza. Használata általános, mindkét jelentésben. Vö. siritt, kisiritt, megsiritt |
|
| elsirül, elserül |
elfordul, elmegy a helyről ÚMTsz (elserül), Kriza (elsiritt). Használata általános. Vö. sirül, kisirül, tovasirül, összesirül |
|
| elsőház |
tisztaszoba ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| elsupákol |
elver ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| elsurungozik |
l. elsiringezik |
|
| elsuvad |
gyorsan elmegy ÚMTsz. Használata általános. Vö. suvad, megsuvad. Megj.: Győr környékén is használatos. |
"-Elég cúderok magok - mondám - ha még a sincs, csak mind ijen német ételek vannak. |
| elsuvaszt |
ellop, elrejt Általános népi szó. |
|
| elszentül |
bealkonyodik, elszenderedik ÚMTsz. A Gyimesekben, Csíkszéken, a Szentföldön (Felső-Kézdiszék) és a bukovinai székelyek között használatos. Vö. szentül, leszentül |
|
| elszertít |
szétszéleszt, szétterít ÚMTsz. Használata általános. |
|
| elszertül |
szétszéled (egy csoport) Gazda K., ÚMTsz. Használata általános. |
|
| elszigorodik |
megfázik ÚMTsz. Gyergyószéken használják. Megj.: a Kisalföldön is használatos. |
|
| elszövődik a nap |
fátyolfelhő kerül a nap elé |
|
| eltángál |
l. eldángál |
|
| eltángál |
l. eldángál |
|
| eltanól, eltanul |
elszokik más helyre ('A macska eltanólt a kántorékni.') ÚMTsz (eltanul), Kriza. Használata általános. |
"Halla(m) monda Karacho(n) Mihaly az zolgainak beste lelek kúruak nem aszert tartlak hogy kurualkodni Jariatok, de vadnak, s lelek Beogeozbe ollj embereketh kik megh wtik az hatatokoth hogy el tanúltok az kuruaktol UszT 13/70 'Joannes Demeter de Thelekfalúa' jb vall. Bögöz U. Telekfva U, 1591" EMSztT. |
| eltér |
elfér ÚMTsz. Általános népi szó. Vö. tér |
|
| elvacskol |
kézzel valamit széttör, vagy valamit összetör úgy, hogy a leve kijöjjön ÚMTsz. Használata általános. Vö. vacskol, összevacskol |
|
| emberizink |
termete vagy tulajdonságai miatt hitvány, semmi ember ÚMTsz. Használata általános. |
|
| endeledik, endeleg, engyeledik |
émelyeg, émelyedik ÚMTsz, Kriza. Használata általános. Vö. elendeledik, megendeledik, endellős |
|
| endellős, engyellős |
émelygős ÚMTsz, Kriza (endeledik). Használata általános. Vö. endeledik, elendeledik, megendeledik |
|
| engyellős |
l. endellős |
|
| epsemereg |
kiütés (az arcon), övsömör ÚMTsz, Kriza (ebsemereg). Használata általános. |
"E növényi termékeknek változatos felhasználása terjedt el a helyi ember- és állatgyógyászatban. A nyírfahamut olajjal keverve orbáncra (+) kenték. A nyírfaágolajat (+) ekcéma (+) és epsemereg (+) gyógyítására használták. A láb izzadása (+) ellen a lábujjak közé nyírfalapit tettek." Pálfalvi Pál: Növények a csíkszentdomokosi ember- és állatgyógyászatban. Acta 1998. A Székely Nemzeti Múzeum, a Csíki Székely Múzeum és az Erdővidéki Múzeum évkönyve. |
| eregél |
l. eregel |
|
| eregel, eregél |
lassan, ráérősen megy ÚMTsz. Használata általános. Vö. leeregel, béeregel |
"Mintha borotvával metsznék, mint válik el a' rész / A' résztöl, mihelyest ide botlik, 's tántorog éles, / Nagy széljü, vastagságú töredékje jegeknek? / Melly sürün eregel? melly nagy darabokra repett el?" Baróthi Szabó Dávid: A' víznek nagy áradásáról. |
| erel |
élez, élesít ÚMTsz. Háromszéken használatos. Vö. megerel |
|
| eren |
l. eresz |
|
| eresz, eren |
előszoba ÚMTsz, RMNyA. Használata általános. Megj.: ritkán Kalotaszegen is használatos. |
|
| ergoja, ergeje |
ingerlékeny, eszelős ÚMTsz (tréfacsináló értelemben, ami a példamondat irónia nélküli olvasatából ered), Kriza (ergeje). Udvarhelyszéken és Háromszéken használatos. Megj.: erge, ergellős, ergenyös hangalakban Vas megyében, a Kisalföldön is használják. |
|
| erőss üdő |
vihar Gazda K., ÚMTsz (erős). Általános népi szókapcsolat. |
|
| erőssen |
l. erőst |
|
| erőst, erőssen |
nagyon ÚMTsz (erős) Hangalakváltozat. |
|
| es |
is ÚMTsz. Használata általános. Megj.: azokon a helyeken, ahol az es-t használják, székely eredettel vagy jelentős székely hatással kell számolni. |
|
| esd(i a vmit vagy vkit), esdődik |
vágyakozik, esedezik valami után ÚMTsz, Kriza (esdődik). Használata általános. |
|
| esdődik |
l. esd(i a vmit vagy vkit) |
|
| esmeg, esmég, esment, esmént |
ismét, megint RMNyA, ÚMTsz (ismént, isméng). Hangalakváltozat. |
"Drága barátom Zótika! Kedves Csigagrádics! Úgy gondolám, esment jelenközöm, nehoggy azt higgye bárki es, hogy bészedtem a fogalmazásgátlót. Dezsőke nem vész el, csak átképözik (globalizájják)!" V. spéci osztájos, Z. Dezsőke, Barötról: Ezt is a posta hozta. Csigalépcső - véletlenszerűen megjelenő ifjúsági folyóirat - 2003. június, Sepsiszentgyörgy |
| ess (az eső) |
esik ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
"Azt hallám egy szemiklósi embertől, hogy a tekéntetes ur es betegeskedik. Elig hivém el, de mán nem es csuda 'sze' furt ess az esső." Laji bá' (Szini Lajos): Nyüszkölés a feredőn s a nagy víz martyán Gyergyószentmiklós, 1937. |
| estáp |
mankó, istáp ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
|
| ester |
1.) meddő állat 2.) állat-hímnő, ugyanaz az állatoknál, mint a fataró az embereknél SzNyfSz, ÚMTsz. Használata általános, mindkét jelentésben. |
|
| ész 'üzi az eszit' |
bolondozik ÚMTsz (ész), Kriza (üzi az eszit). Használata általános. |
|
| eszkabál |
összeüt, tákol ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| eszteke, isztike |
eketisztító ÚMTsz (ösztöke). Általános népi szó és a hangalakváltozata. |
"Nohát itt a Béres Ostor, eszteke és egyébb hozzá valo, helyetted én szolgát nem tartok, hanem ha élni akarsz dolgozzál igy folynak tovább" Székely Zoltán, Lénárt Anna: Balykó Elek tündéres utazásai. ACTA 1997, a Csíki Székely Múzeum és a Székely Nemzeti Múzeum évkönyve. |
| esztena, isztina |
juhszállás ÚMTsz. Erdélyi tájszó. |
""Ezen Babotsa nevezetü helyen ... Esztena tartatván a Mlgs Szentkereszti Udvartol ki árendálván ... az én Juhaimis ... az itten valo esztenán lévén ... Nyirésre, s turoért, sok rendben jöttem ide ezen helyre Zágon Hsz; SzentkZs Beder Tamás (58) barátosi gyalogkatona vall., 1808" EMSztT." |
| eszterhéj |
eresz ÚMTsz, RMNyA. Általános népi szó. |
|
| eszterungahajtó, isztiringahajtó, uszturungahajtó, |
juhászbojtár SzNyfSz. Erdélyi tájszó. |
|
| esztok |
l. észtok |
|
| észtok, esztok |
koponya ÚMTsz. Általános népi szó és hangalakváltozata. |
|
| esztrunga |
a fejésre elkerített rész az esztenán ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| ét |
megmérgez ÚMTsz, Kriza (étő). Általános népi szó. |
"Életnek, mozgásnak semmi jele. Veszélyes, mert nem tudhatja, melyik árnyék rejt embert, melyik ablak mögül figyeli esetleg valaki az udvart. Kutyáktól nem kell tartania, azokat még délután megétette valaki." Krebsz János: Epizódok a Siklósi Szandzsák történetéből. Romániai Magyar Szó, 2002. július 26. |
| ételődik |
eszi magát, idegeskedik ÚMTsz, Kriza. Általános népi szó. |
|
| étető |
pusztító, emésztő, mérges ÚMTsz. Általános népi szó. |
"-Bizon mán szinte telefonyálék es haza - fojtatá - szerencse, hogy hejre jövél, ejisze az a mocskos veres, valami étetőt teve a lábba." Laji bá' (Szini Lajos): Nyüszkölés a feredőn s a nagy víz martyán Gyergyószentmiklós, 1937. |
| éveg |
üveg ÚMTsz, RMNyA, Kriza. Hangalakváltozat. |
"Később az asszony félreszólította az urát, s javasolta, hogy jóízű vendégüket ne eresszék el szárazon. - Biza úgy van, s vársza: itt a pénz, s hozz két éveg bort! - de amint pénze után nyúlt, a szava megállott. - Mi találá kendet? - Elszédülék e nagy melegben... Levegőre!... levegőre!... Hozom a bort is... - iramodott el a székely, s futtában mondogatta: - Hét tízes bankó vala... vagy tán nyolc is. A menyecske lopott meg nyilván..." Tamási Áron: Tüzet vegyenek. |
| éveges |
üveges szobaszekrény ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
|
| evet, evetpili |
kisebb mókusfajta, pelé SzNyfSz, ÚMTsz, RMNyA. Használata általános, Aranyosszéket is beleértve. Megj.: Az Ormánságban és Csallóközön is használatos. |
|
| evetpili |
l. evet |
|
| ezburutura |
füzike [Epilobium] ÚMTsz. A Gyimesekben és Moldvában használatos. |
|
| facska |
forgács ÚMTsz (fácska). Használata általános. |
|
| facskacska |
1.) bokor 2.) kis forgács ÚMTsz. Használata általános, mindkét jelentésben. |
|
| fájin, fájintos |
nagyszerű, kiváló ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| fakk |
tetőtartó rúd ÚMTsz (fach). Általános népi szó. |
|
| fal |
módjával eszik, bekap valamit ÚMTsz (fal/ik). Általános népi szó. |
|
| falángat |
rágalmaz ÚMTsz. Általános népi szó. |
""mikor az Urunk Eö Nga p(ro)tectionalis Leuelit ... ele adok, el oluastatua(n) ..., az Esperest teöb papokkal es feo vrajmmal Egiütt, es sok modnelkűl valo falangato beszedekkel kezdenek bennűnket falangatni, Illien szoual, hogy it ne(m) leszen keliűnk es kenierűnk Futásfva Hsz; BfR, 1641" EMSztT." |
| falángérozik |
flangál ÚMTsz, Kriza. Hangalakváltozat. |
|
| fánc |
vájat a fából készült tárgyon, amelybe az ellendarab beilleszkedik ÚMTsz. Használata általános. Vö. megfáncol |
|
| farcsok, farcsuka, forcsok |
csípő ÚMTsz, RMNyA. Általános népi szó és hangalakváltozatai |
""mondak azt hogi Baba Marton szekere iarta altal ugian meghis teczet az farczokan az giermek(ne)k hogi ki serkedez vala az vere az hul az kerek altal ment rajta Mv; MvLt 29l. 420b, 1644" EMSztT." |
| farcsuka |
l. farcsok |
|
| farkal |
valakinek elmaradhatatlanul a sarkában jár Használata általános. |
|
| farkalló |
megrakott szekér után kötött nehezék (többnyire egy kivágott fenyőfát a hegyével előrenézve a szekér után kötnek), ami a szekér fékezését szolgálta ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| farkasmadár |
tövisszúró gébics ÚMTsz. Adat Nagybaconból (Erdővidék) és Moldvából. |
|
| farkastályog |
gyógyíthatatlan állatbetegség ÚMTsz. Gyergyószéken és Felcsíkon használják. |
|
| fartol |
oldalt farol ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
|
| fasérozott |
fasírt ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
|
| faszol |
kap (pl. szidást, verést), esetleg szerez ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| faszulyka |
l. fuszulyka |
|
| fataló |
l. fataró |
|
| fataró, fataló, fetelók |
férfiatlan, hímnő ÚMTsz, Kriza (tataló, pataró, fataró). Erdélyi tájszó. |
""Fataró volt - mondta nagyanyám, aki úgy gyűlölte a homoszexuálisokat, mintha mindenikük riválisa lett volna a férfiakért folytatott harcában, hisz nagyanyám a férfiakat két csoportra osztotta: akiket érdemes lenne megszerezni, s akik a kutyának sem kellenek. De Franci báró - Nopcsát hívta így - gyönyörű jelenség volt - sohasem használta vele szemben a 'férfi' kifejezést -; gyönyörű pubi volt - mondta róla -, de fataró volt a köbön, megszöktette a városi tánctanárt, egy hajdani moszkvai balerint." Vári Attila: Cselédfarsang. Kortárs, 2000/3" |
| fecsel |
l. csepcsel |
|
| fecskemák |
őszi vérfű [Sanguisorba officinalis] ÚMTsz. Adat Székelyudvarhelyről. |
|
| fecstej |
ellés után adott sűrű, ihatatlan tej ÚMTsz, Kriza (fesztéj). Általános népi szó. |
|
| fehérnép |
nőszemély ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| fejruva |
l. ruva |
|
| feküfa |
kidőlt, az erdőben fekvő fa Gazda K., ÚMTsz (fekőfa). Csíkszéken és Háromszéken használják. |
|
| felájaz |
ló száját, liba csőrét pecekkel kifeszíti ÚMTsz. Használata általános. Vö. ájaz, ájazó |
|
| felazon |
arra fel ÚMTsz. Udvarhelyszéken használják. |
|
| felcsinál |
teherbe ejt ÚMTsz. Erdélyi tájszó. |
|
| feldurálja magát |
méregbe gurul ÚMTsz, Kriza. Általános népi szó. Vö. durálja magát, nekidurálja magát |
|
| felfittyent(i magát) |
felakaszt(ja magát) Használata általános. |
|
| felfosztol |
szoknyát, nadrágot felemel, hogy víz vagy sár ne érje ÚMTsz. Használata általános. |
|
| felhány |
felhánytorgat ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
|
| felhányódik |
a sok többi közt felnő (pl. egy újabb gyerek a családban) ÚMTsz. Használata általános. |
"Hogyan fogadják a szülők azt, hogy egy huszonéves lány, aki akár gyerekük is lehetne, próbálja igazgatni őket, tanácsokat, feladatokat ad? |
| félkézradina |
ételajándék a szülést követő napokban Gazda K. Használata általános. Vö. radina, radinázik |
|
| felnászolódik |
nehezen felkel, felszedelőzködik ÚMTsz. Használata általános. Vö. nászolódik |
|
| felpercelkedik, felpörcölködik |
felhúzza magát, felidegesedik Háromszéken használatos. |
|
| felpercen |
hajnalban megjelenik az első napsugár ÚMTsz (hajnal). Használata általános. |
|
| felpörcölködik |
l. felpercelkedik |
|
| félrejár |
hűtlenkedik ÚMTsz. Használata általános. |
|
| félrematat |
hűtlenkedik Gazda K. Használata általános. |
|
| felsarangozik |
túl levelesen felnő a növény Gazda K. Használata általános. Vö. sarangozik, sarang. Megj.: Baranya megyében is használatos. |
|
| felszántakulag, félszántúlag |
ferdén, féloldalasan ÚMTsz, Kriza (félszántúlag). A Fehér-Nyikó mentén (Udvarhelyszék) használatos. |
|
| félszántúlag |
l. felszántakulag |
|
| felszilatol |
felszeletel ÚMTsz. Udvarhelyszéken használatos szó. |
|
| felszirkotál |
feléleszt, felszít (tüzet, háborúságot) ÚMTsz. Sepsiszéken használják. |
|
| féltáltos |
gyógyító erővel bíró lány (ha fiú, akkor egésztáltos) ÚMTsz. A bukovinai székelyek használják. |
|
| fencsel |
l. csepcsel |
|
| fenkő |
fenőkő ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
|
| féntereg |
ténfereg ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
|
| fentő |
küllő ÚMTsz, RMNyA. Használata általános. |
""fenteöt faragtunk vala itt az Petrocz havassa oldala(n) Bodza Hsz; BLt, 1653" EMSztT." |
| fenyőbojt, bojt |
a fenyőág újulása ÚMTsz. Használata általános. |
"A veresfenyő felhasználása szempontjából egyike a leghasznosabb gyógyhatású faféléknek. Szinte minden részéből készül valamilyen szer. Felhasználásra kerül a fa elégetett szene, a nyers vagy szárított kéregből főzött tea ('cserlé'), a gyanta ('folyószurok' és 'veresszurok'), a zöld ág újulás ('fenyőbojt'), elszáradt tűlevél ('csereklye'), a lehullott toboz ('csalóka') stb." Pálfalvi Pál: Növények a csíkszentdomokosi ember- és állatgyógyászatban. Acta 1998. A Székely Nemzeti Múzeum, a Csíki Székely Múzeum és az Erdővidéki Múzeum évkönyve. |
| feredik |
fürdik ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
|
| féreg |
egér SzNyfSz, ÚMTsz, RMNyA. Udvarhelyszék és Marosszék egyes településeinek kivételével használata általános. Vö. feri |
"Egér (féreg) és labda is készül bükkfataplóból (toplóból). Nagyobb gyermekek, a nagyleányok és nagylegények játékának kelléke az egér. Régen főként a mára divatjamúlt fonóban használták. Jelenleg bálban, táncos mulatságokon olykor a legények ijesztgetik vele a lányokat. Megpróbálják az egeret a lány kebelébe ejteni." Zsigmond Győző: Játékok és játékos szokások. Korunk, 2001/10 |
| féregüttető |
egérfogó ÚMTsz. Használata általános, Udvarhelyszék és Marosszék néhány településének kivételével. |
|
| feri, ferike |
egér RMNyA. Gyergyószéken és Felcsíkon használják. Vö. féreg |
|
| fertát, fortát |
társ, rokon ÚMTsz. Csíkszéken, Háromszéken, a Gyimesekben és a bukovinai székelyek között használják. |
|
| feslag |
lisztesláda ÚMTsz (ferslóg). Általános népi szó. |
|
| feslet |
l. fislet |
|
| feszedezik |
teszi a nagyot, adja a nagyot ÚMTsz. Használata általános. Megj.: székely hatásra, a Beszterce megyei Magyardécsén is használatos. |
"A karzaton a dalárdisták és hátul a gyengébb családokból származó legények ültek. Van egy borított szék a templomban, ahol a falusiak szerint 'Zsigmond Jóska, Zsigmond Sándor bácsiék feszedeztek'. A bevonulás a templomba nem volt megszabva, mindenki azon az ajtón ment be, amelyik közelebb esett hozzá." Hegyeli Attila: Templomi ülésrend az alsóháromszéki Bikfalván. Honismeret, 1999/5 |
| fészi |
fejsze, szekerce ÚMTsz, Kriza (fésze, fészi, féjszi). Hangalakváltozat. |
"...és veve akkoron Giorgio egi nagi pallos kardot és tövből lemetsszé az álnok sárkány gyíknak legelülső fejezetét. De az acidumot köpekedő bestia kiveré az hős kezéből az pallost és attól ű meg nem ijede. És huza elé ekkoron az bajvívó egi istentelen nagi fészit és kezdé vala az büdös kélgyó karmait nyesegetni. Ám az becstelen teremtésnek nem tetszve az pedikúra, visszavoná Giorgio felülről az égedelmes karmazatát és az favágó instrumentumtól ű meg nem ijede." (morrel): A sárkánymítosz felújított krónikája. Csigalépcső - véletlenszerűen megjelenő ifjúsági folyóirat - 2003. június, Sepsiszentgyörgy |
| feszt |
mindig, folyamatosan ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| ficázik |
cselezik Erdélyi tájszó. |
|
| fickó |
1.) fiatal legény ÚMTsz. 2.) másoderjedésű bor ÚMTsz. Általános népi szó, mindkét jelentésben. |
"Fickó. Nem a csinált bor. Település. Magyaró községhez tartozik, határa tele gyümölcsfákkal. Roskadoznak az ágak a sok gyümölcstől." (kilyén): A jó szilvaíz feltétele. Népújság, 2003. szeptember 23. |
| ficujka |
papírfecni Erdélyi tájszó. |
|
| finyelődik |
gabalyodik, bonyolódik Kriza. Háromszéken használatos. Vö. kifinyelődik, összefinyelődik |
|
| firhang |
függöny ÚMTsz, RMNyA. Általános népi szó. |
|
| firis, firizs2 |
1.) friss ÚMTsz (friss). Hangalakváltozat. 2.) aranyos ÚMTsz (friss). Általános népi szó. |
|
| firiskó |
l. firizs1 |
|
| firizs1, firiskó |
1.) pendely ÚMTsz, RMNyA. Erdélyi tájszó. 2.) női rövid kabát ÚMTsz, RMNyA, Kriza. Erdélyi tájszó. |
""Firis v. feris, fris, XVI. századi nyelvemlékeinkben himzett mellrevaló női ruhadarab. A székelyeknél még néhol most is firizs v. firiskó a nők derékig érő fehér vászon ujjasa. V. ö. Kriza, Vadrózsák; Nyelvtört. Szótár." Pallas Nagy Lexikona." |
| firizs2 |
l. firis |
|
| firkol |
forgolódik, ugrándozik, hízeleg ÚMTsz, Kriza. Általános népi szó. |
|
| firol |
tapizik Erdélyi tájszó. |
|
| fiskus 'Anyád fiskusát!' |
káromkodás Használata általános. |
|
| fislat |
l. fislet |
|
| fislet, feslet, fislat, fiszlet, fiszlikol, fiszli |
jön-meg, járkál ÚMTsz. Használata általános. |
|
| fiszlikel |
l. fislet |
|
| fiszlikol |
l. fislet |
|
| fisztes |
l. fosztikás |
|
| fityfiritty |
nagyon sovány, vékony (fityfiritty leányka) ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| fiúleány |
lány, akinek nincs fiútestvére (és emiatt fiúszerepet kell felvennie) ÚMTsz. Gyergyószéken használatos. |
|
| fluska |
flaska ÚMTsz (flaska). Általános népi szó. |
|
| focsos, fosos |
lusztos, nedves SzNyfSz, ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| fodor, fodorszőrű |
göndör ÚMTsz. Használata általános, Aranyosszéket is beleértve. |
|
| fodorka |
fodormenta ÚMTsz. Kézdiszéken és az Ojtoz mentén (Moldva) használják. |
|
| foggat |
faggat (pl. amikor a kotló ütögeti a tojást, foggatja, mikor kel ki a csirke) ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
|
| fokoz |
tű fokába cérnát húz ÚMTsz. Használata általános. Vö. beléfokoz |
|
| folyat |
tehenet fedeztet ÚMTsz. Általános népi szó. |
""Az mikor azt az Ágostonnét kiverék onnan urastul, akkor hallottam hogy szidta őket nemzetségestül Asztalosné, hogy egyiket kicsapták, s az másik folyat vele Mv; MvLt 291. 212a-5b átírásban !, 1640" EMSztT." |
| folyatás |
tehén fedeztetése ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| fona |
fanszőrzet ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| foncsalék, fincsalék |
cafatos, szakadozott ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| foncsika |
darabocska (rongy, egyéb) ÚMTsz, Kriza (fosztika v. foncsika). Erdélyi tájszó. |
"tíz év után először megpillantotta Itaka lobogóit, két foncsika lótuszszirmot kellett bevennie." Cselényi Béla: Odüsszeusz mikor ... |
| foncsikaszőnyeg |
rongyokból, darabokból készült szőnyeg Erdélyi tájszó. |
|
| forcsok |
l. farcsok |
|
| forog, mint fing a feredőben |
forgolódik Általános népi mondás. |
"Mit csinálsz édesapám? - kérdi a fiam, miközben azt számolom, hány lépésből áll a folyosó. Megijedne, ha elárulnám neki. Forgok le s fel, mint fing a feredőben - felelem az egyszerűség kedvéért, de ezt meg a srác nem érti, elintézem azzal, hogy pontosan én sem tudom, mit jelent, a nagyanyámtól hallottam gyakorta." Molnár H. Lajos: A fehér vírus. |
| fosküpü |
pletykafészek, szó szerint: pletykaforrás Használata általános. |
|
| fosóka |
apró, koránérő szilva ÚMTsz. Általános népi szó. |
"Hatvan szilvafélét jegyzett fel Gub tanár úr, efféléket is, mint: bihalszemű, durgó, fosóka, hargasmagú, léjánkaszemű, lófogú, macskaszájú, madárszemű, ökörszemszilva. A burgonya negyvenhárom sóvidéki fajtanévvel szerepel, nekem különösen a kiflipityóka, némapityóka (nem virágzik), a tintapityóka és a vizeskrumpli elnevezések tetszenek." Bölöni Domokos: Sóvidéki etnobotanika. Népújság, 2002. január 8. |
| fosol |
pletykál ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| fosos |
pletykás ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| foszni, fosznideszka |
4-6 cm vastagságú deszka ÚMTsz. Általános népi szó. |
"A nagy darab köveket régen úgy vitték arrább, hogy felrakták egy görgőkre elhelyezett fosznideszkára, s úgy görgették. A mostani nagy autók helyett pedig a szekeret használták." Bajka Zoltán (Kereskedelmi Iskolaközpont, Sepsiszentgyörgy): Mikóújfalu és Bükkszád környéki kőbányák Természet világa, 1997/6 |
| fosztikás, fosztos, fisztes |
szakadt, lerongyolódott, kirojtosodott ÚMTsz, Kriza (fosztika). Általános népi szó és hangalakváltozatai. Vö. kifosztikásodik |
""Balog Klara mint A. proclamaltata Balog Annat mind Inctat diffamalt salvum sit fosztos nyilv(an) valo kurvanak, arczulis pögdösöt Kovászna Hsz; HSzjP, 1691" EMSztT. " |
| fosztikásodik, fisztikásodik |
rojtosodik ÚMTsz. Általános népi szó és hangalakváltozata. |
|
| fosztos |
l. fosztikás |
|
| fotogén |
petróleum SzNyfSz, ÚMTsz, RMNyA. Erdélyi tájszó. |
|
| frustuk |
l. früstük |
|
| früstük, frustuk |
reggeli ÚMTsz, RMNyA. Általános népi szó és hangalakváltozata. |
|
| früstüköl |
reggelizik ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| furu |
fúró ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
|
| fuszekli |
zokni ÚMTsz. Általános népi szó. |
""G.Kornis István ur eő Nga vásárlásai ... 4 pár téli fuszöklit Mf. l,,92 ... 3. pár nyári fuszöklit ... 2. pár czérna fuszöklit Mf. - 96 Mv; Ks 73, 55, 1788/1791" EMSztT." |
| fuszulyka, faszulyka |
bab, paszuly ÚMTsz. Erdélyi tájszó. |
|
| futosik |
tehén üzekedik ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| futuckó |
1.) italtartó üveg (kb. 1/4 liter) 2.) egy decinél valamivel kisebb pohár ÚMTsz. Háromszéken használatos. |
|
| fuzsi |
l. fuzsitus |
|
| fuzsitus, fuzsi |
szeleburdi ÚMTsz. Erdélyi tájszó. |
"Úgy rászoktam akkor erre a magamnak kitalált játékféleségre, hogy később is, felnőttként is mindenféle-fajta fát 'jellemezni' szoktam. Például néhai Rebi ángyónkhoz hasonlatosnak látok egy kicsit még ma is minden barackfát, miként meggy- és cseresznyefát is. Vagyis: kissé fuzsitusnak, meggondolatlannak, jólelkűnek és hiszékenynek is, 'akiket' így aztán gyakran érhetnek csalódások, bánatok, fájdalmak." Molnos Lajos: Csendélet őszidőben. Magyar Közélet, Kolozsvár, 1998/9 |
| füdül |
1.) megdől, elhajlik Csíkszéken használatos. Vö. elfüdül 2.) megbolondul ÚMTsz, Kriza. Csíkszéken, Gyergyószéken használatos. Vö. megfüdül |
|
| füge |
egres ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| fürgöl |
belétolja a reteszt az ablakzárba ÚMTsz. Csíkszéken használatos. Vö. béfürgöl |
|
| fürgölő |
ablakzár ÚMTsz. Csíkszéken használatos Vö. fürgöl, béfürgöl |
|
| fürmöl |
l. hürmöl |
|
| füsü |
fésü ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
|
| füttő |
kályha RMNyA, ÚMTsz (fűtő). Erdélyi tájszó. |
|
| füttylik |
tréfásan: száj (a gyereknek mondják, aki sokat fütyöl: 'Bédugom a füttylikadat!') Használata általános. |
|
| füttözik |
melegszik RMNyA. Erdélyi tájszó. |
|
| füveny |
homok, fövény ÚMTsz, RMNyA, Kriza. Hangalakváltozat. |
|
| füzküpüsködik |
hebehurgyáskodik Használata általános. Valamennyire hasonlító hangalakban: köszköpűkődik (ÚMTsz) általános népi szó. |
|
| förmöl |
l. hürmöl |
|
| gagya |
gatya, nadrág ÚMTsz, RMNyA. Hangalakváltozat. |
|
| gagyaszár ember |
hitvány, gyenge ember Használata általános. |
|
| gaj, gajd |
göröngy, rög SzNyfSz, ÚMTsz, RMNyA, Kriza (garangy). Használata általános. Megj.: pár Beszterce megyei faluban is használják. Vö. elgajal |
|
| gajas, gajdos |
göröngyös, rögös SzNyfSz, ÚMTsz. Használata általános. |
|
| gajd |
l. gaj |
|
| gajdos |
l. gajas |
|
| galagógyi |
l. gelevőgyi |
|
| galambos |
maradék kenyér- vagy kalácstésztából sütött, fonott sütemény ÚMTsz. Gyergyószéken használatos. |
|
| galuska |
töltöttkáposzta, amit esetleg szőlőlevélben is készíthetnek ÚMTsz. A Gyimesekben, Moldvában, valamint a bukovinai székelyeknél használják. |
"Húshagyó kedd estére, ha vártak vendégeket, ha nem, minden háznál galuskás káposzta rotyogott a fazékban. Ez némileg eltért a más vidékeken ismert töltött káposztától. Kukoricát daráltak és azt keverték zsírral, szalonna bogokkal, őrölt disznóhússal. Az már kedden délelőtt rotyogott a tűzhelyen." Tankó Gyula: Húshagyó keddtől húsvét másodnapjáig. Honismeret, 2000/2 |
| gamat |
utálatos SzNyfSz, ÚMTsz. Használata általános. |
"Bejön a piros nadrágos, vagyis gatyás dióbél királyfi, láttam már ilyen náthás alakokat ökölvívni is, a két lába két zsenge fűzfa fuszulykakaró, éppenhogy ki nem hajtanak. Most jön a Copacabanáról, nemrég ugrott fejest Acapulcóban, telve élménnyel, élve telménnyel, úgy buzog elő belőle a sok mediterrán meg amerikai dús emlék - burrog, mint egy bikás hárlídévidson -, olyan szörfös meg szorfos, magabiztos, mért nem adminisztrál az ilyen inkább csőtörést a Keleti pu.-nál, a Baross téren. Csapos fordít a gágá csavarján, a gamat fickóra nincs kereslet. Mondaná, hogy na akkor még egy kört az egész társaságnak, de már csak a csapos van ott, cseréli a hamutartókat." Bölöni Domokos: Piros gatya, piros szív. Népújság, 2003. július 31. |
| gamatol, gamatkodik |
utálatoskodik ÚMTsz. Használata általános. |
|
| ganci |
liba Gazda K., ÚMTsz (gunci), Kriza (ganár, ganci). Hangalakváltozat. |
|
| gányol |
tákol ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| garádics |
lépcső, grádics RMNyA. Hangalakváltozat. |
|
| gardon, gardony |
népi húros hangszer ÚMTsz (gordon). Használata általános. |
|
| gardonyos |
gardonon játszó zenész ÚMTsz (gordonos). Használata általános. |
|
| gárgya |
kútkáva ÚMTsz. Általános népi szó. |
"ESZTER rohanni kezd a kút felé. Belészököm a kútba! Itt a szemetek előtt! Leroskad a kútnál, üti két öklével a gárgya fáját, majd belélógatja a fejét a kútba, sír. REGINA odamegy Mókához, aki nézett és egyet sem mozdult. Ne félj, nem szökik belé... MÓKA. Tán van is annyi esze." Tamási Áron: Énekes madár. |
| gazsi |
l. gazsó |
|
| gazsó, bazsó, gazsi |
cserebogár SzNyfSz, ÚMTsz, RMNyA, Kriza. Udvarhelyszéken és Erdővidéken használják. |
|
| géber, géberfal |
a padlást lezáró, deszkából készült homlokfal ÚMTsz, Kriza. Használata általános. |
|
| géberfal |
l. géber |
|
| gelegonya |
kelekótya ÚMTsz (gelegógya), Kriza (galagógyi, gelebógyi, giligógyi). Hangalakváltozat. |
|
| gelegonyáskodik |
kelekótyáskodik Hangalakváltozat. |
|
| gelevőgyi, galagógyi |
szeleburdi, zákhányos Kriza (galagógyi, gelebógyi, giligógyi). Használata általános. |
|
| géra |
sós forrás ÚMTsz, Kriza. Általános népi szó. |
""Az Geraba(n) Sásvári; EHA. - Eltűnt település Mv és Koronka között, 1631/1664" EMSztT." |
| gerbic, gernyác |
sovány ÚMTsz (gérbic, gernyác). Általános népi szó és hangalakváltozata. |
"mindent összevetve négy hónapig várattatott magára, átlibegve egyik évből a másikba, de aztán csak na (mindenesetre hangsúlyosan óvunk mindenkit attól, hogy ezt utánozni próbálja!), persze, azért nem szeretnénk magunkénak tudni a hasonló késések tulajdonjogát... Gerbic vigaszként ismételgettük, hogy időközben felmászott a Tsiga a világ hálójára, a www.sepiszentgyorgy.info címen található, példaértékű magánkezdeményezésként működő honlapra." Csigalépcső - véletlenszerűen megjelenő ifjúsági folyóirat - 2003. eleje, 9. sz., Sepsiszentgyörgy |
| gereben |
tört kender felhasználásához szükséges szerszám ÚMTsz, RMNyA. Általános népi szó. |
|
| gernyác |
l. gerbic |
|
| gernye1 |
l. hátgerény |
|
| gernye2, görnye |
rőzse ÚMTsz, RMNyA. Adat a Nyárádmentéről (Marossszék), Sepsiszékről, Csíkszékről és Barcaságból. |
""tudom hogy egyczer megh tiltottak vala Nywladot az fanczialiak hogy az Gernyet ne horgiak beleolle hallottam hogy eok birtak UszT; Petrus Thelekfalwy de ZKiraly (34) vall., 1592" EMSztT." |
| geszáda |
l. geszáta |
|
| geszáta, geszáda |
1.) trutymó ÚMTsz. Erdővidéken használják. 2.) ágas-bogas fa ÚMTsz, RMNyA. Erdővidéken használják. |
|
| gezde |
l. gezder |
|
| gezder, gezde |
rőzse RMNyA, SzNyfSz. Felcsíkon és Gyergyószéken használatos. |
|
| gezemice, gezemuza |
gizgaz ÚMTsz. Általános népi szó és hangalakváltozata. |
|
| gezemuza |
l. gezemize |
|
| giften |
l. giszten |
|
| gilán, gilány |
szőke, fehér szőrű (állat) |
ÚMTsz. A Gyimesekben, Gyergyószéken és a Gyimesekben használatos. |
| gilány |
l. gilán |
|
| gilice |
gerlice ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
|
| gilics |
l. glicsu |
|
| gilicsel |
l. glicsuzik |
|
| girip |
l. gitty |
|
| giritty |
l. gitty |
|
| giszten, giften |
gabonásláda Háromszéken és Szászföldön használatos. |
|
| gitty, giritty, girip |
torok, gége ÚMTsz. Háromszéken használatos. |
|
| glics |
l. glicsu |
|
| glicsu, gilics, gricsuj, glics |
korcsolya ÚMTsz. Használata általános. |
"Azt mondja, csak azt akarja mondani, hogy ahogy végeztem, nézzek be hozzá, de biztosan, mert megmondja akkor, hogy miért hivu. De ne mondjam senkinek, hogy megyek... Olyan nyájasan beszélt, hogy csak néztem utána, mikor elköszönt. Lekerült a kertek felé, én hajtottam tovább a juhokat." Asztalos István: A dühüs kutya . Nyugat, 1941/4 |
| glicsuzik, gilicsel |
korcsolyázik Használata általános. |
|
| gób, góc, góg |
cserépből vagy vesszőből készült, kezdetleges gőz- és füstelszívó ÚMTsz, Kriza (góc, góg). Általánosan használt szó volt, mára inkább csak Moldvában használják. Vö. pest |
|
| góbé |
balga ÚMTsz. Használata általános, egy idő óta átveszi a 'vicces' jelentést. |
"Ilyenkor hiba nélkül és sebesen kellett a kezébe adogatnom a vegyítő szereket és az üvegcsöveket. Ha elvétettem valamit, akkor könnyen kiszaladt a paraszt szentháromság a száján, vagy a góbé isten még gyakrabban. Ez rosszul esett, mert ő sem volt a Dániel oroszlánja, hanem csak egy gyöngyösi finánc fia. S nem esett jól azért sem, mert a mi bolyunkban a paraszt műveletlen és bogos embert jelent, a góbé pedig balgát." Tamási Áron : Szirom és Boly. |
| góc |
l. gób |
|
| góg |
l. gób |
"Rosszul esett, hogy egyetlen szóval a varjakat is rám fogta, mintha csakugyan az enyémek lettek volna a varjak, s így én volnék azért hibás, amit ők elkövettek. Hát az éhség mellé ez ismét olyan igazságtalanság volt, hogy nem is kívántam többet mondani semmit, hanem elmentem onnét, és nagy szomorúsággal ráültem egy honcsok tetejére. Apám odaadta a szénát a teheneknek, majd ő is ráült az eke fájára, és rágyújtott. Ketten kétfelé néztünk egy darabig a nagyvilágba, de ahol varjút láttunk, onnét még a fejünket is elfordítottuk." Tamási Áron: Bölcső és bagoly. |
| góga |
gyalult deszkavég vagy deszkából rakott csomó ÚMTsz. Használata általános. |
|
| gogos |
paradicsompaprika ÚMTsz. Erdélyi tájszó. |
|
| gőlye, gönye, gönne |
koca, anyadisznó SzNyfSz, ÚMTsz (göje), Kriza (gője v. gönne). Használata általános. |
"mondaye Jakocz Pal mert Izentem wala tölle az hugomnak, hogi kerien meg az diznokban ha meg adnak benne egy Tarka göllie wagion kőztek azt kerie meg UszT 16/23 'Tanko Andras Zent egihazas olah falwy lofw Ember' vall., 1604" EMSztT. |
| gonga |
fasín erdőkitermeléshez Orbaiszéken (Komandó, Kovászna) használatos. |
|
| gorzs, dorzs, gozs, borzsoj |
cserebogár SzNyfSz. Udvarhelyszéken használatos. |
|
| gozs |
l. gorzs |
|
| gricsuj |
l. glicsu |
|
| gudu |
1.) a kemence és a fal közti szűk, meleg hely, sut ÚMTsz. Sepsiszéken használják 2.) a tűzhely sütője, ler ÚMTsz. A bukovinai székelyek használják. |
|
| gufa |
l. gusa |
|
| guguj |
együgyű Gazda K. Csíkszéken és Háromszéken használatos. |
|
| gugujkodik |
együgyűsködik ÚMTsz (gugolykodik). Csíkszéken és Háromszéken használatos. |
|
| gugyi |
l. gügyi |
|
| guli |
takarmányrépa Használata általános. |
"S bevetették másodszor is ezzel a gulival, olyan, mint a karalábé, a marháknak nagyon jó, jobb, mint a takarmányrépa. Az szegény bujkált kifele, de a gaz már jóval nagyobb volt, a guli ott pislákolt ki, azt mondja a szomszéd csúfságból: né, nem kell melegágyat csinálni, vigyél ebből a feleségednek és mondjad, hogy káposztapalánta... Abból se lett semmi. Semmi egyáltalán. Az a nagy terület semmit sem termett." Molnár H. Lajos: Földszagú emberek. |
| guli kutya |
farok nélküli kutya Használata általános. |
|
| gulicsó |
galuska Marosszéken használják. |
|
| guluttyol |
csúnyán, kuruttyolva iszik Hangalakváltozat. |
|
| gúnya |
ruha ÚMTsz. Általános népi szó. |
"És a fű? Hol van az illatos, baltacímes, imolás, szarvaskerepes, tárnicsos, pucaviolás, murvaleveles ezerjófű, hol vagyon? Szittyó, sziksófű, hélazab, zászpa, aszat, acsalapu, ordináré gyúkorfű, s ki tudja miféle számkivetettjei tenyésznek itt még a vegetáriumnak, amelyek fölött átsuhan a kasza. Ebből aligha leszen tejfakasztó széna, de még kötélrevaló sem a fejünk fölé..." Ferenczes István: Augusztusi rabszódia. Magyar Közélet, Kolozsvár, 1997/8 |
| gurnézol |
fuserál Gazda K. Háromszéken használatos. |
|
| gurucsa |
l. guruzsma |
|
| gurucsál |
l. guruzsmál |
|
| gurucsás |
l. guruzsmás |
"Bár a kutatók nem említik, de saját gyűjtésem 2323 adata szerint elvétve áll szemben egymással az ikerszó két elemének magánhangzós kezdete: csupán az esze-usza típus fedezhető fel az utótagjából keletkező egreugrál és ipics-apacs alakokban, az isze-isza típus alapján ikerítődött előtagjából az indeunde ikerszó, illetve az isze-usza analógiája tapasztalható az ice-uca adatban, amelynek egyik komponense sem és ikerített formája sem telített fogalmi jelentéssel. Az esze-isze, isze-esze, isza-usza stb. típusra pedig egyetlen adatom sincs, tehát ezekkel az ikerülési fajtákkal sem kell számolni." Szikszainé Nagy Irma: Ikerülés - ikerítés. Magyar Nyelvjárások (a Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének évkönyve), 1999. |
| guruzsa |
l. guruzsma |
""Kilencvenhat esztendűe / vaan fejibe bosunak, / minden innapnál itt nálunk / büszkeségira falunak; / mert szépen szültül az öreg, / mind senki a faluba, / mindig kívánják a lyányok, / legínek a fonúba." Lakatos Demeter: Gergely Bosu." |
| guruzsál |
l. guruzsmál |
|
| guruzsás |
l. guruzsmás |
|
| guruzsma, guruzsa, gurucsa |
ráolvasással, kuruzslással való megbetegítés ÚMTsz (kuruzsa). Használata általános. |
|
| guruzsmál, guruzsál, gurucsál |
megigéz, kuruzsol ÚMTsz (kuruzsmál) Használata általános. Vö. megguruzsmál |
|
| guruzsmás, guruzsás, gurucsás |
(meg)igézett ember, vagy aki igézést tud előidézni ÚMTsz (kuruzsmás). Használata általános. |
|
| gusa, gufa |
golyva, mindenféle búb, toka ÚMTsz. Erdélyi tájszó. |
""Háborog a' Sertés' torkán gusa; fojtja torok-gyék; / A' bél-poklosság hal-héjas testit emészti; / Óldalait pihegö roszsz keh nyílazza; tejes fü / Has't meg-ereszt: mind ez nyavalyát gyógyítsa / kanász meg." Baróthi Szabó Dávid: Paraszti majorság. 0103 " |
| gutta |
szívszélhűdés, agyvérzés ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| guvacs, guvacskő, kuvacs |
kő, amellyel jól lehet dobni ÚMTsz (kavics). Marosszéken használatos. |
|
| guvacskő |
l. guvacs |
|
| guvad |
dülled ÚMTsz, Kriza. Használata általános. Vö. guvadt, kiguvad, megguvad. |
"A születésnapjára kapott mobiltelefont mostanában ez a fiú használja, aki még mindig a szekeret húzná, ha bírná, guvasztja az izmait, reszket kormos dróthaja a lapos koponyáján, csupa ormó, görcs a tetőtől talpig barna teste, még a kéz- és lábujjai közt is csak sárga a bőr, nem fehér, és biztosan hideg van a hónaljában." Csiki László: Három hajszál. Kortárs, 2001/8 |
| guvadt |
dülledt (pl. szemű) ÚMTsz. Használata általános. Vö. kiguvad, megguvad |
|
| guzál |
önfeledten habzsol Használata általános. |
|
| guzsba, kuzsba |
farúdból és vaskarból álló szerkezet az üst tartására ÚMTsz. Használata általános. |
|
| gyakfa |
hegyes rúd, karó ÚMTsz, Kriza (gyaka). Általános népi szó. |
|
| gyakorol |
búzalisztet szitál sűrű szitán ÚMTsz. Használata általános. |
|
| gyakorszita |
kövön őrölt búzaliszt szitálására használt szita ÚMTsz (gyakor), Kriza. Használata általános. |
"Mindig azt szoktuk mondani - válaszolta Kányádi Sándor a Könyvjelző c. lap kérdésére -, hogy 'kihull az idő rostáján'. Én fordítva értelmezem ezt, mert a rosta - ugye, mi falusi emberek tudjuk - nagyobb likú, a rosta után jön a szita, a szita után a gyakorszita. Tehát én pont fordítva értelmezem: fönnakad a rostán az, amit ki kell önteni, és ami marad... én nagyon boldog lennék, ha a gyakorszitát száz év múlva elővennék és még áthullana rajta valami - finom lisztnek." Szabadság, 1997. június 18. |
| gyámbász |
fogdos ÚMTsz, Kriza (gyámbál). Erdélyi tájszó. |
|
| gyápol |
gondoz, ápol ÚMTsz. Adat Csíkszentdomokosról (Felcsík). |
|
| gyavul |
gyógyul, javul az állapota ÚMTsz, Kriza. Hangalakváltozat. |
"Klézse, Moldva: 'Amikor meg van hűlve, akkor rakja a poharakat, riva eszpirtval (szesszel). Gyavul meg. Poharakat raknak hátára, mellire.' A köpölyözés az egyik legősibb magyar népi gyógyászati módszer. A kínai, tibeti hagyományos gyógyászatban is általános." Bernád Ilona: A hűléses betegségek népi gyógymódjai. Népújság, 2002. május 4. |
| gübbedezik, göbbedezik |
többször vízbe mártózik ÚMTsz, Kriza (göbbedezik). Használata általános, Aranyosszéket is beleértve. |
|
| gübben, göbben |
vízbe merül ÚMTsz. Használata általános, Aranyosszéket is beleértve. |
"-Mán én fizettem - gondolám - osztán ha megsülök, há' úgy es kiferedem a 3-m koronát s evel belégübbenék a lábba." Laji bá' (Szini Lajos): Nyüszkölés a feredőn s a nagy víz martyán. Gyergyószentmiklós, 1937. |
| gübbenő, göbbenő |
mélyebb, örvényes hely a patakban RMNyA. Használata általános, Aranyosszéket is beleértve. |
|
| gübbögtet, göbbögtet |
bugyogtat |
|
| gübbös, göbbös |
öblös ÚMTsz. Használata általános, Aranyosszéket is beleértve. |
|
| gübe, göbe, gübü1 |
a patak mélyebb rész vagy tócsa az úton ÚMTsz, RMNyA, Kriza (göbe). Használata általános, Aranyosszéket is beleértve. |
|
| gübü1 |
l. gübe |
|
| gübü2 |
piszkos, zavaros |
|
| gübüfa |
l. gübülő |
"Csak akkor ismerem meg, amikor már ott vagyunk a szekérnél, és szembefordul velem. -Adjon Isten, ját! - mondom, mert őt is Áronnak hívják. Egy kicsit megmozdítja a kalapját, de inkább kézfogásban folytatja a dolgot. Szemérmesen mosolyog is hozzá, s azt mondja, hogy az Isten hozott engem. Úgy látszik, most melegiben Gáspár elegendőnek tart a játok között ennyi értekezést, mert kettőnk előtt magasba emeli a bőröndöt, és határozottan jelenti ki, hogy ezt a kuffert jól el kell ültetni valahova a szénába, nehogy ütődést szenvedjen az úton." Tamási Áron: Szülőföldem. |
| gübül |
1.) csúnyán iszik, játszik a vízzel 2.) felületesen csinál valamit 3.) köpül 4.) összezavar, csúnyává tesz ÚMTsz. Használata általános, mindenik jelentésben. Vö. elgübül, meggübül |
""A kakas az udvarom élő dísze, gyöngye. Kétéves erdélyi csupasznyakú, a tenyeremből nőtt fel, nevet is kapott a keresztségben: Ferenc Jóska. A hátsó udvaron amolyan házőrző kutya, a család tagjain kívül más oda be nem megy; ha igen, úgy nézheti a kékre gübült lábát. De az ülü is jobbnak látja továbbsiklani a tyúkudvar felett." Lakatos István: Egy kis madáretológia. Erdélyi Napló, 2001. július 31."""Megyünk az urammal, ha nincs Parancs, zsaru a uram is, megteszi, s hát hánytorgat valamit megint. De csak ugat, nem harap. Mindig azzal áll elő, hogy csalom. Csalja a jedikula. Pedig biza. Dehát nem lehet egy melák mellett kibírni; több melák kell." Bölöni Domokos: Dondürmák. Népújság, 2001 március 9." |
| gübülő, gübüfa |
1.) piszkafa 2.) köpülő ÚMTsz. Használata általános. |
|
| gyepre fej |
elszúr, elront valamit, és következményei lesznek Használata általános. |
|
| gügyi, gügyü, gugyi |
híg, még meleg, friss szilvaíz RMNyA. Udvarhelyszéken használatos. Vö. kotyó |
|
| gügyü |
l. gügyi |
|
| gügyül |
l. rütyül |
|
| gülü, külü |
nagy, puffadt, dülledt ÚMTsz (gülüszemű). Általános népi szó és hangalakváltozata. |
"- Óh te külüfejű! Már hogy tudnám, hogy ki írja hozzám a levelet, amíg fel nem bontom. Adsza a levelet. - Hm. Nem addig van ám az! Mert hát két paksamétát hozék. Az egyiket az Están úrnak hozám. Aztán a jobbikat a jobbik csizmám szárába dugám, a balabbikat meg a bal csizmám szárába dugám, s mármost nem tudom, hogy melyik légyen a bal, melyik a jobb!" Jókai Mór: A Damokosok."Elvetődött szerencsésen Sófalvára. Ahajt Kacsónak volt egy nagy kutya kabalája, egy istentelen nagy szürke lova. Addig tolják, vonják, amíg megveszi apám a lovat harminc magyar forinttal, s elhozza ide haza Farkaslakára. De az akkora volt, hogy a pajtába nem lehetett bekötni. Beállítottuk hát a csűrbe, s a kakasülőről eddegélte a szénát a kutya kabala." Három hazug mese, székely népmese, in: Kriza János: Az álomlátó fiú, Móra Kiadó, Budapest, 1961. |
| gürüzdöl, görözdöl |
köszörülő hangot bocsát ki ÚMTsz, Kriza (görözdöl v. gürüzdöl). Használata általános. Vö. meggürüzdöl, gürüzdölés |
"A lámpa szelíden ég. Fénye elfolyik a falon, mint a tej. |
| gürüzdölés, görözdölés |
köszörülés ÚMTsz. Használata általános. Vö. gürüzdöl, meggürüzdöl |
"Következett az első küszürülés vagy gürüzdölés. Ehhez már három ember kellett: kettő a köszörülőlap közepén áthaladó tengely két végére rögzített karokat fogva hajtotta a köszörűt (5. rajz), és a mester, aki rátartotta a sarlót a kőre." Gagyi László: Régi sajátos foglalkozások Etéden. https://www.erdelyweb.com/
eted/neprajzdolg/gl.pdf |
| gyükér |
gyökér ÚMTsz, Kriza. Hangalakváltozat. |
|
| gyökönt, gyökkent |
1.) szundikál 2.) beteg, gyenge SzNyfSz, ÚMTsz. Erdélyi tájszó. |
|
| göbbedezik |
l. gübbedezik |
|
| göbben |
l. gübben |
|
| göbbenő |
l. gübbenő |
|
| göbbös |
l. gübbös |
|
| göbe |
l. gübe |
""Elhaladt: ki a faluból, neki a Cigánydombnak. A kutyák még mindig hajigálták a hangot, és rágták a koromsötétet. És bent a huruba földjen szikrázó kedvében ült a vén cigány, nevezetre Máté, dologra tolvaj és hegedűs. Mellette fia, a klánétás; szemben véle a leány, neve Etelka. A legény megállt a huruba előtt, két hüvelykét korcba akasztotta. Bentről a tűzvilága arcon lepte." Tamási Áron: Vijjogó sas fia." |
| gölögős |
l. gölöhös |
|
| gölöhös, gölögős |
beteges, göthös ÚMTsz, Kriza. Udvarhelyszéken és Marosszéken használják. |
|
| gönne |
l. gőlye |
|
| gönye |
l. gőlye |
|
| görnye |
l. gernye2 |
|
| görrent, görrög |
disznó röffent, röfög ÚMTsz. Háromszéken és a Barcaságban használják. |
|
| görrög |
l. görrent |
|
| görözdöl |
l. gürüzdöl |
|
| görözdölés |
l. gürüzdölés |
|
| göthe |
korhadt fatuskó az erdőben, feküfa ÚMTsz. Felcsíkon használják. |
|
| göthés |
odvas ÚMTsz. Felcsíkon használják. |
|
| gözsörög |
összekucorodik és úgy fájtatja valamijét ÚMTsz, Kriza. Használata általános. |
|
| Ha nem, annyi! |
csak annyi baj legyen Használata általános. |
"LUKÁCS a kanapéra ül, Regina mellé, és újságolja. Máté még nem jöve el. REGINA. Ha nem, annyi! LUKÁCS. Mennyi? REGINA. Annyi, hogy ott forduljon fel, ahol van." Tamási Áron: Énekes madár. |
| habaró |
állat felső ajka, pejoratívan az emberi szájra is használják ÚMTsz. Használata általános. |
"A' Ló ... orrán, vagy habaróján egy kajtzárnyi nagyságú fejérség vagyon DLt 916 nyomt. kl, 1808" EMSztT. |
| Hadak útja |
Tejút SzNyfSz, ÚMTsz. Használata általános. Vö. Csaba útja |
"A Tejút székely neve, melyhez az a monda fűződik, hogy midőn a székelyeket írtó háborúval támadták meg szomszédaik, segítségükre mentek az égből őseik. Csaba hunn vitézei a lovaik patkóinak nyomából lett a máskép Tejútnak nevezett halvány fénysáv (Ipolyi A., Magyar Myth. 581)." Révai Nagy Lexikona. |
| hadaritt |
kever ÚMTsz, Kriza. Általános népi szó. |
|
| hadaz |
hadonászik ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
|
| hagyakérozik |
1.) rendezi a hagyatékát, testamentumot mond 2.) tanácsokat osztogat Használata általános. |
|
| hagyati |
hanyag ÚMTsz. Gyergyószéken és Háromszéken használják. |
|
| hágyázkodik |
fenyegetőzve veszekszik Használata általános. |
|
| hájdermennkő |
villám, istennyila ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| hajdonfejt |
hajadonfőtt ÚMTsz. Használata általános. |
|
| hájlik |
összeszárad s emiatt meglazul (pl. a hordó) ÚMTsz, RMNyA, Kriza (hájlad). Használata általános. Vö. meghájlad, hájlott |
|
| hájlott |
összeszáradt ÚMTsz. Használata általános. Vö. meghájlad, hájlik |
|
| hajtási |
jogosítvány Erdélyi tájszó. |
|
| halk, halkak |
göröngy, gaj ÚMTsz. Csíkszéken használatos. |
|
| halok |
1.) a fa fejszével való faragásakor lepattanó nagyobb forgács 2.) ék alakú bevágás a fán ÚMTsz. Használata általános, mindkét jelentésben. |
|
| hámbár |
gabonatartó láda, hombár ÚMTsz (hombár). Hangalakváltozat. |
|
| hamupili |
káposztalevél-tetű ÚMTsz. Használata általános. |
|
| hamusereg |
farsangkor a táncot járó fiatalok 5-6 éves csoportja ÚMTsz. Csíkszéken használják. |
|
| háncsu |
a kukorica borítólevele, törökbúzaháncs ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
|
| hanyatág |
hanyatt, háttal ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
"Az udvar közepén egy cseberre deszkát tettünk keresztül, s arra apám ráfektette hanyatág a nyulat. Aztán figyelmeztetett, hogy jól nézzem meg a nyúzás mesterségét, mert mostantól fogva nagy hasznát fogom venni." Tamási Áron: Ábel a rengetegben. |
| hanyít, hanyitt |
hajít ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
|
| hanyitt |
l. hanyít |
|
| hánytorgatózik |
szemrehányón veszekszik ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| háportyika |
l. hártyika |
|
| harabászken |
bárányhúsból készült, örmény eredetű tokány ÚMTsz. Sepsiszéken és Gyergyószéken használatos. |
|
| harabura |
rendetlenség Erdélyi tájszó. |
|
| hárászruha |
hárászkendő (nagykendő, ágyat is be lehet takarni vele) Általános népi szó. |
|
| harizsál |
gyors, gondatlan mozdulatokkal eltakarít, szétpall valamit ('Acca ide az azsagot, hogy harizsáljam el a hammat!') ÚMTsz, Kriza. Használata általános, Aranyosszéket is beleértve. |
""egy ember ment be az Házába ... es Tűzhellyin levő egyben takart Tüzét ket fele harisalva s egy Szenet el vévén, ki ment vellé K; KLev. vk, 1747" EMSztT." |
| harizsáló, harizsló, haruzsa |
piszkafa ÚMTsz. RMNyA. Használata általános, Aranyosszéket is beleértve. |
|
| hártyika, háportyika |
hártya a húsban ÚMTsz. Használata általános. |
|
| harukáj, herukáj |
harkály ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
|
| hátburung, burung1 |
kemény hátbaütés, hátbavágás ÚMTsz (hátburung, dorong). Használata általános. Megj.: Székelyhíd és Debrecen között is használják. |
|
| hátgerény, hátgernye, gernye1 |
hátgerinc ÚMTsz, Kriza (gernye). Sepsiszéken és Orbaiszéken használják. |
|
| hatlat |
kapkod ÚMTsz, Kriza. Használata általános. |
|
| havadi |
fehér nárcisz ÚMTsz, Kriza. Használata általános. |
"A gyimesi csángó írott tojások készítési módját Kováts Dénes tanulmányozta. A tojásírás formái és mintái: békasegge, rózsa, kégyó, nagy kankaju, patkó, kicsicserelapi, cifrakantár, kakastaréj, tyúklába, báránylába, fecskefarka, kupás, füstös, csillag, tanerruja, ördögtérgye, hóvirág-havadi, kecskeköröm, fehérkabala, tekerőlevél, kukuk nyelve." Gyimesfelsőlok turisztikai leírása https://www.cchr.ro/jud/turism
/hun/3/35/35gyimesfelsolok.html |
| házimoly |
olyan rokon, akinek a hatalmaskodását örökség reményében a család eltűri ÚMTsz. Csíkszéken használatos. |
|
| heccás |
hegyre vezető, meredek ösvény ÚMTsz. Háromszéken használatos. |
|
| heckemicke, heckipecki |
hetyke ÚMTsz. Használata általános. |
|
| heckipecki |
l. heckemicke |
|
| hecsempeccs, ecsempeccs |
csipkebogyó, hecserli ÚMTsz, SzNyfSz. Általános népi szó és hangalakváltozata. |
|
| hecserli |
csipkebogyó, hecsedli ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
|
| hédervári |
meggondolatlan, rosszféle, kapzsi Használata általános. |
|
| héhel, léhel |
kendert szeges fésüvel fésül, gerebenez ÚMTsz, RMNyA. Általános népi szó és hangalakváltozata. |
|
| héhelő, léhelő |
szeges fésű kendertiloláshoz ÚMTsz. Általános népi szó és hangalakváltozata. |
"Kenderrost nyerésére használt eszközök, a Szeret menti csángó magyaroknál, a.) rágtató, Ploskucény, b.) vonogató vagy tiló, Lészped, c.) rágtató és tiló, Pusztina, d.) héhel, a gerenda végére akasztva, Lészped, e.) radzsilócska (héhel), Szabófalva, f.) gereben, Lészped." Dr. Kós Károly: Néprajzi képeskönyv Erdélyből, Tárogató Kiadó, 1994. |
| héjsza |
gyors ütemű legényes tánc ÚMTsz. Csíkszéken és a Gyimesekben használják. |
|
| helyből |
azonnal, rögtön ('helyből elment hazunnitt') ÚMTsz. Használata általános. |
|
| hengeredik |
gurul, hentereg ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| hengerget |
görget, henterget Általános népi szó. |
|
| herák |
köpet, flegma Kriza (harák). Erdélyi tájszó. |
|
| hergel |
l. herget |
|
| herget, hergel |
1.) ingerel valakit vagy valamit 2.) szétszór ÚMTsz, Kriza (hergel). Erdélyi tájszó, mindkét jelentésben. |
|
| herreg |
ingerel, ingerkedik valakivel vagy valamivel ÚMTsz. Erdélyi tájszó. |
""Adnának egy kis üzemanyagot. Legalább. Mert ma még nem is ettek. Nem tudnak mással fizetni, né, mutatja az ujját Ali... - Nem Ali volt, hanem Fatih - kotyog az uram. - Hát nem mindegy az, a dumnyezóját? - herreg a Parancs; és bizony. Hacsak el nem fogadják ezt az egyetlen, utolsó gyűrűt (sűrű csuklás, zokogó majom), amit még az édes atyjától... Szóval izé. Adtak öt liter benzint. És ötszázezer lejt." Bölöni Domokos: Dondürmák. Népújság, 2001 március 9." |
| hertymorty |
híg, ízetlen lötty ÚMTsz. Gyergyószéken használják, valamint a bukovinai székelyek között. |
|
| hetel |
sokáig elül valahol ÚMTsz, Kriza. Általános népi szó. |
|
| Hetevény, Hetemény |
1.) Fiastyúk 2.) Göncölszekér SzNyfSz, ÚMTsz. Használata általános, jelentése ingadozik a Fiastyúk és a Göncölszekér között. |
"Fiastyúk (l. o. ) csillagképnek a német Siebengestirnre emlékeztető neve, melyet már Dugonics említ. A (régi) Tájszótár szerint a székelyeknél is megvan. E névvel jól megegyezik az a mondai adatunk, hogy a Fiastyúk csillagképe csakugyan hét csillagból áll, melyek legfényesebbike a tyúkot, a többi hat pedig annak a csibéit képviseli." Révai Nagy Lexikona. |
| hétlépés, hétlépetű |
régi táncfajta ÚMTsz. Csíkszéken és a Gyimesekben használják. |
|
| hetüs |
egyhetes Hangalakváltozat. |
|
| héva |
a szekérrudat tartó fa ÚMTsz. Gyergyószéken használják. |
|
| hezsetel |
szeleskedik, izeg-mozog ÚMTsz, Kriza. Használata általános. |
|
| hezseti |
szeleskedő, izgő-mozgó ÚMTsz, Kriza. Használata általános. |
|
| hidegló |
tréfásan: kerékpár ÚMTsz. Udvarhelyszéken használatos. |
|
| hiju, hiu |
padlás ÚMTsz. Általános népi szó és hangalakváltozata. |
|
| hilib |
l. hirip |
ÚMTsz. A Gyimesekben, Gyergyószéken és a Gyimesekben használatos. |
| hing-háng, hink-hánk (ember) |
tedd-ide-tedd-oda, semmirekellő ember Kriza. Használata általános. |
|
| hink-hánk |
l. hing-háng |
|
| hinti |
keményen esik Használata általános. |
|
| hirib |
l. hirip |
|
| hiricel |
l. hirikel |
|
| hirigel |
elkoptat, tönkretesz ('Gusztika alig kapta meg a biciklit, mingyá elkezdte hirigelni') Használata általános. |
|
| hirikel, hiricel |
sípolva lélegzik, kapkodja a levegőt ÚMTsz. Használata általános. |
"Ez ejisze teccett Ámálinak, met örömibe hiricelni kezde s rejám akasztá magát, oztán ugy teve mind régebben, megcsókola." Laji bá' (Szini Lajos): Nyüszkölés a feredőn s a nagy víz martyán. Gyergyószentmiklós, 1937. |
| hirip, hilib, hirib |
vargánya(gomba) ÚMTsz. Erdélyi tájszó. |
" 'Gyergyószentmiklós északi dombján, 1087 m. magasan, testvéri közelségben építették a magyar és az örmény kápolnát. A két kicsi, festői épület a Székelyföld népi építészetének kedves kifejezője, az Anna-napi búcsújárások színhelye. Július 26-a körül a gyergyói falvakból a hívek olvasóval és búcsúénekeket énekelve mint "keresztalja" kapaszkodtak fel ide. A kegyes erdei kirándulás gyakran majálisban folytatódott, s fenyőalja-, rókagomba-, hirip-, és kokojzaszedéssel ért véget.'" Dékány Tibor: A Szent Anna-kápolna és "testvérei". Élet és Tudomány, 1998/30 |
| hiu |
l. hiju |
|
| hivu |
hív ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
"Azt mondja, csak azt akarja mondani, hogy ahogy végeztem, nézzek be hozzá, de biztosan, mert megmondja akkor, hogy miért hivu. De ne mondjam senkinek, hogy megyek... Olyan nyájasan beszélt, hogy csak néztem utána, mikor elköszönt. Lekerült a kertek felé, én hajtottam tovább a juhokat." Asztalos István: A dühüs kutya . Nyugat, 1941/4 |
| Hol ess bé? |
Hol van a kutya elásva? Mi a baj? Használata általános. |
|
| hólyagzó víz |
bugyborékoló, forrásban levő víz ÚMTsz. Felcsíkon és Gyergyószéken használják. |
|
| homály |
1.) sötét felhő 2.) hályog a szemen SzNyfSz, ÚMTsz. Használata általános, mindkét jelentésben. |
"Ilyenkor hiba nélkül és sebesen kellett a kezébe adogatnom a vegyítő szereket és az üvegcsöveket. Ha elvétettem valamit, akkor könnyen kiszaladt a paraszt szentháromság a száján, vagy a góbé isten még gyakrabban. Ez rosszul esett, mert ő sem volt a Dániel oroszlánja, hanem csak egy gyöngyösi finánc fia. S nem esett jól azért sem, mert a mi bolyunkban a paraszt műveletlen és bogos embert jelent, a góbé pedig balgát." Tamási Áron : Szirom és Boly. |
| homp |
földkiemelkedés, gyep, hant ÚMTsz, Kriza. Általános népi szó. |
|
| honcsok1, honcsoktúrás |
földkiemelkedés, ürgetúrás ÚMTsz (hancsik), Kriza (honcsoktúrás). Általános népi szó. |
"Rosszul esett, hogy egyetlen szóval a varjakat is rám fogta, mintha csakugyan az enyémek lettek volna a varjak, s így én volnék azért hibás, amit ők elkövettek. Hát az éhség mellé ez ismét olyan igazságtalanság volt, hogy nem is kívántam többet mondani semmit, hanem elmentem onnét, és nagy szomorúsággal ráültem egy honcsok tetejére. Apám odaadta a szénát a teheneknek, majd ő is ráült az eke fájára, és rágyújtott. Ketten kétfelé néztünk egy darabig a nagyvilágba, de ahol varjút láttunk, onnét még a fejünket is elfordítottuk." Tamási Áron: Bölcső és bagoly. |
| honcsok2, honcsoktúró |
vakond SzNyfSz, ÚMTsz (hancsik). Általános népi szó. |
|
| honcsoktúrás |
l. honcsok1 |
|
| honcsoktúró |
l. honcsok2 |
|
| hópili |
hópehely ÚMTsz. Használata általános. |
|
| hoplott |
l. toplott |
|
| hopocál, hupucál |
a gyerek a felnőtt térdén lovagol ÚMTsz, Kriza. Használata általános. Megj: Zala megyében is előfordul, hapucál alakban. |
|
| hupucál |
l. hopocál |
|
| hurbol |
ruhát (el)visel, nyű ÚMTsz, Kriza. Erdélyi tájszó. |
|
| huruba |
viskó ÚMTsz. Erdélyi tájszó. |
""Elhaladt: ki a faluból, neki a Cigánydombnak. A kutyák még mindig hajigálták a hangot, és rágták a koromsötétet. És bent a huruba földjen szikrázó kedvében ült a vén cigány, nevezetre Máté, dologra tolvaj és hegedűs. Mellette fia, a klánétás; szemben véle a leány, neve Etelka. A legény megállt a huruba előtt, két hüvelykét korcba akasztotta. Bentről a tűzvilága arcon lepte." Tamási Áron: Vijjogó sas fia." |
| hurut |
csúnyán köhög ÚMTsz, Kriza. Általános népi szó. |
|
| hutyorog |
l. hutyurog |
|
| hutyuró |
l. hutyuru |
|
| hutyurog, hutyorog |
hajlik (mint a hutyuruvessző) ÚMTsz. Használata általános. Vö. hutyuru, hutyuruz |
|
| hutyuróz |
l. hutyuruz |
|
| hutyuru, hutyuró |
hajlékony vessző ÚMTsz, Kriza (hutyuró). Használata általános. Vö. hutyuruz, hutyurog |
|
| hutyuruz, hutyuróz |
vesszőz ÚMTsz. Használata általános. Vö. hutyuru, hutyurog |
|
| huzsgyé |
husáng Marosszéken használatos. |
|
| hürböl |
l. hürmöl |
|
| hürmöl, hürböl, förmöl, fürmöl |
1.) rosszul összeköt 2.) reszetel, vakircsál Kriza (fürmöl). Használata általános, mindkét jelentésben. |
|
| höbörcsös |
érdes, egyenetlen felületű ÚMTsz (höbörcsös, hoporcsos, höpörcsökös), Kriza. Általános népi szó. |
|
| ibaktalan |
l. ibóktalan |
|
| iberel |
rálicitál, überel ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
|
| ibókos |
idétlen Használata általános. |
|
| ibóktalan, ibaktalan |
idétlen Használata általános. |
|
| icsu1 |
balfék, ügyetlen Használata általános. |
|
| icsu2, ittyú |
dobógolyó, üveg- vagy vasgolyó ÚMTsz. Használata általános. |
|
| idegen hús |
posztópárnácska, melyet a nadrág belső részébe varrnak, hogy a karikaláb egyenesnek látsszék ÚMTsz. Háromszéken használatos. |
|
| igir, igyir |
ígér ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
"Minekutánna a tekéntetes Szerkesztő urnak megigyirtem vót, hogy ha elmenyek a feredőbe, hát osztán vajeccer irok es, elig szállottam bé a Remén'be, minná leülék a székre, oztán irni kezdék." Laji bá' (Szini Lajos): Nyüszkölés a feredőn s a nagy víz martyán Gyergyószentmiklós, 1937. |
| igyir |
l. igir |
|
| iha |
l. léha |
"S bevetették másodszor is ezzel a gulival, olyan, mint a karalábé, a marháknak nagyon jó, jobb, mint a takarmányrépa. Az szegény bujkált kifele, de a gaz már jóval nagyobb volt, a guli ott pislákolt ki, azt mondja a szomszéd csúfságból: né, nem kell melegágyat csinálni, vigyél ebből a feleségednek és mondjad, hogy káposztapalánta... Abból se lett semmi. Semmi egyáltalán. Az a nagy terület semmit sem termett." Molnár H. Lajos: Földszagú emberek. |
| ihezedik |
l. éhezedik |
|
| illogat |
iddogál ÚMTsz, Kriza. Használata általános. |
|
| imely |
marhabögöly Gazda K., ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| imola, imolya |
mérgező, hosszó szárú fűfajta ÚMTsz. Általános népi szó és hangalakváltozata. |
"És a fű? Hol van az illatos, baltacímes, imolás, szarvaskerepes, tárnicsos, pucaviolás, murvaleveles ezerjófű, hol vagyon? Szittyó, sziksófű, hélazab, zászpa, aszat, acsalapu, ordináré gyúkorfű, s ki tudja miféle számkivetettjei tenyésznek itt még a vegetáriumnak, amelyek fölött átsuhan a kasza. Ebből aligha leszen tejfakasztó széna, de még kötélrevaló sem a fejünk fölé..." Ferenczes István: Augusztusi rabszódia. Magyar Közélet, Kolozsvár, 1997/8 |
| imolás, imolyás |
az imola növény által fertőzött hely, ahol a széna hasznavehetetlen Általános népi szó és hangalakváltozata. |
|
| imolya |
l. imola |
|
| imolyás |
l. imolás |
|
| inde-unde |
így vagy úgy ÚMTsz (inde). Általános népi szó. Vö. se inde, se unde |
"Bár a kutatók nem említik, de saját gyűjtésem 2323 adata szerint elvétve áll szemben egymással az ikerszó két elemének magánhangzós kezdete: csupán az esze-usza típus fedezhető fel az utótagjából keletkező egreugrál és ipics-apacs alakokban, az isze-isza típus alapján ikerítődött előtagjából az indeunde ikerszó, illetve az isze-usza analógiája tapasztalható az ice-uca adatban, amelynek egyik komponense sem és ikerített formája sem telített fogalmi jelentéssel. Az esze-isze, isze-esze, isza-usza stb. típusra pedig egyetlen adatom sincs, tehát ezekkel az ikerülési fajtákkal sem kell számolni." Szikszainé Nagy Irma: Ikerülés - ikerítés. Magyar Nyelvjárások (a Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének évkönyve), 1999. |
| innap, innapnap, innep |
ünnep SzNyfSz, ÚMTsz (ünnep), Kriza. Hangalakváltozat. |
""Kilencvenhat esztendűe / vaan fejibe bosunak, / minden innapnál itt nálunk / büszkeségira falunak; / mert szépen szültül az öreg, / mind senki a faluba, / mindig kívánják a lyányok, / legínek a fonúba." Lakatos Demeter: Gergely Bosu." |
| innapnap |
l. innap |
|
| innep |
l. innap |
|
| irám |
árnyék ÚMTsz. Felcsíkon és Gyergyószéken használatos. |
|
| irombajárású |
sebes ügetésben simán haladó ló ÚMTsz, Kriza (iromjáró). Udvarhelyszéken és Háromszéken használatos. |
|
| irtomnyi |
parányi ÚMTsz. Felcsíkon és Gyergyószéken használatos. |
|
| isinka, iszánka |
tükörjég ÚMTsz (iszánka). Általános népi szó és hangalakváltozata. |
|
| isinkázik, iszánkodik |
jégen siklik SzNyfSz, ÚMTsz, Kriza (iszánkodik). Általános népi szó. |
|
| istirinfi |
l. strimfli |
|
| iszánka |
l. isinka |
|
| iszánkodik |
l. isinkázik |
"A születésnapjára kapott mobiltelefont mostanában ez a fiú használja, aki még mindig a szekeret húzná, ha bírná, guvasztja az izmait, reszket kormos dróthaja a lapos koponyáján, csupa ormó, görcs a tetőtől talpig barna teste, még a kéz- és lábujjai közt is csak sárga a bőr, nem fehér, és biztosan hideg van a hónaljában." Csiki László: Három hajszál. Kortárs, 2001/8 |
| iszkiri |
futás ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| isztike |
l. eszteke |
|
| isztina |
l. esztena |
|
| isztiringahajtó |
l. eszterungahajtó |
|
| itkányos |
részeges ÚMTsz. Használata általános. |
|
| ittegyen |
itt ÚMTsz. Felcsíkon, a Gyimesekben, Moldvában használják. |
|
| ittyú |
l. icsu |
|
| izékel |
finnyáskodik ÚMTsz. Használata általános. |
|
| jád |
l. ját |
|
| jászol |
etető ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| ját, jád |
drusza, esetleg barát ÚMTsz, Kriza. Használata általános. |
"Csak akkor ismerem meg, amikor már ott vagyunk a szekérnél, és szembefordul velem. -Adjon Isten, ját! - mondom, mert őt is Áronnak hívják. Egy kicsit megmozdítja a kalapját, de inkább kézfogásban folytatja a dolgot. Szemérmesen mosolyog is hozzá, s azt mondja, hogy az Isten hozott engem. Úgy látszik, most melegiben Gáspár elegendőnek tart a játok között ennyi értekezést, mert kettőnk előtt magasba emeli a bőröndöt, és határozottan jelenti ki, hogy ezt a kuffert jól el kell ültetni valahova a szénába, nehogy ütődést szenvedjen az úton." Tamási Áron: Szülőföldem. |
| jedikula |
franc Használata általános. |
""A kakas az udvarom élő dísze, gyöngye. Kétéves erdélyi csupasznyakú, a tenyeremből nőtt fel, nevet is kapott a keresztségben: Ferenc Jóska. A hátsó udvaron amolyan házőrző kutya, a család tagjain kívül más oda be nem megy; ha igen, úgy nézheti a kékre gübült lábát. De az ülü is jobbnak látja továbbsiklani a tyúkudvar felett." Lakatos István: Egy kis madáretológia. Erdélyi Napló, 2001. július 31."""Megyünk az urammal, ha nincs Parancs, zsaru a uram is, megteszi, s hát hánytorgat valamit megint. De csak ugat, nem harap. Mindig azzal áll elő, hogy csalom. Csalja a jedikula. Pedig biza. Dehát nem lehet egy melák mellett kibírni; több melák kell." Bölöni Domokos: Dondürmák. Népújság, 2001 március 9." |
| jégmart |
a folyó jégpáncéljának a széle Használata általános. |
|
| jóbüzü |
jószagú RMNyA. Használata általános. Megj.: Kalotaszegen is használatos. Vö. bűz |
|
| johok |
juhok ÚMTsz (juh), Kriza. Hangalakváltozat. |
|
| kabala1 |
l. ekekabala |
|
| kabala2 |
kanca SzNyfSz, ÚMTsz, RMNyA, Kriza. Általános népi szó. |
"- Óh te külüfejű! Már hogy tudnám, hogy ki írja hozzám a levelet, amíg fel nem bontom. Adsza a levelet. - Hm. Nem addig van ám az! Mert hát két paksamétát hozék. Az egyiket az Están úrnak hozám. Aztán a jobbikat a jobbik csizmám szárába dugám, a balabbikat meg a bal csizmám szárába dugám, s mármost nem tudom, hogy melyik légyen a bal, melyik a jobb!" Jókai Mór: A Damokosok."Elvetődött szerencsésen Sófalvára. Ahajt Kacsónak volt egy nagy kutya kabalája, egy istentelen nagy szürke lova. Addig tolják, vonják, amíg megveszi apám a lovat harminc magyar forinttal, s elhozza ide haza Farkaslakára. De az akkora volt, hogy a pajtába nem lehetett bekötni. Beállítottuk hát a csűrbe, s a kakasülőről eddegélte a szénát a kutya kabala." Három hazug mese, székely népmese, in: Kriza János: Az álomlátó fiú, Móra Kiadó, Budapest, 1961. |
| kacor, kocor |
görbe élű bicska ÚMTsz. Általános népi szó és hangalakváltozata. |
|
| kacsiba, kacsuba, kacsuka |
csámpás ÚMTsz (kacsiba, kacsuka). Használata általános. |
"Következett az első küszürülés vagy gürüzdölés. Ehhez már három ember kellett: kettő a köszörülőlap közepén áthaladó tengely két végére rögzített karokat fogva hajtotta a köszörűt (5. rajz), és a mester, aki rátartotta a sarlót a kőre." Gagyi László: Régi sajátos foglalkozások Etéden. https://www.erdelyweb.com/
eted/neprajzdolg/gl.pdf |
| kacskaringós |
hullámvonalas ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| kacsuba |
l. kacsiba |
|
| kacsuka |
l. kacsiba |
|
| káfli |
legyintve megütés Háromszéken és Szászföldön használják. Vö. káfliz, megkáfliz |
|
| káfliz |
meglegyint, megüt Háromszéken és Szászföldön használják. Vö. káfli, megkáfliz |
|
| kajtat |
keres, kutat ÚMTsz, Kriza (kajt). Általános népi szó. |
|
| kakasülő |
ház tetőszerkezetén a szarufakét szárát kitámasztó keresztgerenda ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| kákkad |
hal, meghal Erdélyi tájszó. Vö. megkákkad |
"LUKÁCS a kanapéra ül, Regina mellé, és újságolja. Máté még nem jöve el. REGINA. Ha nem, annyi! LUKÁCS. Mennyi? REGINA. Annyi, hogy ott forduljon fel, ahol van." Tamási Áron: Énekes madár. |
| kákvirág |
csillagos nárcisz [Narcissus Stellaris] Kriza. Használata általános. |
"A Nárciszmező, a helység alsó felében, Szentegyháza, Lövéte, Kápolnásfalu határában található mintegy 300 ha kiterjedésű területen, növénytani természetvédelmi terület. Itt található az ország egyik legcsodálatosabb, Európa legmagasabban fekvő nárciszmezője. Májusban, június első felében virágzik a vadon növő kábító illatú csillagos nárcisz (Narcissus Stellaris), népies elnevezése kákvirág, amely védett növény ugyan, de mégis nagyon sokan szedik. A nárcisz mediterrán származású, egyszíkú tavaszi növény, amely a kisebb medenceszerű mélyedéseket, valamint a nedves féllapos területeket kedveli." Szentkeresztbánya turisztikai leírása. https://victorian.fortunecity.com
/seurat/587/regio/falvak/szentegy.htm |
| kalafinta |
nyakleves ÚMTsz. Sepsiszéken használják. |
|
| kaláka |
közös munka, amellyel megsegítenek valakit ÚMTsz. Általános népi szó. |
"kivált a magyarság között, de az oláhságnál is elterjedt szokás, amely abban áll, hogy meghívás után az atyafiak, szomszédok, sőt az egész falu, valakinek egyszerre, minden fizetés nélkül dolgozni mennek. A K. -k többfélék: házfahordó, arató, kaszáló, gyüjtő, szántó, kendernyűvő, háztöltő, trágyázó, kőhordó s télen a nőknél fonó K. -k. A K. -ban végzett munkáért a gazda viszont a dolgozókat megvendégeli. E vendégség rendesen tánccal jár. E szokás a szlávságnál és a litvánoknál is megvan s neve is a szlávoktól való kölcsönvételre vall nálunk." Révai Nagy Lexikona. |
| kalány |
kanál ÚMTsz, RMNyA. Hangalakváltozat. |
|
| kalócsa, kalótya |
összefogó gúzs (pl. farakást vagy szarvazatot) ÚMTsz. Használata általános. |
|
| kalócsál |
gubancolódik, összegubancolódik ÚMTsz. Használata általános. Vö. összekalócsál. Megj.: Nagyszalonta, Gyula környékén a 'kalótyol' nagyjából ugyanezt jelenti. |
|
| kalótya |
l. kalócsa |
|
| kályhasíp |
kályhacső RMNyA. Használata általános. |
"híradók szövegében előfordulnak úgynevezett nyelven belüli hibák is, ilyen például a terjengősség: kezdetét vette, megállapítást nyert, kifizetést eszközöl. Jobb így: megkezdődött, megállapították, kifizet. Olykor tájszavak kerülnek reklámszövegbe: kályhasíp, kályhakürtő. Köznyelvi megfelelője: kályhacső." Komoróczy György: Területi pótlék. Hargita Népe, 2002. március 14. |
| kámonál |
gyógyít A Gyimesekben használatos. |
|
| kámpicsorodik |
1.) savanyodik 2.) kezd sírni ÚMTsz. Általános népi szó. Vö. elkámpicsorodik |
|
| kán |
fém tejesedény vagy víztartó kanna ÚMTsz. Felcsíkon és Gyergyószéken használatos. |
|
| kán |
bádogbögre ÚMTsz (kán, kanna). Általános népi szó. |
|
| kanbagoly |
agglegény ÚMTsz. Keresztúrszéken használják. |
|
| kancsi |
kancsal ÚMTsz, Kriza. Általános népi szó. |
|
| kancsinó |
52 kártyával játszott kártyajáték ÚMTsz. Kézdiszéken használják. |
|
| kandargó |
hullámvonalas, kondorgó ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
"Eredetileg a díszítősoroknak és felületeknek pontosan meghatározott rendje és szerepe volt. Ezek alapöltése a szem, a függőleges fog és a ferde in. Pár minta elkészítésének leírása: ficfalevél két oldalra öltögetve került a kandargó hullám völgyeibe. Újabban körbeinazzák. A bodzabél, keptárhím, fonaltöltés az egyik legrégibb szűcshím." Kereskedelmi Iskolaközpont, Sepsiszentgyörgy: A gyimesi fonájánvarrottas |
| kandarodik |
összegömbölyödik, kondorodik ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
|
| kandér |
kondér, veder ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
"Végül itt van a kondér (Aranyosszéken és a Mezőségen kandér), amely szintén folyadéktároló - általában - bádogedény: tejeskondér (tejeskandér), vizeskondér (vizeskandér). A kondér is végső soron a görögből való: itt 'italhűtő edény, boroskorsó, boroskanna'. E szó a görögből szerbhorvát közvetítéssel kerülhetett a magyarba." Murádin László: kanna, kancsó, kondér. Szabadság, 2002. július 13. |
| kankó |
kampó, horog, piszkavas ÚMTsz, RMNyA, Kriza. Használata általános. Megj.: Zala megyében és Székesfehérvár környékén is használják. |
"Egy nagyoláhfalusi székely, Márton Lajos járt a mérnökökkel a határon, s ő egy teknősbékát hozott, és nekem adta, mert hogy földije voltam, hogy nyúzzam meg a beléért. Jó nagy teknősbéka volt, de a fejét nem lehetett megfogni, mert úgy behúzta a páncélja közé. Aztán egy kicsi drótból kankót csináltam, a szemibe bele akasztottam, s azzal kihúztam a fejét, azt szépen megfogtam, és levágtam. Két-három csepp hidegvér ment ki belőle, és akkor egy vágószerrel a két lába között a páncélt elvágtam, aztán a sisakjára fordítottam, s a páncélt levettem róla. Ekkor eléjöttek rögtön a tojások, mint egy-egy mogyoró és a nagyobbak akkorák voltak, mint egy galambtojás." Lőrincz Béla: Volt hazája, s megszenvedett érte. Magyar Jelen, Budapest, 2003. július 6. |
| kankósdi |
hegyi nárcisz, kakasmandikó ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| kankóspálca, kankósbot |
járkáló pálca, sántáknak ÚMTsz. Használata általános. Megj.: Zala megyében és Székesfehérvár környékén is használják. |
|
| kanyvad |
konyul Kriza (kanyvadoz). Használata általános. Vö. lekanyvad, kanyvadt |
|
| kanyvadt |
meggörbült ember Használata általános. Vö. kanyvad, lekanyvad |
|
| kap |
talál ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| kapanyányi-manyó |
fogatlan vénasszony Erdővidéken használatos. |
|
| kapcs |
kapocs ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
|
| kapica |
l. köpice |
|
| kapircs |
kis kapa ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| kapocán |
vasból készült, harapófogó alakú szerszám, amelyet a disznó levágásakor az ólból való kivezetésre az első lábára csatoltak, s amelynek segítségével felborították az állatot ÚMTsz (kapucán). Általános népi szó. |
|
| kápsál |
karmol, erősen beleakasztgatja a körmét ÚMTsz. Használata általános. Vö. megkápsál |
|
| kaptató |
meredek emelkedő ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| kapuzábé |
kapufélfa ÚMTsz, RMNyA, Kriza. Használata általános. Megj.: a szót Sárospatakon is adatolták. |
|
| karattyol |
érthetetlenül beszél, fecseg ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| karéc |
karéj ÚMTsz, RMNyA, Kriza (karé). Hangalakváltozat. |
|
| karinca, katrinca |
védőruha, kötény ÚMTsz, RMNyA. Erdélyi tájszó. |
"Félútig elértek, félútig elértek, / Bíró Szép Annája szóból azt feleli: / -Istemen, istenem, vajon mi a jele / Bíboros katrincám elejembe esett?" Bíró Szép Anna, népballada, ozsdolai (Kézdiszék) változat, in: Pozsony Ferenc: Álomvíz martján. Fekete-ügy vidéki magyar népballadák, Kriterion Kiadó, Bukarest, 1984. |
| kárinkodik |
káromkodik ÚMTsz. hangalakváltozat. |
|
| karmantyú |
csuklóvédő ÚMTsz, Kriza (karmentő). Erdélyi tájszó. |
|
| kártya, vizeskártya |
kanna RMNyA. Erdélyi tájszó. |
|
| kas |
kosár ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| kasár |
l. kosár |
|
| kasmatol |
kajtat RMNyA, ÚMTsz, Kriza (kasmat). Általános népi szó. |
"Az apjuk elment előttük, néha hátratántorodott a lépcsőn, úgy tűnt, hogy hanyatt akar vágódni, de mintha a sötétnek vetette volna a hátát, mindig új lendületet vett, és végül megérkezett a harmadikra. Kercsó és Örvös mentek utána, hogy alkalmasint beavatkozzanak, de nem kellett. A másodikon megálltak. Hallgatták, hogy a fater hogy kasmatol a rézkarika körül, és keresi a rést, ahová beakad a kulcs hegye, és belefúródik a Wertheim-zárba, de sehogy se akart összejönni." Csender Levente: Műanya. Orpheus, 1999. tele |
| kasziba, kaszibás |
ikszlábú ÚMTsz. Használata általános. |
|
| kaszibál |
kaszálósan megy ÚMTsz. Használata általános. |
|
| kászli |
l. kászu |
|
| kászló, kászró, kászru |
lábos, kasztrol ÚMTsz. Általános népi szó. |
kászló: "A poharak után az evőeszközök sorakoznak. ők is élnek. A kanál az anya, a kés az apa, a villák a fiúcskák, s kicsi kanálkák a leánygyermekek. Eljátszom velük. Szeretem őket. Legjobban mégis a nagykanalakat. Anyám kanál? bizonyosan az. Ezért szeretem a kanalakat a legjobban. A kászlót (lábas) már nem kedvelem annyira. A kászlók inkább nagyleányok, csak lesznek anyák. A kicsi kászlócskák a leánykák. őket nagyon szeretem. ők nem olyan gőgösek, mint a rendes kászlók, melyek a fülüket is hetykén tartják zománcos derekukon. Nem szeretem őket, talán mert én még kicsi leány vagyok? Bizonyára." Csíki Török Anna: Jézus-váró körséta. Dunántúli Harangszó, 1998/11-12kászru: "Nagyszombaton a háziasszony a kemencében először kenyeret sütött, utána ugyanoda tette sülni a kalácsokat, majd kászruban a töltött bárányt. Az apróságokat (szív, máj, tüdő) összeőrölték főt, ízesített kásával, megtöltötték vele a bárányt, amelyet nem vagdaltak darabokra, a lábait vágták csak le." Tankó Gyula: Húshagyó keddtől húsvét másodnapjáig. Honismeret, 2000/2 |
| kászlólábaló |
lábos-alátét Használata általános. |
|
| kászró |
l. kászló |
|
| kászru |
l. kászló |
|
| kászta |
szárításra előkészített deszkarakás ÚMTsz. Használata általános. |
"Halló, Nemessy lakás? -Igen, tessék! -A cég kapusa vagyok, kezét csókolom asszonyom. Ne ijedjen meg, de autórakodás közben baleset történt: a kászta megomlott, és hét munkást ütött meg a farakás. Jani is megsebesült, a sürgősségre vitték." Azaki Hakimi: A család. Bori születésnapja. Gyergyói Kisújság, 2001. január 18.-24. |
| kaszten |
fiókos ruhatartó ÚMTsz, RMNyA. Erdélyi tájszó. |
"A keresztanyja, Karács Mihályné, Sandrinak adta az alig hordott gomboscipőjét. Ő, mióta dagadnak el a lábai, semmi hasznát nem vehette azoknak. Most még szalonnát is adott melléje, hogy kenje be jól, mert ki vannak száradva, hogy annyit hevertek a kaszten alatt. Vitte Sandri haza boldogan. Nem látszott azokon semmit, hogy asszonyi cipők. Rövid száruk volt, a sarkuk is jó széles." Asztalos István: Tavaszi foltok Nyugat, 1940/12 |
| kászu, kászli |
fenyő- vagy cseresznyekéregből készült edény Gazda K., ÚMTsz. Használata általános. Megj.: használják Zala megyében és az Őrségben is. |
"Inasom inasom én küssebb inasom / Hozzad elé hozzad a nagy kászu szurkot /Hozzad elé hozzad a nagy vég vásznokat / A nagy vég vásznokat ingyen kapott gyócsot / Fejinél kezdjétek talpig tekerjétek / A sok ingyen gyócsot fejire kössétek / Fejinél kezdjétek talpig szurkozzátok" Barcsai (székely népballada), in: Kós Károly: Székely balladák, Kriterion, Kolozsvár, 1973."A kászu elkészítése hozzáértést igényel - magyarázza Lajos bácsi. - Régen sem készítette bárki. Nem piacoltunk vele, hiszen itt helyben volt keletje a háncstarisznyának. Szóval tavasszal, amikor már duvadt a kérge, meghántottuk a vadon növő cseresznyefák törzsét. A háncsot mogyorófavesszőből hasított pattantyúval varrtuk össze oldalain úgy, hogy az egy tarisznyaformát adjon, majd kitömtük szalmával, hogy jól kiszáradjon, de főleg azért, hogy ne veszítse el formáját. A káváját szilvafavenyigéből készítettük. Aztán egy fakampót is rászereltünk, hogy legyen, amivel felakasztani az ágakra. Kisebb-nagyobb méretben készülnek a kászuk." Kristó Tibor: A sükői kászukészítők. Hargita Népe, 2002. március 7. |
| katrinca |
l. karinca |
|
| katyó |
l. kotyó |
|
| kavincol |
vinnyog a kutya ÚMTsz, Kriza (kauncol). Használata általános. |
|
| keccegtet |
1.) vacog, a fogak gyors összeütődésével hangot ad ki 2.) klikkel (pl. fényképezőgéppel vagy számítógéppel) 3.) tökmagot szemez ÚMTsz, Kriza (kecegtet). Mindhárom értelemben általánosan használatos. |
|
| keccmag |
tökmag Háromszéken használatos. |
|
| kecegány(kabát), kocogány(kabát) |
kacagány(kabát) ÚMTsz, Kriza (kocogány). Használata általános. |
|
| kecegányfi, kocogányfi |
viccesen: vacogás Használata általános. Vö. megeszik a kecegányfiak |
|
| kecegánymadár, kocogánymadár |
viccesen: hideg (ha valaki vacog, akkor megfogta a kecegánymadarat - ti. kacagánykabátot visel) Használata általános. |
|
| kecskebuka |
bukfenc ÚMTsz, Kriza. Erdélyi tájszó. |
|
| kecskebukázik |
átfordul a feje felett, bukfencezik ÚMTsz. Erdélyi tájszó. |
""Utána egy néger jelent meg, aki szintén énekbe fogott. Nagyon furcsán és vérmozdító módon énekelt; majd az ének közepén egyszerre felsivított, mint a vércse, s abban a pillantásban kecskebukát vetett. Az emberek, akik kalappal a fejükön ültek vagy álltak, s még szivaroztak is, harsányan kacagtak a mutatványos négeren." Tamási Áron: Ábel Amerikában." |
| kecskeolló |
kecskegida ÚMTsz. Használata általános. Vö. ollózik, megollózik, cegelló, olló |
|
| kegyelet |
szivárvány ÚMTsz. Használata általános. |
"Kegyelet a szivárvány tájszólási neve, mely aligha össze nem függ a kengyel szóval, jelentése pedig (a kengyel szó értelméből következtetve) valószínűleg a. m. ív, ami igen jól megegyeznék a K. szó szivárvány értelmével." Pallas Nagy Lexikona. |
| kelente |
l. békakelente |
|
| kellán |
l. kirlán |
|
| kemén |
kömény ÚMTsz (kömény). Hangalakváltozat. |
""55. Carum carvi L.; köménymag, keménmag, vadkapor. Gyógyteája görcsoldó (+), hasfájás elleni (+) hatású. Pergelt cukorból és összetört köménymagból készült szirupja köhögés-csillapító (?). Úgy tartják, hogy teája, levese jó vizelethajtó (?) és tejelválasztó hatású (?). A vadkaporból teát gyomormenés esetén itattak a tehénnel." Pálfalvi Pál: Növények a csíkszentdomokosi ember- és állatgyógyászatban. Acta 1998, a Székely Nemzeti Múzeum, a Csíki Székely Múzeum és az Erdővidéki Múzeum évkönyve." |
| kendő |
törülköző ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| kendül(ni kezd) |
le volt fogyva és most kezd hízni Udvarhelyszéken használatos. |
|
| kenyer |
l. kinyer |
|
| kerceg |
csikorog ÚMTsz (kirceg). Használata általános. |
|
| kercegtet |
csikorogtat ÚMTsz. Használata általános. |
"a zasszony penyét földhöz csapá magát, oztán ugy kezde kercegtetni a nyelvivel, mind egy küs bagoj fiu, mikor májat dugnak bé neki." Laji bá' (Szini Lajos): Nyüszkölés a feredőn s a nagy víz martyán. Gyergyószentmiklós, 1937. |
| kercel |
csikorgó, nyikorgó hangot ad (pl. az egér, mikor rág) ÚMTsz (kircel), Kriza. Használata általános. |
|
| kércinkedik |
l. kétszínkedik |
|
| kerenbábázik |
l. kerenbábázik |
|
| kerenbábázik, kerenborsozik, kerimborsozik |
kerülget és körbe forog ÚMTsz (kerimbábáz), Kriza (kerinbógázik). Általános népi szó és hangalakváltozatai. |
|
| kerenta, kelenta |
kifolyóval ellátott teknő (sajtkészítéshez) ÚMTsz. Erdélyi tájszó. |
|
| kereszt |
fiatal legény vagy leány fogadott komasága Használata általános. |
"A mátkázó vagy komázó felek közös megbeszélés után választanak egy keresztanyát vagy keresztapát. A kislányok egy nagyobb leányt, a fiúcskák pedig egy már nagylegényszámba menő legényt. Őket ezután már csak úgy szólítják, hogy kereszt." Kallós Zoltán: Tavaszi hímes tojások. Kortárs, 1999/5 |
| kerimborsozik |
l. kerenbábázik |
|
| kert |
kerítés ÚMTsz.Általános népi szó. |
|
| késefa |
húzófa (hámfa) ÚMTsz (kisafa). Általános népi szó. |
|
| keserülapu |
selymes, útszéli, nagylevelű növény ÚMTsz. Általános népi szó. |
"Rövid délutáni fröccsök. Találkozásom a postamesterrel. Azután további bajok a báróval Nagyjából így teltek Csipike napjai, kivéve a téli hónapokat, amelyeket végigaludt. Ha esős idő járta, behúzódott a Nagy Keserűlapi alá, és gyönyörűséges mesékkel szórakoztatta Madarat és Nyulat. Vasárnaponkint, ha kirándulók járták az erdőt, kevesebbet mutatkozott, de nem bánta, mert Madár finom morzsákat hordott neki a kirándulók elemózsiájából." Fodor Sándor: Csipike, a gonosz törpe. |
| kesice |
lószőrhegyű tojásíró A Gyimesekben használatos. |
"kesice: lófarok szőrt húznak egy pálcikába, ezzel írják az írott-tojást, román eredetű." Tankó Gyula: Húshagyó keddtől húsvét másodnapjáig. Honismeret, 2000/2 |
| kételen |
kelletlen ÚMTsz (kénytelen). Általános népi szó. |
|
| kételenkedik |
kelletlenül csinál valamit ÚMTsz (kénytelenkedik), Kriza. Általános népi szó. |
|
| kétszínkedik, kércinkedik |
hízeleg, huncutkodik ÚMTsz. Használata általános. |
""Checca bimbózó lány, abban a korban van, amikor minden fiú tetszik, és minden férfi kéne; s a női sorba lépő lány gátlástalanságával vigyorog, kétszínkedik, harap mindenikre. Ő a bedobott kő, amely felkavarja a lagúna vizét..." Zsehránszky István: Fortyog az állóvíz. Romániai Magyar Szó, 1999. március 6." |
| kézboka |
csukló RMNyA. Udvarhelyszéken használatos. |
|
| kialitt (kialít) |
kiolt ÚMTsz. Használata általános. Vö. alitt. Megj.: Palócföldön is a tüzet kialtatják. |
|
| kicókol |
faéket tesz be alája Használata általános. Vö. cókol, cók |
|
| kicsid, kücsüd |
kicsi SzNyfSz, ÚMTsz. Használata általános. |
kicsid: "harmadfél száz esztendö mulva, fel álittya ismét a franczia házból valo neápolisi királyságot. Meg kel vallani hogy a császár drágan fizeti meg, a stanislaustól elvett koronát. De a példa beszednek bé kel tellyesedni, de a levelemet el végezem. Mert ha a levél kicsid, a hir elég nagy, és a hajos utánnam várakozik, jó egésséget." Mikes Kelemen: Törökországi levelek. |
| kicsidapró, kücsüdapró |
kásahimlő |
|
| kicsidasszony, kücsüdasszony |
fiatalasszony ÚMTsz. Háromszéken használatos. |
|
| kicsiddég, kücsüddég |
kevés ideig ÚMTsz. Használata általános. |
|
| kicsidenként, kücsüdönként |
apránként ÚMTsz. Használata általános. |
|
| kicsidke, kicsikke, kücsüdke, kücsükke |
kicsi ÚMTsz. Használata általános. |
|
| kicsidúr |
a családfő fiatalabb testvére ÚMTsz. Háromszéken használatos. |
|
| kicsikkan |
kificamodik ÚMTsz. Erdélyi tájszó. |
|
| kicsikke |
l. kicsidke |
|
| kicsikocsi |
személygépkocsi Erdélyi tájszó. |
|
| kicsipap |
légátus, segédlelkész ÚMTsz. Használata általános. |
|
| kicsiruha |
l. küsruha |
|
| kidöböcsköl |
kinyomogat vagy széttör valamit, hogy kijöjjön a leve ÚMTsz. Használata általános. Vö. döböcsköl, át-, bé-, le-, megdöböcsköl |
|
| kifaszol |
megfizet érte ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| kifinyelődik |
kikupálódik, szó szerint: kibogozódik az ember Háromszéken használatos. Vö. finyelődik, összefinyelődik |
|
| kifosztikásodik, kifisztikásodik |
kirojtosodik ÚMTsz. Általános népi szó és hangalakváltozata. |
|
| kiguvad |
kidülled ÚMTsz. Használata általános. Vö. guvad, guvadt, megguvad |
|
| kigöbösödik |
1.) kimélyül (pl. vízmeder) 2.) kibogosodik (pl. fa) Használata általános. |
|
| kihúzza a cinkust |
a föld kisorsolásakor pálcikát húz, átvitt értelemben: felidegesített ÚMTsz. Használata általános. |
|
| kikirel, kikiril, kikkiril |
kukorékol ÚMTsz. Használata általános. Megj.: az Őrségben is használatos. |
"-Honnan jönnek a gyerekek? -Helyből, a megyéből és a szomszédos megyékből. -Azt hallani, hogy zömmel a hegyen túlról, hogy itt megtalálják identitásukat is...-Nem szabad kikirélni - mondja, és felemeli mutatóujját. - Aki ennek az országnak az állampolgára, és ide bekopogtat, azt befogadjuk minden szóvirág, körítés nélkül." Tüzes Bálint: Napszentület Erdély határán. Vasárnap. Romániai magyar katolikus hetilap, 2001. augusztus 26. |
| kilim |
székely szőnyeg, festékes Használata általános, régebben Székelyföldön kívül is használták. |
"Az okiratok tanúsága alapján a 17-18. században Erdély-szerte közismert 'székely szőnyeg', 'festékes', 'kilim', vagy ritkábban 'kecse' megnevezéssel, sőt vándorútja nem korlátozódik a szűkebb értelemben vett Erdélyre, és ennek jóval előtte ki kellett alakulnia. Ha a szőnyeg szó általános elterjedését, valamint a korai, 12. századból való adatokat figyelembe vesszük, azt kell vélni - írja K. Csilléry Klára -, hogy a félreeső Székelyföld az egykor szélesebb körű magyar szőnyegszövő gyakorlat visszavonulási területe lehet." Farkas Irén: Csíki festékesek a Csíki Székely Múzeumban. ACTA 1997, a Csíki Székely Múzeum és a Székely Nemzeti Múzeum évkönyve. |
| kilinta |
l. krinta |
|
| killán |
l. kirlán |
|
| kiméncseredik (a szeme) |
kidülled (a szeme) ÚMTsz. Használata általános. Vö. méncsereg, méncseredett |
|
| kinyer, kenyer |
kenyér ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
|
| kiókumulál |
kifundál ÚMTsz (ókumlál). Általános népi szó. |
|
| kipotyol |
húst sütés előtt kiver, kiklopfol ÚMTsz. Erdélyi tájszó. Vö. potyol, potyoló |
|
| kiricsen |
l. krecsán |
|
| kirlán, killán, kellán |
egyéves juh SzNyfSz, ÚMTsz, Kriza. Erdélyi tájszó. |
|
| kiseritt |
l. kisiritt |
|
| kiserül |
l. kisirül |
|
| kisiritt, kiseritt |
kipödör ÚMTsz. Használata általános. Vö. siritt, elsiritt, megsiritt |
|
| kisirül, kiserül |
hirtelen kifordul Használata általános. Vö. sirül, elsirül, tovasirül, összesirül |
"Ha a szentléleki várkastély vendég nélkül volt, s Rebekka, hogy férjét mulattassa, a hosszú decemberi estéken még hosszabb egyházi vitatkozásokat olvasott föl: Sebestyén szép csendesen vállára ölté prémes bundáját, elosont az udvarból, a kert hátulsó ajtóján kiserült, és egész elragadtatással hallgatá a szomszéd erdőben sétáló farkasok ordítását." Kemény Zsigmond: Özvegy és leánya. |
| kiszil |
zablisztből készült étel ÚMTsz (kiszel), Kriza (kiszi). Udvarhelyszéken és Erdővidéken használatos. |
|
| kitörik a nyelve |
így jár a székely, ha magyarosan akar beszélni Használata általános. |
"Beszédünk csak később lesz bizonytalanná, rövid magánhangzóink egy-két napon belül itt is, ott is affektáltan megnyúlnak, a kérő-óhajtó mondatok végét önkéntelenül is pestiesen elnyafogjuk, az addig ereszkedő lejtésű kérdőmondatainkból eltűnik az állítmányhoz kapcsolt -e kérdőszó, úgyhogy a kérdés kérdés jellegét mi is csak hangunk fokozatos emelésével próbáljuk majd érzékeltetni - és mindennek nyomorult mesterkéltségét nem is vesszük észre: ez csak az itteniek és az otthoniak szemében nyilvánvaló." Tánczos Vilmos: Keletnek megnyílt kapuja. Pro-Print Kiadó, Csíkszereda, 2000. |
| kiviseli magát |
lejáratja magát Erdélyi tájszó(kapcsolat). |
"SAMU BÁCSI: Érvényes végrendelet dönt, még 'Babilonban' is! KÁLMÁN visszafordulva. Majd meglátjuk, vén bukólikus! Kimegy. SAMU BÁCSI Kálmán után. Bánzáj!... Kundi felé. Hát ez kiviselte magát... KUNDI KUND: Hagyja csak el, mert most emberire akadt! Mert én odaállítom most őkelmét egy meredek útra, hogy menjen azon előre és fölfelé! Úgy tán ember lesz belőle... Közben elővett egy kis fűsüt a zsebéből, s fésülgeti a szakállát és a bajuszát." Tamási Áron: Csalóka szivárvány. |
| klánéta |
klarinét ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
"A fiatalok felzarándokolnak a csúcsra, hiszen innen - tiszta időben - belátni Erdélyt a Besztercei-havasoktól körbe a Hargita, a Fogarasi-havasok után az Érchegységig. Ebben az esztendőben a Vár-fesztiválra több mint száz személygépkocsival érkeztek fel a hegyre a 'hazalátogatók', a visszatérők. Egyre inkább piknikjelleget ölt ez az ünnep, ahol a résztvevők apró csoportokba verődve sütnek-főznek, énekelnek egy-egy szál hegedű, 'klánéta' vagy harmonika kíséretében. A felejtés kútjaiból visszahozott nóták elevenednek meg, és többször hallani, hogy: énekeld még egyszer, hogy is van ez, vagy az a rész..." Bágyi Bencze Jakab: Vár-fesztivál Bágyon. Hargita Népe, 2002. május 21. |
| klánétál |
klarinétozik ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
|
| klánétás |
klarinétos ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
""Nagy zúgás és éljenzés támadott erre, s éppen a zúgás alatt belépett egy hegedülő cigány és egy klánétás. Ahogy apám meglátta őket, rájuk szegezte a mutatóujját és azt mondta: - 'Nem jó csillag lett volna énbelőlem.' Megszólalt a hegedű, és sikoltozni kezdett a klánéta; s mint egy sötét vizű tó, melyet a forró föld megtaszít alulról, s a vize szétárad hirtelen, úgy zúdult meg a szoba, és lett teli a nótával." Tamási Áron: Ragyog egy csillag." |
| kocogányfi |
l. kecegányfi |
|
| kocogánykabát |
l. kecegánkabát |
|
| kocogánymadár |
l. kecegánymadár |
|
| kocor |
l. kacor |
|
| kócsona |
fazár nyelve ÚMTsz. Felcsíkon használatos. |
|
| kocsorba |
szénvonó ÚMTsz. A Gyimesekben használják, valamint a bukovinai székelyeknél. |
|
| kodoz |
éheen járkál Kriza. Használata általános. |
""Sarolta is afféle ivadék volt, látszott már abban a tízesztendős korban; annyi különbségvel mégis, hogy amíg Péter, az ő éhes képzeletivel, a felhőkön kodozott, addig a Sarolta szelídsége fehér violát virágzott." Tamási Áron: Szirom és Boly. Harmadik hónap" |
| kókányol |
összetákol ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| kokó |
főtt tojás (gyermeknyelven) ÚMTsz. Használata általános. |
|
| kokojza |
áfonya [Vaccinium myrtillus, Vaccinium vitis - idaea] ÚMTsz. Használata általános. |
""218. Vaccinium myrtillus L.; áfonya, fekete áfonya, fekete kokojza, kokojza. Leveles ágaiból főzött tea hasmenés (+), gyomorgyulladás (+), vérhas (+?) ellen használt. A bogyók szeszes oldatban szintén jó gyomorfogó (+) hatásúak és vértisztítók is (?). Kórójának főzete fuszulykahüvellyel és nyírfalapival cukorbetegség (+) ellen hasznos. Jó lehet ágybavizelés (?) esetén is. Kórójának főzete a tehén vesegyulladása esetén használatos.""219. Vaccinium vitis - idaea L.; piros kokojza, kokojza. A piros kokojzakóró teát vesefájás, vesegyulladás (+) esetén adagolják. Javasolják még idegnyugtatóként is (?)." Pálfalvi Pál: Növények a csíkszentdomokosi ember- és állatgyógyászatban. Acta 1998. A Székely Nemzeti Múzeum, a Csíki Székely Múzeum és az Erdővidéki Múzeum évkönyve." |
| kókonya |
fonott húsvéti kalács ÚMTsz. Ebben az értelemben Gyergyószéken használják, valamint a bukovinai székelyek között. |
"A kókonya szó a népnyelvben a húsvéthoz kapcsolódva sokféle változatban és jelentésben máig él. Legtöbb helyen a húsvéti ételek összefoglaló neve, azonban például Szegeden a húsvéti megszentelt keménytojást, az istensegítsi székelyek körében a húsvéti kalácsot értik alatta. A Dunántúl egy részén a szó változatai - kókálás, kókányolás, kokonyázás, stb. - az ősi húsvéti játékot, a tojásütést jelentik." Juhász Katalin: Hagyományos húsvéti ételeink. Living Traditions, A Journal of Hungarian Arts and Traditions https://www.baratsag.com/
journal/easter/index.htm |
| komagyűjtő |
férfi nemi szerv ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| komatárs |
a többen keresztelő keresztszülők közti viszony ÚMTsz. Használata általános. |
|
| kompona |
kis akasztós mérleg ÚMTsz. Használata általános. |
""egy fa cseszejű kőteleken fűggő kompona Görgénysztimre MT; JHb Inv, 1692" EMSztT." |
| konci |
becézett ük- vagy dédszülő Udvarhelyszéken használatos. |
|
| konciapó |
l. koncnagyapa |
|
| koncinannyó |
l. koncnagyanya |
|
| konckirály |
a böjti időt jelképező koncfigura, a ciberevajda ellenpárja ÚMTsz. Használata általános. |
"Székelyföldön, a Nyárád mentén szalmabáb jelenítette meg a farsangi játékokban Ciberevajdát, aki tréfás párviadalban legyőzte Konckirályt ő a farsangi húsokat jelképezte." A gyermeki öröm napjai. Élelmezésvezetők Lapja, 1998. február |
| koncnagyanya, koncianyó |
üknagyanya vagy dédnagyanya ÚMTsz. Udvarhelyszéken használatos. |
|
| koncnagyapa, koncipapó |
üknagyapa vagy dédnagyapa ÚMTsz. Udvarhelyszéken használatos. |
|
| kopjafa |
1.) vékony, faragott faoszlop a háztetőn 2.) síremlék ÚMTsz. Használata általános, mindkét jelentésben. |
|
| korcsolya, korcsova |
kis kéziszánkó ÚMTsz, Kriza (korcsia). Használata általános. |
|
| korcsoma |
kocsma ÚMTsz (kocsma). Hangalakváltozat. |
"A püspökség és az ispán felgyűjtvén az embereket Sárdról és Igenből, mikor az isteni tiszteleten voltunk vasárnap, a korcsoma házra ment, és alattomban beküldvén két embert borkérésnek színe alatt, a hordómat kivágták volt, 44. vedres, de nagyobb része elkölt volt. Félreverték a harangokat, s elkergették a püspökség embereit." Bod Péter: Önéletírás, in: Magyar Athenas, Budapest, 1982. |
| korcsova |
l. korcsolya |
|
| kőrelepcs, kőrelepcsentett |
lapos palacsinta, amit forró kövön sütnek ÚMTsz. Használata általános. |
|
| kőrelepcsentett |
l. kőrelepcs |
|
| korpoly |
l. porkoly |
|
| kosár, kasár |
szétszedhető falú karám ÚMTsz, Kriza. Általános népi szó. |
""az magam balond égy Ugyűségemből Levágtom a Méltoságos Udvar Marhájoknak halo Kosárját az Esztena Dombon Zágon Hsz; Szentk II., 1812" EMSztT." |
| kosda |
1.) egyéves bárány ÚMTsz. Felcsíkon használatos 2.) több éves berbécs Kriza. Udvarhelyszéken használatos. |
|
| koslat |
téblábol, kószál ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| koszt |
hosszú karó ÚMTsz. Használata általános. |
|
| koszta, kosztorat |
1.) gólya SzNyfSz, ÚMTsz, RMNyA. Sepsiszéken, Orbaiszéken és a Barcaságban használják. 2.) szürkegém ÚMTsz. Kézdiszéken használják. |
|
| kosztol |
karóval lever (pl. diót a fáról) ÚMTsz, Kriza. Használata általános. |
|
| kota |
tyúk Gazda K., ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| Kotafias, Kottafias |
Fiastyúk ÚMTsz. Adat Kibédről (Marosszék). |
|
| kotaszemű |
farkasvakságban szenvedő, gyengénlátó (mint a tyúk) ÚMTsz. Erdővidéken használatos. |
|
| kotók |
kandúr RMNyA. Elszórtan Sepsiszéken és Szászföldön használatos. |
|
| kotokál, kutukál |
kutakodik ÚMTsz (kutukál). Használata általános. |
|
| kotolya |
skatulya ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
|
| kőtség, költség |
mindenfajta élelmiszer, amit kenyérrel vagy puliszkával lehet enni (sajt, kolbász stb.) ÚMTsz, Kriza. Használata általános. |
"Nagypénteken nem sütöttek, főztek, inkább tisztálkodtak. Semmilyen kedden és pénteken hajat, körmöt, szakállat nem vágtak. Ezeken kívül nagypénteken 'nem pozdorjáztak, mert akkor nyáron a nyűvek megeszik a kőccséget'." Tankó Gyula: Húshagyó keddtől húsvét másodnapjáig. Honismeret, 2000/2 |
| kottyos |
félnótás, részeg ÚMTsz, Kriza (kotyogós). Általános népi szó. |
|
| kótya |
jégkoronghoz hasonló sport, annak kezdetleges változata ÚMTsz, Kriza. Használata általános. |
|
| kotyázik |
a jégkorong kezdetleges változatát játssza ÚMTsz, Kriza. Használata általános. |
|
| kotyó, katyó |
1.) főtt szilva (amiből a lekvár lesz) ÚMTsz, RMNyA, Kriza (katyó). Használata általános. |
"Rézüstben - ahogy ők nevezik: cigányüstben - rotyog a kotyó. Méhek raja kíséretében. Nem zavarnak, az íz érdekli őket. Az asszonyok már hozzászoktak szilvaízfőzéskor, a méhek meg a finom csemegéhez. Józsi bácsi fia forgatja a hosszú nyelű kavarót. Mindenkinek megvan a feladata, a favágás, a tűz szítása, az üvegek, a cserépfazakak előkészítése. A tűző napon nem könnyű szilvaízet főzni tizenkét órán át. Mondják, miként készül a finom szilvaíz. A besztercei szilvát jól meg kell mosni, kimagolni, és rézüstben megfőzni, közben folyamatosan keverik. Azelőtt az üstöt megtisztítják, kissé bezsírozzák, és az áttört szilvát beleteszik. A tapasztalatok szerint 8 véka tört szilvából 32 liter jó minőségű szilvaíz lesz." (kilyén): A jó szilvaíz feltétele. Népújság, 2003. szeptember 23. |
| kovártély |
albérlet, kvártély ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
|
| krecsán, kiricsen |
kék és fekete csíkos, női ujjas szvetter ÚMTsz. Erdélyi tájszó. |
"Az öregek már nem változtattak öltözetükön, tovább hordták a rokolyát és a krecsánt, de ez egyszerű sötét anyagból készült. A középkorúak és a fiatalok 'kivetkeztek', s így hétköznap a konfekcióban készített 'vigána', vasárnap a 'yersey' kosztüm lett az elfogadott viselet. A férfiak pedig 'nadrágosok' lettek." Kakasdi Hagyományőrző Együttes, 30 év eseményei dióhéjban. 1973. február 10. https://www.igyuk.hu/bukovina/1973.htm |
| krinta, kilinta |
túrósbödön Gazda K., SzNyfSz, ÚMTsz. Erdélyi tájszó. |
"Minél régibb a hozománylevél, annál régibb tárgynevekkel találkozunk. Így egy 1900. február 17-i levélben a következő tárgymegnevezésekkel találkozunk: 'gyertyaöntő, zeke, nyüst, krinta, káva, borda, ruhacska, kendező, sok cseréptányér, aggató, kicsi ülőszék, asztalka, moszor, moszorfogó, vetőfa, motolla, léhel, szipka, guzsba, fata (karinca), légé, báloskosár, csórika, két pár bocskor bütüje szőtt, hússütő nyárs, osztováta, veres kártya stb.' A legtöbb tárgynak a levélben feltüntették koronában és fillérben az árát is." Tankó Gyula: Az ajándéktánc a csángó lakodalmakban. Hargita Népe, 1999. október 10. |
| kucika |
l. kucu |
|
| kucika nye, kucu nye |
kutya elűzésére mondják ÚMTsz (kucika, kucu). Használata általános. |
|
| kucori |
ellés után adott sűrű, ihatatlan tej ÚMTsz (kucorás). Általános népi szó. |
|
| kucorodik, kuporodik |
guggol ÚMTsz. Általános népi szó és hangalakváltozata. |
|
| kucu, kucika |
kutya ÚMTsz. Használata általános. |
|
| kujak |
ököl SzNyfSz, ÚMTsz, RMNyA. Használata általános. Vö. megkujakol, kujakol |
"Gondoljanak bele, nyolcvanöt ember, akiknek nagy részét azért utaltatta be családjuk, mert nem bírtak velük. Eggyel sem. A kórházotthoniak pedig mindeniküket befogadták. Hálát nem várnak a jó szóért, nem is várhatnak, hisz egy-egy bentlakó nagylegény ha kell, még meg is veri őket. Az egyik alkalmazott elkeseredetten fakad ki:-Mi pénzt nem érdemlünk, csak kujakot a kedves betegtől - mondja, miközben megmutatja az arcát, melyről nemrég múlt el a kék folt." Balázs Katalin: Éva kikerült a rácsok mögül. Gyergyói Kisújság, 2001. december 27.-2002. január 2. |
| kujakmarci |
kicsi, de bátor ember ÚMTsz. Használata általános. |
|
| kujakol |
öklöz ÚMTsz. Használata általános. Vö. megkujakol, kujak |
|
| kukarca |
kipréselt sajt leve Gazda K. Kézdiszék felső részén, az ún. Szentföldön használatos. |
|
| kukkadozik |
kókadozik SzNyfSz, ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
|
| kukkra, kukkóba |
felfelé ÚMTsz. Erdélyi tájszó. |
"ma tivor- / nyáznak a vének, a kór steril kocsmáiban / elzüllött galamblelkű prédikátorok, susz- / terek és nyugalmazott törzsőrmesterek / kiskanállal már az ágytálat verik, pimm- / pamm, csutora, künn a világ ostoba, adjon / isten egészséget, másnak, másnak, Júdásnak / meg Kleofásnak, nos pajtások, melyik pisil / kukkra?" Farkas Árpád: Vének tivornyája. |
| kuporodik |
l. kucorodik |
|
| kurkászik |
kotorászi, turkál ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| kurpuly |
l. porkoly |
|
| kutrica |
ól, ketrec ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| kuttyog |
éjszakázik, miközben el-elpilled a szeme Használata általános. |
|
| kuttyog |
éjszakázik, miközben el-elpilled a szeme ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| kutukál |
l. kotokál |
|
| kutyahal |
ebihal ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| kutyakaláka |
a falu összes kutyájának együttes ugatása ÚMTsz. Használata általános. |
|
| kutyapicsázik |
sértőn veszekszik ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| kutyul, kütyül |
kotyvaszt, összekever ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| kuvacs |
l. guvacs |
|
| kuvik |
bagoly ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| kuvikkol |
korán kel ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| kuzsba |
l. guzsba |
|
| kücsüd |
l. kicsid |
|
| kücsüdapró |
l. kicsidapró |
|
| kücsüdasszony |
l. kicsidasszony |
|
| kücsüddég |
l. kicsiddég |
|
| kücsüdke |
l. kicsidke |
|
| kücsüdönként |
l. kicsidenként |
|
| kücsükke |
l. kicsidke |
|
| küküllő |
bármilyen folyóvíz ÚMTsz, RMNyA. A Kis- és Nagy-Küküllő mentén használatos. |
|
| külü |
harkály SzNyfSz, ÚMTsz (küllő2), Kriza. Általános népi szó. |
|
| külü |
l. gülü |
|
| küpü |
kivájt fa vagy kő, amelybe a forrásvíz összegyűl ÚMTsz, RMNyA. Használata általános. Megj.: köpü értelemben általános népi szó hangalakváltozata. |
"Fennebb haladva 500 m-et a az út túloldalán az üzletházhoz érünk, amelytől tovább haladva az út kétfelé válik: a rromatelep felé vezető útra és a Bardoc felé vezető útra (DC41). A falu déli bejáratánál van a Falu borvize (küpü), a falu rroma negyedétől kiindulva a Valál völgyében egész sor borvízforrás fogad. 1,5 km-re van a Buzgó borvíz, amely nemcsak ivókúrára ad lehetőséget, hanem ellát egy újonnan létesített úszómedencét is." Székelyszáldobos turisztikai leírása. https://www.cosys.ro/bardoc/szald.htm,,...volt Papolcon régen egy nagy szájú pap, ki nagy actioval, erős tagmozdulatokkal szónokolt, s kinek szójárása volt: "hogyha megvetem magamat, ezt és ezt is bebizonyítom". Szegény lévén az ecclésia, kis ideiglenes deszkatemplom volt csak, s ebben egy küpü (kivájt fatörzs) helyettesíté a szószéket. Néhány csintalan, a lelkészre haragvó fickó beásta a szószék alját, s midőn következő vasárnap papjok újból hévvel demonstrált, s magát megvetve be akart valamit bizonyítani, szószékestől kifordult a hívei közé." Sylvester Lajos: Papolc - papharc. Háromszék, 2002. július 2. |
| küpüs |
leforrázott baromfi Csak azokon a helyeken használják, ahol forró hévízforrások vannak. |
"Csíksomlyói borvízforrás (somlyai borvíz) A Kissomlyó utca végében, a Kis-Somlyó hegy nyugati lábánál fakadó, kő küpüs, 'lobogó víz'-ként írta le Benkő Károly (1853. 25)." A csíksomlyói műemlék-együttes és más nevezetességek. In: Utazások Hargitában, Hargita Megyei Innovációs és Inkubációs Szövetség és Hargita Megye Tanácsa, 2001. |
| kürüpöl |
őriz, strázsál ÚMTsz. Keresztúrszéken használatos. |
|
| küsded |
l. küzsdég |
|
| küsruha, kicsiruha |
zsebkendő SzNyfSz. Használata általános (volt). |
|
| küszküllő |
a jármot a rúdhoz erősítő szeg ÚMTsz (közküllő). Csíkszéken és Gyergyószéken használatos. |
|
| kütyül |
l. kutyul |
|
| küzsd |
küzdik, birkózik, küszködik ÚMTsz (küzd), SzNyfSz. Hangalakváltozat. |
"Csak azokat a kicsiket gyúrják mind, hogy rományul tanuljanak. Mongyuk nekik, hogy azt hiszitek, hogy nem eritök meg, hogy megtanójanak? Mintha nem lenne mikor, míg katonának mennek! - A páter szereti, hogy maguk magyarul beszélnek? - - Eleget küzsd ellene, de hát ő es szaboványi (szabófalvi). Tudnak ezek magyarul, csak nem beszélnek..." Vetési László: "Jába tapodják le a csángó nemzetséget!" Népszámlálás Lészpeden. Romániai Magyar Szó. 1992. április 11-12. |
| küzsdég, küsded |
kicsi SzNyfSz, ÚMTsz, Kriza (küsdeg, küsdég, küsded). Használata általános. |
küzsdég: "Ím jön az óriás Kund, oldalán deli fia Kusid, s mögöttük a Kourtigyarmat törzsnek színe-virága: mind harcban edzett vagy harcra vágyó daliák. Ond, a vasgyúró, kinek markában négy patkó roppan össze egyszerre. Mellette a fia, Botond, igazi apja fia. Küzsdég a termete, de széles a melle, a válla. Aminek ez vállát veti: szikla legyen, mégis összeomlik. S mind hozzá hasonlatos a Tarján törzs férfinépe." Benedek Elek: A Nemzetgyűlés - Honszerző Árpádküsded: "Mindezeket azzal zárom be, hogy ha most volna egy illatos, selyemfogású hölgyem, azt hiszem, megenném egészen, amilyen erőben érzem magamat. De hát ezt már rád bízom, mert itt nem jár neki az idő. -Kicsi Indig Erzsi nagyon drága lehet ruha nélkül, de hát Gálffy Anna? Hej, Istenem, csak egy csepp kellene belőle. Ha rá visszagondolok, elönt a forróság. Egyébként hosszú leveledet várom, melyben magadról s mindenről írni fogsz, s csatolok egy amerikai küsded képet. Kedves szüleiddel együtt köszöntelek híven s ölellek szeretettel: Áron Welch, W. Va., 1924. április 15." Bán Péter: Tamási Áron levelesládájából. Hargita Népe, 2001. május 25. |
| kölődör |
l. békakelente |
|
| költség |
l. kőtség |
|
| kölönte |
l. békakelente |
|
| kön(ik) |
merevedik, túlérik Kriza. Használata általános. Vö. megkönik |
|
| könnyid, könnyüd |
könnyű RMNyA. Háromszéken, Csíkszéken és Moldvában használatos. |
|
| könnyüd |
l. könnyid |
|
| köpice, kapica |
kis boglya ÚMTsz (kapica). Erdélyi tájszó. |
|
| köpörű |
töpörödött ÚMTsz. Használata általános. |
|
| köpörödik, köpörög |
a folyamatos fájdalomtól összegörnyed Kriza. Használata általános. Vö. összeköpörödik |
|
| köpörög |
l. köpörödik |
|
| körtöve |
körte ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
"Ábrahám bácsi, adjon egy pár szemet abból a körtéből! S ilyenkor a gazda örökké ezt kérdezte: - Hát kalapod van-e, ecsém? Met ha nincs, akkor a két markodot kell egybe tódani, de lyukas ne legyen, met akkor husss a körtövének - s a karjával olyanféle mozdulatot tett, mintha fel akarna szállani." Marián Gabriella: A körtefa. Napút, 2002/1 |
| kösönködik |
lopakodik Gyergyószéken használatos. Megj.: az ÚMTsz szerint Esztergom környékén 'vitatkozik' értelemben használatos. |
|
| köttyint |
húz egy slukkot a pálinkából Használata általános. |
|
| lácfa |
olyan fenyő, amelynek csak a tetején vannak ágai ÚMTsz. Használata általános. |
|
| lag |
lakk ÚMTsz (lakk). Hangalakváltozat. |
|
| lagoz |
lakkoz ÚMTsz (lakkoz). Hangalakváltozat. |
|
| laj |
deszkacsatorna, amely a malomkerékre vezeti a vizet ÚMTsz, Kriza. Használata általános. |
|
| lájbi |
mellény ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| lájbitépő |
kocsma Használata általános. |
|
| lajtorja |
létra ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| láncsóka, lencsóka |
barázdabillegető ÚMTsz. Gyergyószéken használatos. |
|
| landinafa |
póznafa ÚMTsz (landina). Általános népi szó. |
|
| langos |
1.) állandóan a kakas körül forgolódó tyúk ÚMTsz. Adat Firtosváraljáról (Udvarhelyszék) 2.) tűzrőlpattant Használata általános. |
""Hát erre valaki jönni fog, gondolták magukban; egy félszemű korcsmáros talán vagy egy hájas-szuszogós öreg, ahogy a fogadókban gyakran lenni szokott. Nagyot kattant azonban hamar a szemük, mert mamós helyett egy langos menyecske lükkent a kárlátóba, az ajtón keresztül." Tamási Áron: Jégvirág vőlegény." |
| lant |
kolomp ÚMTsz, RMNyA. Udvarhelyszéken és Marosszéken használatos. |
|
| lapinka |
l. lipinka |
|
| lápinta |
hinta, amelyen akár át is lehet fordulni ÚMTsz. Háromszéken használatos, valamint a bukovinai székelyek is használják. |
"András és Zénó, az ifjú jegyespár került sorra a 'lápintázásban'. Zénó az új ruháját viselte, amit édesanyám varrt neki az ünnepre(...) Azután a falunkban soha nem állítottak 'lápintát'. Kikopott volna divatból, mint annyi más Bukovinából hozott szokás vagy betiltották?" Kóka Rozália: A 'lápinta'. FolkMAGazin, 1998/1 |
| lapító |
konyhai célra használt deszka ÚMTsz, RMNyA. Általános népi szó. |
|
| laposka |
főtt mákostészta ÚMTsz. Használata általános. |
"Még felsorolnék egy néhány érdekes nevű böjtös ételt: morzsolt, mákos laposka, vízenkullogó, dombraszökő, angyalbügyürék vagy bögyörék." Tankó Gyula: Húshagyó keddtől húsvét másodnapjáig. Honismeret, 2000/2 |
| laposminta |
laposmenta ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
|
| lapótya |
vastag palacsinta ÚMTsz, RMNyA, Kriza. Általános népi szó. |
"Serpenyőben a lapótya, / lesi, várja Kelekótya. / Silleg-süllög a lapótya. / Mit sündörögsz, Kelekótya." Kányádi Sándor: Kelekótya-lapótya. |
| lappancs |
csapóajtó ÚMTsz. Általános népi szó. |
"Régi típusú ház volt, a konyhában egy lappancs fedte a pincelejárót, talán oda menekültek, talán a szénné vált lappancs nem bírta súlyukat, nem tudom, de ott voltak egymáson, a felismerhetetlenségig összeégve. Borzalmas látvány volt! A hatalmas, két méter körüli férfiből mindössze egy méter széndarab, az asszonyból még annál kevesebb maradt. A lányuk kutyájából pedig jóformán semmi..." (hecser): Tragédia Bölönben. Háromszék, 2002. augusztus 6. |
| lapsa |
lassú, tempós mozgású ÚMTsz. Adat Olasztelekről (Erdővidék). |
|
| laska |
száraztészta ÚMTsz, RMNyA. Általános népi szó. |
"Sok nyelvi mítoszunk van. Az egyik szerint az igazi, szép, romlatlan, ősi és tiszta magyar nyelvet Erdélyben beszélik. De amikor 1987-88 táján tízezrével menekültek erdélyi magyarok Magyarországra, szinte kivétel nélkül mindegyikükről kiderült, hogy nem tudnak elég jól magyarul. Olyan szavakat, kifejezéseket is használtak, amelyeket a magyarországi emberek nem értettek, vagy félreértettek, esetenként elavultnak tartottak. A 'legtisztább, romlatlan magyart' beszélők rosszul beszéltek magyarul. Az ő gyerekeik alacsony jegyeket kaptak az iskolában, a magyarországiak azonban rossz jegyekkel mentek haza. Ők egy kazetofónt használtak akkor, amikor a magyarországiak magnetofont. A boltba küldött gyerek dolgavégezetlen tért haza, mert nem kapott laskát, mivel nem tésztát kért, ami érthető, hisz ki szokott süteményt tenni a levesbe?!" Kontra Miklós: Tudnak-e a chicagói magyarok magyarul? Szathmáry Lajos emlékére. Szivárvány, 1997. októbere |
| laskasirittő, laskasirítő |
tésztanyújtó ÚMTsz. Használata általános. |
""Feláldozhatja-e egész havi fizetését, hogy férjére rákényszerítse a Cirillo-féle kémet? Marad számára az ősi intuíció és szükség esetén a laskasirítő. Cirillo és ügynökei úgy reklámozzák a pikáns riasztókészüléket, mint a családi harmónia nélkülözhetetlen kellékét: ha a házastársak viselik, nincs hűtlenség; ha nincs hűtlenség, nincs riasztás; ahol nincs riasztás, ott szeretet van; ahol szeretet van, ott a laskasirítő tétlenségre van ítélve." Barabás István : Pikáns riadó. Hargita Népe, 2001. április 7." |
| lazsnakol |
ver, üti, mint a pokrócot ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| leánka, leánkacska |
fiatal lány ÚMTsz. Ugyan a magyar nyelvterület egészén használják, de székely jellegzetességként tartják számon a kicsinyítőképzős változatokat. |
"legtöbb esetben csak a megszületésükkor okoznak csalódást a férfiaknak. Ha egy újdonsült apuka újszülött lányának érkezését jelenti be felebarátainak az illogatásban, azok rögtön vigasztalni kezdik: - Nem baj, csak egészséges legyen!... Az egészség után hamar megjelenik az elfogadásnak férfiak számára fontosabb feltétele: a szépség! Így lesz a leánygyermek már az első napoktól fogva 'imádnivaló csöppség', 'aranyos angyalka', 'tüneményes tündérke', apuka szemefénye, nagytata csillaga. Visszafogottabb népi csomagolásban: jóízű leánka. A 'leánka' szó lekonyuló, lekezelő hangsúlyát az ennivalóra vonatkozó jelző szelídíti csendes beletörődéssé." Váli Éva: A tükör neveltjei. Hargita Népe, 2001. március 7. |
| leánkamadár |
barázdabillegető ÚMTsz, RMNyA. Használata általános. |
|
| leánta |
l. leányul |
|
| leányul, leánta |
leánykorában ÚMTsz. Használata általános. |
|
| leazon |
lefelé (Megy a komám leazon.) ÚMTsz. Használata általános. Vö. elazon |
|
| leb(b) |
1.) harag 2.) forróság, a láng teteje ÚMTsz (lebb, lobb, lobban), Kriza. Hangalakváltozat. |
|
| lebbedezik |
mozog a szél, az indulat, a kétség stb. miatt Kriza. Erdélyi tájszó. |
""Kerestem is mindjárt azt a soványka üzemgazdászt, vagyis Vaskúti Lajost, de csak a hűlt helyét találtam neki, mert maga hazament volt már az irodáról; s Piroska titkárnőt is kerestem, hátha ő valami alkonyati segítséget tudna nyújtani, de el is elment Piroska is a szállásra, amit egy öreg asszonynál bérelt a telepen. Visszamentem hát Boroszlánhoz, s mivel a léte felől bennem is lebbedezett már a kétség, lapogatni kezdtem a hátát." Tamási Áron: Szirom és Boly." |
| leblepény |
hirtelensült lepény ÚMTsz. Gyergyószéken használatos. |
|
| lebubázik |
megszüli a gyermeket Gazda K., ÚMTsz (lebabázik). Hangalakváltozat. |
|
| lecspocs |
licspocs, sár, lucsok ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
|
| lecsukabukáz |
levágja a fenyőfa tetejét ÚMTsz. Felcsíkon használatos. Vö. csukabukáz, csukabuka |
|
| leduvad |
leomlik ÚMTsz. Használata általános. Vö. duvad, bé-, meg-, összeduvad |
|
| ledöböcsköl |
lever, letapos ÚMTsz. Használata általános. Vö. döböcsköl, át-, bé-, ki-, megdöböcsköl |
|
| leeregel |
ballag lefelé ÚMTsz. Használata általános. Vö. eregel, béeregel |
|
| leezen |
errefelé le ÚMTsz. Használata általános. |
|
| légely, ége |
fából készült, tej- vagy víztároló edény ÚMTsz, RMNyA. Erdélyi tájszó. |
"A két ház között van a tőszomszéd felé a kamra, közbül a nyári tüzelő, azután a bedeckázott tornác - az eresz - s kétoldalt a virágos, nyitott tornác a ház hosszában. Ide nyílik a leppentő - a macskalyuk - ahun a macska jár ki be, hogy ne veszedelmezzen, ha igyekszik ki. Alatta van a pincetorka, ott áll a dobonka vagy légely, amibül az aratók isznak, aztán a hordó vadalma ecetnek, meg a vizeskártya." Benkó István: Egy-egy székely házról, faluról. Művészet, 1905/5 |
| legényte, legényül |
legénykorában ÚMTsz, Kriza (legéntem). Használata általános. |
|
| legényül |
l. legényte |
|
| léha, éha, iha |
szekérrúd-tartófa, juha RMNyA, ÚMTsz (juha1). Általános népi szó és hangalakváltozatai. |
|
| léhel |
l. héhel |
|
| lekanyvad |
lekonyul Kriza (lekajlad). Használata általános. Vö. kanyvad, kanyvadt |
|
| lencsóka |
l. láncsóka |
|
| lenge |
langyos (lenge víz) ÚMTsz, Kriza. Használata általános. |
|
| lepall |
ütve leráz, ütve megtisztít ÚMTsz. Használata általános. Vö. pall, megpall, elpall, szétpall. Megj.: az Őrségben is használatos. |
|
| leparisztoz |
lelocsol ÚMTsz. Használata általános. Vö. parisztoz |
|
| lepcseg |
fecseg, locsog ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| lepcsegtet, lepcsel |
locsol, pancsol ÚMTsz, SzNyfSz. Használata általános. Vö. meglepcsegtet |
|
| lepcsel |
l. lepcsegtet |
|
| lepcsesszájú |
fecsegő, locsogó ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| lepcsi |
sarkától megfosztott szandál Gazda K. Használata általános. |
|
| lepedőn jár |
az ajtót mindig nyitva hagyja (pedig be kellene csukni) Használata általános. |
|
| lepike |
l. lepite |
|
| lepite, lepitye, lepike |
káposztalepke SzNyfSz, ÚMTsz. Felcsíkon és Gyergyószéken használatos. |
|
| lepitye |
l. lepite |
|
| ler, rej |
1.) a kályha sütőrésze 2.) börtön ÚMTsz, RMNyA. Erdélyi tájszó, mindkét jelentésben. |
"A folyósón cigarettáztunk, lehet, a füst csípte a szemét? "De édesem - fordultam feléje -, te nem is vagy zsidó..." "Hát éppen ezért nincsen" - nevetett. S még mielőtt szegény Berkovics kijött volna a lerből, le is léptek, Imre meg azonnal le is adta a papírokat. "Ne értsen félre, kedves Irénke - magázódtunk, annyi év után, haláli, nem? -, de én egyetlen percig sem tudok tovább élni ebben az országban, ahol...- Kesernyésen vigyorgott." Bogdán László: Érintések. Kortárs, 2002/1 |
| lesik |
leesik ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
|
| leszentül |
1.) alkonyodik 2.) lefekszik, elalszik SzNyfSz, ÚMTsz. Használata általános. Vö. szentül, elszentül |
|
| letácsol |
elhalgattat, leint, letorkol ÚMTsz. Erdélyi tájszó. |
"Én úgy kacagva elmagyaráztam ezt neki, volt ott egy kollégám, rámutatok s mondom, biztos ezért ő sem haragudna meg. És a mester viccre vette az egész témát, azt mondja: - Menj már, mit se értesz az egészből! S letácsolt." Molnár H. Lajos: Donki Ákos. |
| libbencs |
l. libic |
|
| libbent |
l. libickel |
|
| libic, libbencs |
sánta ember ÚMTsz, Kriza (libbencs). Használata általános. |
|
| libickel, libbent |
sántál, libegősön jár ÚMTsz, Kriza. Használata általános. |
"Erőst lassan halattunk, met Están a zegész uton libickele, ejsze csakugyan essze töré a térgye kalácsát." Laji bá' (Szini Lajos): Nyüszkölés a feredőn s a nagy víz martyán. Gyergyószentmiklós, 1937. |
| lidikűr |
retikül Hangalakváltozat. |
|
| lik |
lyuk ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
|
| lilityúk |
törpetyúk Használata általános. |
"Japán fürj és lilityúkok eladók. Telefon:xxxxxxx" Apróhirdetés. Háromszék, 2003. március 25. |
| lipinka, lopinka, lapinka |
libikóka, mérleghinta ÚMTsz, Kriza. Használata általános. |
""Az udvarhelyi közterületen lévő játszóterek pontos száma huszonegy. (...) Az úgynevezett lipinka az egyensúlyérzék fejlesztésében játszhat szerepet, amúgy ideális idegesítőszer a tömbházlakók számára, mert különösebb megerőltetés nélkül lehet csattogtatni. Balesetveszély csak akkor van, ha a lipinkázók egyike többet nyom úgy tíz kilóval; nem árt az óvatosság, mert ilyenkor elrepülhet a másik, és kész a baj." Katona Zoltán: Rivális gyerekbandák csatatere? Udvarhelyi Híradó, 2003. március 18." |
| lipinkamadár |
barázdabillegető ÚMTsz, RMNyA. Csíkszéken és Kézdiszéken használják. |
|
| lob(b) |
láng, átvitt értelemben gyulladás ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| lobáncás |
gubancos, nagy, egybefoghatatlan, loboncos haj ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| lobbaszt |
1.) abál 2.) forral ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| lódigál |
dobálózik, hajigál, lódítgat Gazda K., ÚMTsz, Kriza. Használata általános. |
|
| lófinggomba |
pöffeteggomba ÚMTsz. Erdélyi tájszó. |
|
| lőjtő, lűtő |
lejtő ÚMTsz, Kriza (lőtő v. lőjtő). Hangalakváltozat. |
"Mén tekéntettel a betegekre, egy küssé kijavíthatnák ezt az utat, met a mán mé es szégyen, hogy két falu ijen döcögős uton mennyen a feredőbe. Azétt valahogy még es béereszkettünk a lűtőn, de a vak Péter házánál ugy megfutamodán eccerre, hogy a szekerrud egy miccre esszetörött s elig tuttuk egy kütőfékkel esszebogozni." Laji bá' (Szini Lajos): Nyüszkölés a feredőn s a nagy víz martyán Gyergyószentmiklós, 1937. |
| lok |
sík terület, vízmenti lapály ÚMTsz, Kriza. Általános népi szó. |
|
| lopás 'a lopás ölje meg!' |
dicséret Csíkszéken használatos. |
"Ó, hogy a lopás ölje meg! Ennek bizony mélyebb értelme van, pogány kori hiedelemből származó: nem jó valami nagyon szépet megdicsérni, mert a rossz szellemek felfigyelnek rá... s az a leheletnyi, ki nem mondott, kedveskedő irigykedés is benne van... és humor... igen, az a bizonyos népi, de valódi és szívből jövő, nem népieskedő." Kozma Mária: Duvad vagy dúvad? Hargita Népe, 2003. november 14. |
| lopinka |
l. lipinka |
|
| lóposzogó, lóposz |
pöfeteg(gomba) ÚMTsz, Kriza. Használata általános. Megj.: A Őrségben is használatos. |
|
| lóradugó |
l. lótok |
|
| lótok, lóradugó |
hám ÚMTsz, Kriza. Használata általános. |
|
| lőtyönfitty |
hitvány, hebehurgya, bolondos ember ÚMTsz, Kriza. Általános népi szó. |
|
| lustos |
mocskos, trágár ÚMTsz. Általános népi szó. |
""megyen által Marosvásárhelyen; egy ifjú kufárné (mert a lustos [mocskos] szájú gaz asszonyok huritották [riogatták] inkább) kérdi az pátertől: 'Barát, van-e gatyád?' A szerzetes megszégyenli magát, s azt feleli: 'Nekem vagyon gatyám, de néked, mint az bestye híres kurvának, nincsen orcád.' Bezzeg béfalá az lotyó is." Apor Péter: Metamorphosis Transilvaniae." |
| lustosszájú, lusztosszájú |
trágár ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| luszt |
harmat, nedvesség SzNyfSz, ÚMTsz. Háromszéken és Csíkszéken használatos. |
|
| lusztos |
átázott, nedves, lucskos SzNyfSz, ÚMTsz (lustos). Háromszéken és Csíkszéken használatos. |
|
| lűtő |
l. lőjtő |
|
| lűtő, lőjtő |
l. lőjtő |
|
| lüdérc |
lidérc ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
"Tibódból éjfélkor jöttem haza. Hát láttam, hogy az erdőből égy lűdércforma jő bé. Kicsit mozgott, de nem volt hosszú. Én es nem féltem, de pontosan jött arra, keresztül. Vesszőkertek voltak, elig vártam, hogy béjöjjek az útba, égy karót kitörjek. Éccő a kezembe kerüljön - ne félj lűdérc, én nem féltem tőled! Nem tudtam, mi az, nem lűdércre számítottam. Valami rosszra, égyébre. A karót ki es törtem, olyan könnyen kiszakadt!" P. Buzogány Árpád: Lidércek, vizitaesték és viselkedési törvény. Udvarhelyi Híradó, 2003. augusztus 1. |
| lükken |
hirtelen zökken ÚMTsz. Használata általános. Vö. bélükken, elélükken, lükkenő |
""Hát erre valaki jönni fog, gondolták magukban; egy félszemű korcsmáros talán vagy egy hájas-szuszogós öreg, ahogy a fogadókban gyakran lenni szokott. Nagyot kattant azonban hamar a szemük, mert mamós helyett egy langos menyecske lükkent a kárlátóba, az ajtón keresztül." Tamási Áron: Jégvirág vőlegény" |
| lükkenő |
gödör az úton ÚMTsz, Kriza (lökkenő). Használata általános. Vö. lükken, bélükken, elélükken |
|
| lükög |
lüktet ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
|
| löff |
pofon, ütés Sepsiszéken használatos. |
"Mire aszongya a barom, hogy látom, te azért rendes fiú vagy, úgyhogy hat hónap után ismét találkozunk, addigra meg el lesz felejtve az ügy. Kifele menet gondoltam magamban, hogy én ugyan nagy hülye vagyok, de ez a vénasszony a legnagyobb idióta az egész világon. De azért tetszett a hozzáállása a dologhoz: inkább adott egy löfföt, mintsem a diri elé hurcolt, hogy ott aztán szemeteljenek velem. Másnap vissza is mentem a könyvtárba, elvittem neki azt a verset amit róla írtam az éjszaka." M. Szabó István: Elfelejtett szavak antológiája. https://www.mek.iif.hu/ |
| macsi |
gyereknyelven ló, csikó ÚMTsz (maci). Használata általános. |
|
| macskabéka |
kicsigyermek, amelyik csúszkál ÚMTsz. Használata általános. |
|
| macsuka |
fütykös, furkósbot ÚMTsz. Erdélyi tájszó. |
|
| macsukázik |
bottal megver ÚMTsz. Erdélyi tájszó. |
|
| magyaró |
mogyoró vagy mogyoró nagyságú burgonya ÚMTsz, Kriza. Hangalakváltozat. |
"Magyaró (növ.), a mogyorónak dunántuli és erdélyies kiejtése." Pallas Nagy Lexikona. |
| májnap |
l. mamájnap |
|
| major |
számadó juhász ÚMTsz. Erdélyi tájszó. |
|
| majorház |
esztena ÚMTsz. Erdélyi tájszó. |
|
| makuly |
makacs ÚMTsz, Kriza (makuj). Használata általános. |
"aki makuly / az nem okul / agya izzik / majd megvakul" Kristó Tibor: Mankurtének. Hargita Népe, 2003. január 31. |
| makulykodik |
makacskodik, duzzog ÚMTsz. Használata általános. |
|
| malász, maláta |
1.) folyóvíz által hordott üledék, szemét, melytől a víz olyan, mint a moslék 2.) moslék, vagy ami a moslékkal egyenértékű (pl. seprő) ÚMTsz, Kriza (málász, maláta). Használata általános, mindkét jelentésben. |
|
| maláta |
l. malász |
|
| málnapásztor |
medve (viccesen) Használata általános. |
"Élményben volt része egy másik csapatnak, akik előtt két bocsával szép csendben elvonult a hargitai 'málnapásztor' is. De az esztenák kutyái sem hagyták zavartalanul a csapatokat. A legizgalmasabb és látványosabb szakasz a Vargyas-szoros volt, ahol többször kellett vízben gázolni. Az idei kalandtúra különlegességének az Orbán Balázs-barlang számított." Vajda György: Kaland a Hargitán. Népújság, 2003. augusztus 15. |
| málnavész |
málnabokrokkal benőtt erdőrész ÚMTsz. Használata általános. |
|
| mámá |
nagyanya vagy anya ÚMTsz. Erdélyi tájszó. |
"Mit mondjak egyebet neki, hiába magyaráznám, hogy ott szereli a szalagon a munkadarabokat, mert ezt úgyse értené meg. Aztán hazajött a feleségem, adta neki oda a kalapácsot, és azt mondja: - Mámá, kalapáljál! - Mit kalapáljak? - mondja a feleségem csodálkozva.- Kalapálj egy kicsit - mondom neki -, mert azt mondtam, hogy te a gyárban kalapálsz." Molnár H. Lajos: Donki Ákos. |
| mamájnap, májnap |
mai nap, azonnal ('Ha nem ügyelsz, kapsz egy taslit mamájnap') ÚMTsz, Kriza (mái). Általános népi szó és hangalakváltozata. |
|
| mamós |
egyujjú téli kesztyű Használata általános. Megj.: Az ÚMTsz szerint ('mamusz1', 'mamuszka') meleg házcipő, szőrharisnya értelemben általános népi szó. |
|
| mándli |
rövid férfikabát ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| mánkál |
összefogdos, összemaszatol ÚMTsz. Használata általános. Vö. összemánkál |
|
| mánus |
óramutató ÚMTsz, RMNyA. Erdélyi tájszó. |
"A főtér lámpái sebesült szentekként állnak a ködben. Fehér kötéseiken átszivárog a glória sárgás fénye. A láthatatlan toronyban hajnali órák felé hanyatlik a mánus." Lakatos Mihály-Milo Latinović: Egy ködös éjjel krónikája Üzenet, 2002 nyara |
| mart |
víz ásta fal, sziklafal ÚMTsz. Erdélyi tájszó. |
"Bélacska, baj van! Ülünk az Úz vize martján Kovács Béla háborús veteránnal két egymás mellett lévő, árvizek koptatta görgetegkövön. Béla kezében akkora furkósbot, mint egy tamburmajornál a taktus hangsúlyait nyomatékosítva beintő alkalmatosság. Ha 1944. augusztus 26-án ezzel áll ki az Úz-völgyi határsorompóhoz, a szovjet csapatok visszahőkölnek. A családi levéltárból kétmaréknyi fotót hozott magával. Hátlapjukon szellemes és szellemeskedő szövegek." Sylvester Lajos: Az Úz-völgyi csata. Háromszék, 2002. augusztus 20. |
| mása |
méhlepény Gazda K., ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| másavíz |
magzatvíz Gazda K. Általános népi szó. |
|
| maszkatol |
keresgél és közben zajt csap ÚMTsz (maszkotol). Általános népi szó. |
|
| maszkura, maszuta |
fafejű, bugyuta ÚMTsz (maskara, maszuka), Kriza (maszuta). Általános népi szó. |
|
| maszuta |
l. maszkura |
|
| matatós mennkő |
gömbvillám ÚMTsz. Felcsíkon használják. |
|
| me, mesze |
ne, nesze ÚMTsz, Kriza. Használata általános. |
|
| mecsereg |
részegen énekel ÚMTsz (méncsereg). Használata általános. |
|
| mecsken |
részegedik ÚMTsz. Használata általános. Vö. elmecsken, megmecsken |
|
| megagyal |
megver ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| megáporodik |
1.) megzavarodik, megbolondul ÚMTsz (megáporodik, megzáporodik). Általános népi szó. Vö. áporkodik. (2. megfülled Köznyelvi szó.) |
|
| megaprósodik |
himlős lesz ÚMTsz. Használata általános. |
|
| megazsagol |
bottal megver ÚMTsz. Használata általános. Megj.: az Ormánságban és a Kisalföldön is használják. Vö. azsagol |
|
| megbaszkanyál, megbizginyál |
működésbe hoz, megigéz, hogy gépiesen menjen ÚMTsz. Használata általános. |
""Falum engem is gazdag szókészlettel ruházott fel, voltaképp nem is kellene bíbelődnöm ezzel a sajátos gyűjtéssel; de hát a magam külön örömére teszem. Sok olyan kifejezést őrzök, amelyeket jobb társaságban nem illik kimondani. Az akkori falu jobb társaságában erősebb volt a morál. Képen vágott a nagyanyám, amikor hirtelen kitoccsant a számon: 'Ez a Juli is, úgy menyen az úton, mintha meg volna baszkanyálva.'" Bölöni Domokos: Vigyázz, ketyeg. Népújság, 2002, augusztus 12. Megj.: a szerző rosszul értelmezi a szót." |
| megbérel |
megfoltoz, nagy foltot tesz a nadrágra Használata általános, Aranyosszéket is beleértve. Vö. bérel |
|
| megbizginyál |
l. megbaszkanyál |
|
| megbonyul |
megellik |
|
| megbüszüdik |
l. megbüszül |
|
| megbüszül, megbüszüdik, megbüszütlődik |
szagot kap, megromlik (étel, leves) ÚMTsz. Használata általános. Vö. büszül, összebüszüdik |
|
| megbüszütlődik |
l. megbüszül |
|
| megbütül |
valaminek a végét egyenesre vágja ÚMTsz. Használata általános. |
|
| megbüzül, megüzül |
megszagol ÚMTsz (megbűzöl, megízel), Kriza (megbűzlegel). Erdélyi tájszó. Vö. büzül |
"Beléegyezésem jeléül a félbehagyott cubákot odavetettem Bolhának, hogy töltse az időt vele, amíg én megsütöm a sas farka tövit, amit Surgyélán neki szavazott vala meg. Bolhában azonban több büszkeség volt, mint bennünk, mert csak megbűzölte a húst, s azzal elfordult, hogy ne is lássa." Tamási Áron: Ábel a rengetegben. |
| megcsámborodik |
l. megcsámporodik |
|
| megcsámporodik, megcsámborodik |
1.) megsavanyodik (pl. a leves) 2.) megháborodik ('úgy megütlek, hogy megcsámborodsz') ÚMTsz, Kriza. Használata általános. Vö. csámporodik, csámporodott |
|
| megcseperít |
összegubancol Gazda K. Kézdiszéken használatos. |
|
| megcsökik |
visszamarad a növésben ÚMTsz. Általános népi szó. Vö. csökik, csökött |
|
| megdohlik |
l. megdollik |
|
| megdollik, megdohlik |
megdohosodik ÚMTsz (megdohlik). Használata általános. Vö. dollik, dollott |
|
| megdurgál |
vastag gyapjúfonalat megfon ÚMTsz. Használata általános. Vö. durga. Megj.: a Fekete-Körös vidékén is használják. |
|
| megduvad |
kezd összedőlni Vö. duvad, bé-, le-, összeduvad |
|
| megdöböcsköl |
megdögönyöz, kézzel összetör, nyomo-gat ÚMTsz. Használata általános. Vö. döböcsköl, át-, bé-, le-, kidöböcsköl |
|
| megdöröszöl |
megdörzsöl, megcsutakol (pl.lovat) ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| megehül |
megéhezik ÚMTsz (megéhül), RMNyA. Általános népi szó. |
|
| megendeledik, megengyeledik |
megémelyedik ÚMTsz. Használata általános. Vö. endeledik, elendeledik, endellős |
|
| megengyeledik |
l. megendeledik |
|
| megerel |
megélez ÚMTsz. Háromszéken használatos. Vö. erel |
|
| megeszik a kecegányfiak |
megfagy Kézdiszentléleken használatos. Vö. kecegányfi |
|
| megét |
megmérgez ÚMTsz. Általános népi szó. |
"Később derítettem fényt a szó valódi jelentésére, mikor egyik-másik emberről furcsa hírek terjedtek el: hogy azért züllött el annyira, mert 'megétették', 'megcsináltatták', 'imádkozattak érte' a román pappal, 'megpreszkurázták'." Bölöni Domokos: Vigyázz, ketyeg. Népújság, 2002, augusztus 12. |
| megfáncol |
vájatot csinál a deszkába ÚMTsz. Használata általános. Vö. fánc |
|
| megfőzi a gyermeket |
a szőrösen született, agos gyermeket forró víz fölött forgatja, hogy meggyógyuljon ÚMTsz. Adat Székelyszáldobosról (Erdővidék) |
|
| megfüdül |
1.) megdől, félrehajlik ÚMTsz. Csíkszéken használatos. 2.) megbolondul ÚMTsz. Csíkszéken használatos. Vö. füdül, elfüdül |
|
| meggurucsál |
l. megguruzsmál |
|
| megguruzsál |
l. megguruzsmál |
|
| megguruzsmál, megguruzsál, meggurucsál, |
megigéz ÚMTsz (megkuruzsál). Használata általános. |
|
| megguvad |
lehámlik, leválik (pl. a dióról a burok) ÚMTsz. Használata általános. Vö. guvad, guvadt, kiguvad |
|
| meggübül |
megpiszkál Használata általános. Vö. gübül, elgübül |
|
| meggürüzdöl, meggörözdöl |
felületesen megszánt, épp csak megkarcolja a földet ÚMTsz (meggörözdöl). Használata általános. Vö. gürüzdöl, gürüzdölés |
|
| meghájlad |
összeszárad s emiatt meglazul (pl. hordó) ÚMTsz, RMNyA. Használata általános. Vö. hájlik, hájlott |
|
| meghejkel |
megtorpan, meghőköl Hangalakváltozat. |
|
| meghevitt |
kemencét befűt ÚMTsz. Általános népi szó. Vö. hevitt, béhevitt |
|
| meghitványkodik |
lefogy ÚMTsz, Kriza. Általános népi szó. |
|
| meghódlik |
kísértetet lát, holdkórossá válik Gazda K., ÚMTsz, Kriza. Használata általános. |
""Péter az apjára ütött egészen, szegény Ténferi vejemre, vagyis cinege csontozatú volt és a bőre halovány. Olyanforma, mintha gyermekkorában meghódlott volna egy kicsit, mely nevezetet arra a gyermekre mondják, aki a holdba néz s ama nézés által finomra tisztul. Sarolta is afféle ivadék volt, látszott már abban a tízesztendős korban; annyi különbségvel mégis, hogy amíg Péter, az ő éhes képzeletivel, a felhőkön kodozott, addig a Sarolta szelídsége fehér violát virágzott." Tamási Áron: Szirom és Boly. Harmadik hónap" |
| megkáfliz, megkafol |
legyintve megüt, meglegyintve megszid ÚMTsz (megkafol). Háromszéken és Szászföldön használják. Vö. káfliz, káfli |
|
| megkafol |
l. megkáfliz |
|
| megkákkad |
meghal Erdélyi tájszó. Vö. kákkad |
|
| megkap |
megtalál ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| megkápsál |
erősen beleakasztgatja valamibe a körmét Használata általános. Vö. kápsál |
|
| megken |
megver ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| megkerál |
meghal Használata általános. |
|
| megkohant |
megcsap, megüt ÚMTsz. Felcsíkon használatos. |
|
| megkőtte az apró |
kiverte a himlő Gazda K. Használata általános. |
|
| megkujakol |
ököllel megüt ÚMTsz. Használata általános. Vö. kujakol, kujak |
|
| megkön(ik) |
megmerevedik, meghűl (pl. a krumplipüré), túlérik ÚMTsz. Használata általános. Vö. kön(ik). Megj.: Debrecen környékén is a tehén lába megkönik, elgémberedik. |
|
| meglaposodik |
megnyúlik az arca a csodálkozástól használata általános. |
"-Én Lukács Mihály vagyok, tudja meg! A korondi Lukács Péternek a fia, tudja meg! A székely ránézett meredten, majd a fejét vakarni kezdte: -A tűz lángja vesse fel, hiszen az a Lukács Péter az én onokabátyám. Meglaposodtak mind a ketten. Aztán az öreg megfordította szekerét, s így szólt: -Gyere, ecsém, ülj fel, s hazaviszlek." Tamási Áron: Sóvidéki társasjáték. |
| meglepcsegtet, meglepcsent |
1.) vizesre locsol 2.) vizes kézzel felpofoz Gazda K., ÚMTsz. Használata általános. Vö. lepcsegtet |
|
| meglepcsent |
l. meglepcsegtet |
|
| meglobbaszt, meglobbant, meglebbent |
felforral ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| meglovagol(ja a nadrágot) |
kívülről megbéreli a nadrágot, nagy foltokat tesz rá Használata általános. |
|
| megmásodegyesedik |
megterhesedik |
|
| megmecsken |
megrészegedik ÚMTsz. Használata általános. Vö. mecsken, elmecsken |
|
| megmegy |
1.) elromlik, tönkremegy 2.) megrészegedik ÚMTsz (megmegy). Általános népi szó, mindkét jelentésben. |
|
| megmózerel |
megszerel Használata általános. |
|
| megmucsásodik |
megtaknyosodik ÚMTsz. A Gyimesekben használják. |
|
| megnyír |
üt, vág ÚMTsz (megnyírdal). Használata általános. |
|
| megollózik |
megellik (a kecske) RMNyA. Használata általános. Vö. ollózik, olló |
|
| megpalákáz |
vonalzóval megtenyerel Gazda K. Általános népi szó. Vö. paláka |
|
| megpall |
megver ÚMTsz. Használata általános. Vö. pall, lepall, elpall, szétpall |
|
| megpenderedik |
jókedvre derül, megpendül ÚMTsz (pöndörül). Általános népi szó. Vö. penderedik. |
"Két-három percig is csorgatta rá a vizet, aztán ugrálva törölgetni kezdte, és mindegyre azt mondta: - Jaj, be jó volt! Hirtelen úgy megpenderedett, hogy még Blankát is félteni lehetett volna tőle. Nagy kedvében elküldött a legközelebbi dohányos boltba, hogy onnét hozzak neki öt cigarettát." Tamási Áron: Ábel Amerikában, Harmadik fejezet |
| megpercen |
kitörik egy darab valamiből ÚMTsz. Általános népi szó. Vö. percen |
"Nem voltam előtte ismeretlen tehát, mikor a "megpercen" ügyben levelemet megírtam hozzá. Harmadnapra meg is jött az ismert zöldtintás ("Most színes tintákról álmodom"), zöldpecsétes, s amily rövid, épp oly érdekes és tanulságos válasz-levél. Egész terjedelmében így hangzik: "1931. X. 5. Kedves barátom, abban, hogy a hajnal megpercen - érzésem szerint - tényleg benne van a sercen is, de csak mint hangulati velejáró, a mivolta valószínűleg az, hogy éppen akkor, éppen abban a pillanatban - percben virradt meg. (Mozzanatos ige.) Én legalább így hallottam otthon, az Alföldön. Családunk vegyítő tégelye volt a magyar nyelvnek, egy eleven tájszótár, nagyatyám a Felvidékről vándorolt le oda (Nyitra megye, Nemeskosztolány), nagyanyám háromszékmegyei székely (Kádár Rozália), anyám és családja alföldi. Így sokszor igazán nem tudok számot adni, hol és mikor hallottam ezt-azt." Bory István: 'A hajnal megpercen'. Emlékezés Kosztolányi Dezsőre. Nyugat, 1936/2 |
| megpergésedik, megperjésedik |
felveszi a gyom a növényt, hús megnyüvesedik Gazda K., ÚMTsz. Általános népi szó és hangalakváltozata. |
|
| megperjésedik |
l. megpergésedik |
|
| megpirisznyésedik, megpirisznyödik |
megpenészedik RMNyA, ÚMTsz (megpenészedik). Alcsíkon, Erdővidéken, Orbaiszéken és a Barcaságban használatos. Vö. pirisznyedik, pirisznye, pirisznyés. Megj.: a Csallóközön is használatos. |
|
| megpirisznyödik |
l. megpirisznyésedik |
|
| megránkodik |
l. megrizamodik |
|
| megriktol |
gyengén megjavít ÚMTsz. Általános népi szó. Vö. riktol |
|
| megrizamodik, megránkodik |
összerezzen, megijed ÚMTsz. Használata általános. |
|
| megrozsol |
megver, ütlegel ÚMTsz. Általános népi szó. Vö. rozsol |
|
| megsapkáz |
megtasliz ÚMTsz. Általános népi szó. |
"Az amatörizmus indiszkrét bája. Ez hatja át a labdarúgás irányítását Marosvásárhelyen. A sajtó felkapta a hírt, hogy mecsoda újítás: a Vajdahunyad elleni mérkőzésre szabad a bemenetel, és ha tetszett a meccs, váltson jegyet kifelé jövet a hálás szurkoló. Nos, a csapat győzött, de a négyezer nézőből mindössze kétszáznyolcvan váltott jegyet, a többi stréber sunyin megpucolt. Huszonötezer lejbe került volna. A Korvin játékosait szinte megsapkázták tulajdon szurkolóik. Gyalog akarták hazaküldeni őket." b.d.: Firkák. Népújság, 2001. június 7. |
| megserít |
l. megsiritt |
|
| megsiritt, megserít |
1.) megsodor 2.) megüt ÚMTsz (megsirít). Használata általános. Megj.: használatos a Mezőségen is. Vö. siritt, elsiritt, kisiritt, megsiritt |
"Itt érte Bálint I. Lászlót gyermekkorában élete első transzcendens élménye is. Közeli kaszálójuk tisztítása után a kút környékét tisztogatni, imádkozni érkezett ide. Pihenni és ebédelni szeretett volna a kápolna romjainak közelében lévő hűvös helyen. -Ahogy elszenderedtem, hát érzem, hogy jobb felől úgy megsirít a szél! Hát eltűrtem. Hát balfelől es úgy megsirít a szél! Akkor azt mondja nekem valaki, hogy kelj fel, azt mondja, mer' itt szent a hely! (...) Ezt a csodát érzettem én itt ezen a területen." Harangozó Imre: Egy székely szentember, az oroszhegyi Bálint I. László. ACTA 1997, a Csíki Székely Múzeum és a Székely Nemzeti Múzeum évkönyve. |
| megspékel |
felcifrít, ráteszi az i-re a pontot Általános népi szó. |
|
| megsuvad |
1. elmegy az esze 2. megrészegedik 3. meghal ÚMTsz, Kriza (suvadj meg). Használata általános. Vö. suvad, elsuvad |
|
| megsuvaszt |
megüt ÚMTsz. Általános népi szó. Vö. suvaszt |
|
| megszent |
megsejt, észrevesz valamit ÚMTsz, Kriza (megszönteni). Udvarhelyszéken, Háromszéken, Szászföldön használatos. |
|
| megtatarodik |
leépül, megvénül Használata általános. Vö. tatar |
|
| megtéringet |
visszaterel, visszahajt ÚMTsz (megtérít). Általános népi szó. |
|
| megtincsel |
nehezen felhízlal ÚMTsz. Csíkszéken és Fogaras vidékén használják. |
|
| megtőkeszt |
bicskával megszúr Használata általános. Vö. tőkeszt, belétőkeszt |
|
| megtopol |
gyümölcsöt ütögetéssel megpuhít ÚMTsz. Használata általános. |
|
| megvergál, megvargál |
1.) valakit térddel orvul fenékbe üt, ellenőriz a fenekén ÚMTsz (megvargál). 2.) ellenőriz Használata általános, mindkét jelentésben. Vö. vergál |
|
| megvérhül, megvérhűzik |
fültőmirigy-gyulladást kap (az ember), esetleg felpuffad (a marha) Gazda K., ÚMTsz. Háromszéken és Moldvában használatos. |
|
| megvicskad |
meglazul, mert az anyag, amelyből van a tárgy (pl. bőrből), összeesett, összement ÚMTsz. Használata általános. Vö. vicskad |
|
| megvigyázkodik |
körülnéz ÚMTsz. Általános népi szó. Vö. vigyázkodik |
|
| megye |
búcsú alkalmából tartott vendégség ÚMTsz. Felcsíkon, Gyergyószéken és a Gyimesekben használatos. |
"De nemcsak a fiatalok, hanem minden nemzedék evéssel, ivással búcsúzott a farsangtól. A fiatalabb házasemberek, akik nem mentek a legények rendezte bálba, ilyenkor hívogatós bált rendeztek, szerenként, patakokként. A még idősebbek megyékbe mentek megyézni. Ők csendesebb beszélgetésre vágytak, nekik már nem viszketett a talpuk. Ők inkább meséltek Doberdóról, a kutyafejű tatárokról és ki tudná felsorolni, hogy még miről?" Tankó Gyula: Húshagyó keddtől húsvét másodnapjáig. Honismeret, 2000/2. |
| megyézés |
búcsú alkalmából tartott vendégség Felcsíkon, Gyergyószéken és a Gyimesekben használatos. |
"távoliak szekérrel érkeztek, vagy ha hó volt szánnal. A gyermekek is részt vettek ezeken a megyézéseken. A kisebbek a sutuból, az ágyból hallgatták a nagyobbak elbeszéléseit, a nagyobbacskák pedig közelebb lopakodtak az asztalhoz." Tankó Gyula: Húshagyó keddtől húsvét másodnapjáig. Honismeret, 2000/2 |
| megyézik |
vendégeskedik búcsú alkalmából Felcsíkon, Gyergyószéken és a Gyimesekben használatos. |
"De nemcsak a fiatalok, hanem minden nemzedék evéssel, ivással búcsúzott a farsangtól. A fiatalabb házasemberek, akik nem mentek a legények rendezte bálba, ilyenkor hívogatós bált rendeztek, szerenként, patakokként. A még idősebbek megyékbe mentek megyézni. Ők csendesebb beszélgetésre vágytak, nekik már nem viszketett a talpuk. Ők inkább meséltek Doberdóról, a kutyafejű tatárokról és ki tudná felsorolni, hogy még miről?" Tankó Gyula: Húshagyó keddtől húsvét másodnapjáig. Honismeret, 2000/2 |
| megügyel |
megvizsgál ÚMTsz. Általános népi szó. |
"-Na, én néztem aztán a juhok után. Szerte voltak, mint a csürkék, ha menyét járt köztük. Együvé tereltem hát s megügyelgettem mindegyiket. Fenefranc a dühüs kutyáját, annyi meg volt marva, hogy csak... Dehát könnyű dolga volt a nyavajásnak, mondom, nyírás után voltak a juhok. Nézhettem őket. De nem volt mit csináljak." Asztalos István: A dühüs kutya. Nyugat, 1941/4 |
| megüli magát |
sokáig tartózkodik valahol ÚMTsz (megül). Általános népi szó. |
|
| megüzül |
l. megbüzül |
|
| megzákhányosodik |
megvadul, megbolondul ÚMTsz (megzákányosodik). Általános népi szó. |
|
| megzándorodik |
megbolondul és veszekedik, mert eliszonyodott valamitől ÚMTsz. Használata általános. Vö. zándor |
|
| mejék |
felvetőszál ÚMTsz (mellék). Általános népi szó hangalakváltozata. |
|
| mejékin, mejjékin |
mellett, mellékén ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
"Úgy tudom, hogy ezt a falut valamikó Ciherfalvának hítták. Égy nagy ciherös vót itt a dombok mejékin azt kezdték vágni az első embörök, akik idejöttek, me jó védött nyel vót, s a vize is jó. (Sz.J.)" Zsidó Ferenc: Történetiség, sorsok, hiedelmek a Felső-Nyikó mentén. Erdélyi Gondolat Kiadó, Székelyudvarhely, 2000. |
| mejje kalánya |
mellcsont, szegycsont ÚMTsz (mellekanál, mellekanálja). Használata általános. |
"Többet kijátani se tuttam, met a mejjem kalánya erőst kezde sajogni, oztán eccerre nem tuttam többet magamról. Mikor megint magamhoz jövék, hát a divánon vótam, egy lepedőbe, a sógor penyét jajgata mellettem." Laji bá' (Szini Lajos): Nyüszkölés a feredőn s a nagy víz martyán. Gyergyószentmiklós, 1937. |
| méncseredett (szemű) |
dülledt (szemű) Használata általános. Vö. kiméncseredik, méncsereg |
|
| méncsereg, méncsergeti (a szemeit) |
csúnyán néz, döf a szemével ÚMTsz, Kriza (méncseredik). Használata általános. Vö. kiméncseredik, méncseredett |
|
| méncserget(i a szemeit) |
l. méncsereg |
|
| menkü |
mennykő, villám ÚMTsz (mennykő), Kriza (ménkő). Hangalakváltozat. |
|
| mentáva |
posztóból készült férfiköpeny ÚMTsz. Erdélyi tájszó. |
|
| menyecsketárs |
sógornő Használata általános. |
|
| mereiben |
merőben, teljesen ÚMTsz (merevében). Használata általános. |
|
| mereklye |
kis boglya ÚMTsz. Általános népi szó. |
"Amikor ezt kimondta, egy kicsit megijedtem, hogy otthon esetleg nem adnak szénát neki, s akkor én kiesem nála a jó emberek sorából. De szerencsére nem úgy lett, mert atyám a vásárban időzött valahol, anyám pedig megengedte, hogy Pável bácsi egy öl szénát vihessen. Mivel én is segítettem neki, majdnem egy mereklye szénát kötött össze, de csak akkor jött a meglepődése igazán, mert anyám nem fogadott el a szénáért pénzt." Tamási Áron: Bölcső és bagoly. |
| merkel |
1.) sír, haragszik, duzzog Kriza. Használata általános. 2.) haragosan farkasszemet néz ÚMTsz. A Homoród-mentén (Udvarhelyszék), Sóvidéken és a bukovinai székelyek körében használatos. |
|
| méta, métafa |
határjelző ÚMTsz. Használata általános. |
|
| métafa |
l. méta |
|
| mézga, mezge |
a fa kérge alatt tavasszal meginduló nedvesség ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| mezge |
l. mézga |
|
| miánna |
érte, miatta ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
|
| miccre |
szempillantás alatt Kriza (mic). Felcsíkon és Gyergyószéken használatos. |
"-Ájjon sza meg - kiátám - sze a kád ódalába valami hegyes vagyon. |
| miccs |
apró darabokban sütött őrölt hús Erdélyi tájszó. |
"Mititei (miccs) román módra. Hozzávalók 20 adaghoz: 1 kg marka- és birkahús, 50 gr fokhagyma, egy darab csípőspaprika, 3 gr. bors, 5 gr. porrátört csombor, 5 gr. ízesítő, 100 gr. csontlé, 25 gr. só, 15 gr. szódabikarbonát. Egyes receptek szerint birkahús helyett kisebb mennyiségű sertéshús is használható. Az összevagdalt húst sűrű szitájú őrlőn átőröljük, sóval, borssal összekeverve jól összegyúrjuk. Középen lyukat hagyunk, ide tesszük a szódabikarbonátot és az ízesítőt. Forró csontlével leöntjük, amibe már belefőztük a csípőspaprikát. Újból összegyúrjuk, amíg a hús összeáll. Hideg helyen hűtőszekrényben tartjuk 24-30 órán át. Utána mititei alakban rostélyon megsütjük. Forrón, mustárral vagy szalmakrumplival fogyasztjuk. Sört vagy vörösbort iszunk hozzá." https://receptor.transindex.ro/index.php?recept=27 |
| micsa |
micsoda (legény vagy) ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
|
| millér |
a boksánál kisebb farakás, amelyben a szenet égetik ÚMTsz. Általános népi szó. |
"A kis millérekbe 50-60 méter fát raktak össze, a kiégetett szenet pedig szekerekkel fuvarozták egyrészt a vaskohászatnak, másrészt a malmoknak, a patkolókovácsoknak, főleg Segesvár, Medgyes környékére vagy Fogaras felé. A szekeresektől vásároltak a háziasszonyok a szenes vasalók működtetésére is. A jövedelem annyi lehetett, amennyiből a szénégető családja és a fuvaros megélt." Jakab Rozália: Farkaslaki boksák füstjében. Hargita Népe, 2001. október 31. |
| mióra |
fiatal nőstény juh ÚMTsz. Erdélyi tájszó. |
|
| mirigy |
dögvész Gazda K., ÚMTsz. Használata általános. |
|
| mirigying |
a dögvész ellen védelmet nyújtó ing, amelyet egyetlen éjszaka fontak és szőttek, majd reggel a falu végén póznára tűztek. ÚMTsz. Adat a Fogaras melletti Halmágyról (Szászföld) |
|
| mívesnap |
l. művesnap |
|
| mocsárcsi |
l. mocsárdi |
|
| mocsárdi, mocsárcsi, mocsárvirág |
gólyahír (növény) ÚMTsz. Felcsík és Gyergyószéken használatos. |
|
| mocsárvirág |
l. mocsárdi |
|
| mocsonyika |
mocskos, rendetlen nő Erdővidéken használatos. |
|
| módos |
gazdag, jómódú ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| módotlan |
szegény, mód nélküli gazda ÚMTsz, Kriza. Általános népi szó. |
|
| mokec |
balfék, ügyetlen ÚMTsz (mokhec). Általános népi szó. |
|
| montliszt |
l. muntliszt |
|
| monyas |
csődör RMNyA, ÚMTsz, Kriza. Általános népi szó. |
|
| monyator |
juhászbojtár SzNyfSz, ÚMTsz. Erdélyi tájszó. |
"A románból való átvétel lehetőségét az teszi valószínűbbé, hogy éppen a juhtartás fogalomkörében tartjuk nyilván környezetünkben a legtöbb román eredetű tájszót: a 'juhász' az erdélyi tájnyelv egyikében-másikában bács vagy pakulár, a 'juhászbojtár' csóring vagy monyator, a 'juhnyáj' turma, a 'juhkarám' esztena vagy sztina, a 'fejőveder' galáta, a 'kos' berbécs, az 'egyéves bárány' millóra vagy mióra stb., de román eredetűek az olyan tejtermékek nevei is, mint az orda, a zsendice, a bálmos." Murádin László: Hodály. Szabadság, 2001. november 17. |
| monyók |
gyámoltalan, ügyetlen ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| monyókol, monyol |
ügyetlenül csinál, bíbelődik valamivel ÚMTsz (monyókál). Általános népi szó. |
|
| monyol |
l. monyókol |
|
| morálé |
ácsmunkához szükséges, kivágott fa Erdővidéken használatos. |
|
| moszt, mosztika1, mosztalék, muszt |
fűrészpor, maradék, szemét, törmelék-fenyőtű ÚMTsz, Kriza. Használata általános. |
"Mit keres a törött lábú kályha meg a magángazdaság egyéb, gyakran elégethető szennye az életet adó szántóföld kellős közepén? Honnan veszik egyesek a bátorságot, hogy remorkaszám ürítsék a mosztot ugyanoda, és mit keres a sárospataki kanyarban egy hatalmas szemétdomb, amikor van a városnak erre kijelölt telepe?!" Bíró László: A mi meséink. Gyergyói Kisújság, 2002. május 23.-29. |
| mosztalék |
l. moszt |
|
| mosztika1 |
l. moszt |
|
| mosztika2 |
a méz kipergetése után maradó lép ÚMTsz. Használata általános. Megj.: elvétve a Mezőségen is használatos. |
"Mivel az ilyen ruhát ki is kellett mosni, a degenyeges embertől nagyon irtóztak az asszonyok. Helyette is inkább afféle 'mosztikás' vándort kívántak volna, aki szintén valahonnét idegenből jelent meg néha a faluban. Olyankor egy rossz gebével ügetett fel az egyik utcán, hogy aztán a másikon visszafelé cammogtassa a gebét. Ez a gebe néha csak fajtalan lovacska volt, ami öszvért jelentett. Zsákok lógtak kétfelől a gebe hátán, s az ember azokba gyűjtötte a száraz lépet, amit ő mosztikának hirdetett." Tamási Áron: Bölcső és bagoly. |
| motollál |
1.) kapkod ide 2.) pamutot teker ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| mozsda |
l. muzsda |
|
| muksó |
gyermek tréfás megszólítása Kézdiszéken használatos. |
|
| muntliszt, montliszt |
finomliszt ÚMTsz, RMNyA. Általános népi szó. |
|
| muratura |
zöldség-csalamádé Erdélyi tájszó. |
"A székelyeknél MURATURA néven ismert savanyúság az egyik legegészségesebb (nincs benne ecet, cukor, tartósító), hidegen eltett zöldségeket tartalmaz. Hozzavalók: zöld paradicsom, káposzta (4-bevágva), uborka, karfiol, almapaprika, csipőspaprika, sárgarépa, kis dinnye, hagyma stb. Ahány litres edényben tároljuk, annyi leveseskanál só kell, szemes bors, mustármag, torma. Mikor az edény megtelt, felöntjük vízzel. Többször fel kell rázni, hogy a só érje a zöldségeket. Egy hét után már meg lehet kóstolni." Az Erdely.com levelezési fóruma. https://www.erdely.com/forum.php?topic_id=11wundertopic_id=33 |
| murha |
széna, szalma törmeléke, murva Gazda K., ÚMTsz (murva). Általános népi szó hangalakváltozata. |
|
| murok |
sárgarépa SzNyfSz, ÚMTsz. Általános népi szó. |
"Hát a murok s a petrezselyem? / Földjét feszíti szét, ezer helyen, / s törtet mohón, követelőzve lefelé, / hogy zöld levele szinte már kék belé". Bözödi György: Régi kertünk. |
| muszt |
l. moszt |
|
| mutuj |
bangó, hallgatag ÚMTsz, Kriza. Általános népi szó. |
"A címbeli, nem éppen választékos, finomkodó kifejezéssel illette társát az egyik gyerek, amikor az ügyetlenül kiejtette kezéből a labdát. Nem érdektelen az alábbiakban megvizsgálnunk a két szót. A hülye szóval rokon értelmű a mutuj, amelynek jelentése szintén 'együgyű, bamba'. Erdélyben már-már köznyelvi szinten élő szó a 'néma, hallgatag, zárkozott, ügyetlen, élhetetlen, bamba' jelentésű román mut, mutul átvétele. Román eredetű tájszavaink között seregnyi -uj végződésű szót lehet kimutatni." Murádin László: Te hülye, mutuj. Szabadság, 2003. május 10. |
| művesnap, mívesnap |
munkanap ÚMTsz. Általános népi szó és hangalakváltozata. |
"Mint a szurokba, ha beléragad két bogár, úgy állt az időben egymás mellett egy négyes és egy kilences szám. Nyilván azt akarta mondani nekem, hogy negyvenkilenc esztendőt töltöttünk együtt, mint a hitben társak s bajban egészült emberek. Valahogy megállottuk mindig, hogy se ünnep, se művesnap ne borítson fel minket." Tamási Áron: Szirom és Boly. |
| muzsda, mozsda |
mezsgye SzNyfSz, ÚMTsz (mezsgye), Kriza. Használata általános. |
|
| muzsdély |
fokhagymás öntet ÚMTsz (muzsgyé). Erdélyi tájszó. |
"A borral sosem volt gond, de a flekken miatt sokáig háborgott a gyomra, képtelen volt megszokni azt az undorítóan édeskés ízt, amit a muzsdéj sem nyomott el, pedig bőven öntött rá mindig." Pap Sándor Zsigmond: Margarita tegnapjai. Élet és Irodalom, 2001/46 |
| mü, mük |
mi ÚMTsz (mi). Hangalakváltozat. |
|
| nádméz |
cukor SzNyfSz, ÚMTsz, RMNyA. Általános népi szó. |
"Nádméz (növ.), Calepinus és Molnár Albert szótáraiban a cukornak (saccharum) csak ez a magyar neve ismeretes. Páriz-Pápainál már ott van a cukor is s ez a jövevény szó a XVIII. sz.-ban polgárjogot nyerve, a tősgyökeres szót a használatból kiszorította." Pallas Nagy Lexikona. |
| nádmézcukker |
cukorrépa (az összetételben a cukker jelenti a répát, a nádméz a cukrot!) ÚMTsz (nádmézcukor). Használata általános. |
|
| nagyapró |
hólyagos himlő Háromszéken és Moldvában használatos. |
|
| nagykalán |
levesmerő ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| nagykocsi |
teherautó Általános népi szó. |
|
| nagykrecsán |
nőikabát-fajta Erdélyi tájszó. |
|
| nagyruha |
l. nagyruva |
|
| nagyruva, nagyruha |
nagykendő ÚMTsz. Használata általános. Megj.: Kalotaszegen is használatos. |
|
| nagyüdő |
kemény vihar, nagy villámcsattogással ÚMTsz (nagy). Erdélyi tájszó. |
"Augusztus 31-ről szeptember 1-re virradó éjjel megyeszerte nagyidő volt. A meteorológusok adatai szerint Csíkszeredában 17 liter/négyzetméter eső esett, Székelyudvarhelyen 33, Maroshévízen 11, Gyergyóalfaluban 12, a Bucsin-tetőn 20, Marosfőn 22, Tusnádfürdőn pedig 53 liter/négyzetméter volt a lehullott csapadék mennyisége." Forró-Erős Gyöngyi : Tombolt az idő. Hargita Népe, 2003. szeptember 2. |
| nákó |
ütődött Csíkszéken használják. |
|
| nana, nanás1 |
esküvő, lakodalom ÚMTsz. Marosszéken és Udvarhelyszéken használatos. |
|
| nanás1 |
l. nana |
|
| nanás2 |
főkolompos, aki a rosszféleséget vezeti ÚMTsz, Kriza. Udvarhelyszéken használatos. |
|
| nannyó |
nagymama ÚMTsz (nagyanyó), Kriza (nainnya). Hangalakváltozat. |
"Márpedig a Holddal / ujjathúzni nem jó, / míg a menyecskéből / nem lesz nagyi, nannyó." Kányádi Sándor: Szemérmetlen sopánkodás. Forrás, 2001/2 |
| naphaladat |
l. naphaladta |
|
| naphaladta, naphaladat |
naplemente Gazda K., ÚMTsz. Használata általános. |
"Ma egy hónapja naphaladtakor dobogott utolsót a szíve a drága jó férjnek, önfeláldozó édesapának, apósnak, testvérnek, jó szomszédnak és igaz barátnak, a csomortáni id. XXX-NAK, akit életének 73., boldog házasságának 32. évében ragadott el a kegyetlen halál. Emlékét megőrizzük, mert szívünkben mindig élni fog. Nyugodjék békességben. Gyászoló családja." Elhalálozások. Háromszék, 2002. április 16. |
| náprátyi |
gyenge, helytelen viselkedésű Kézdiszéken használatos. |
|
| napszentület |
naplemente ÚMTsz. Használata általános. Vö. szentület |
|
| nászolódik |
nehezen felkel, készülődik ÚMTsz, Kriza. Használata általános. Vö. felnászolódik |
|
| nekibojtorkodik |
1.) nekifog valaminek 2.) belekapaszkodik ÚMTsz. Használata általános. Vö. bojtorkodik |
|
| nekibükken, nekibüklen |
nekimegy valaminek a sötétben ÚMTsz. Használata általános. Vö. bükken, átbükken |
|
| nekidurálja magát |
bőszen nekiveselkedik ÚMTsz. Általános népi szó. Vö. durálja magát, feldurálja magát |
|
| nekiherdül, nekiherrdül |
bőszen hozzáfog valamihez ÚMTsz. Általános népi szó és hangalakváltozata. |
|
| nekiherrdül |
l. nekiherdül |
|
| néma |
persely ÚMTsz, Kriza. Használata általános. |
|
| nemere |
a Nemere-hegy irányából fújó, metsző északkeleti szél neve ÚMTsz. Háromszéken és Csíkszéken használatos. |
"Kézdimárkosfalva nyugati feléhez tartozik ez a tizennégy évvel ezelőtt buldózerhalálra ítélt történelmi település. Kálvinista vallású lakóinak száma alig haladja meg a százat(...) Gond is van kis templomunkkal - tájékoztatott Gyöngyös Tibor. Ha fúj a Nemere, bizony behavaz a templomba. A kerítés olyan öreg, mint éppen a presbiterek." (kisgyörgy) Mi újság Mátisfalván. Háromszék, 2003. február 19. |
| netentók, tetenkók, tepentók, petentók, neteró, ne |
ügyetlen ÚMTsz (neteró, neterók), Kriza (etentók, netentók). Használata általános. |
"A lány szélesen mosolyogva egyenesen hozzá lépett, karon fogta, Costel meg, önmagára dühösen, amiért nem vette észre már messziről, gyorsan visszatömködte zsebébe az aprót, és olyan hivatalos hangon köszönt 'jó napot', hogy a lány attól csak vidámabb lett. Ezek a tetentók bánátiak!" Mircea Cărtărescu: Föld alatti pillangó. Csiki László fordítása. Korunk, 1999/1 |
| neteró |
l. netentók |
|
| neterók |
l. netentók |
|
| netez, neteződik |
tétován néz, figyel ÚMTsz, Kriza. Használata általános. |
"Ez a barátom pártomra kelt. Hagyjátok, hadd nézze meg azt a kígyót, s azzal leheveredett egy bükk tövében. Vele a többi is. Én a székellyel cserkészni indultam a hang után. A székely biztosra ment. Nagy erdőben a fák miatt igen zavaros a hanghullám. Nem onnan jön, amerről hallatszik. De a székely ismerte a hang tekervényes útját. Nyílegyenesen vezetett egy levágott fához. |
| nikhaj |
l. nyivász |
|
| nyámnyila |
ügyetlen, gyenge ember ÚMTsz, Kriza (nyányó, nyavicka, nyámi). Általános népi szó. |
|
| nyápic |
kényes, vézna ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| nyápickodik |
kényeskedik Általános népi szó. |
|
| nyárinyihogó |
tréfásan: csikó Oroszhegyen (Udvarhelyszék) használatos. |
|
| Nyárittyonban jeget aszal |
zabot hegyez Általános népi szókapcsolat. |
"Szászvárosi Kun-kollégium Nerityenbe' jeget aszalni annyi, mint Kukutyinba' zabot hegyezni" A magyar diáknyelv szótárához. (Újabb adalékok). Tanulók Lapja, 7. szám (1899/1900) |
| nyáskál |
nyűgölődik, hágdos, mindenhová felmászik Gazda K., ÚMTsz, Kriza. Használata általános. |
|
| nyavalya |
betegség, rontás ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| nyeg |
nyög ÚMTsz (nyög), Kriza. Hangalakváltozat. |
|
| nyekeg, nyökög |
makog, dadog SzNyfSz, ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| nyekezsál, nyikizsál |
ügyetlenkedik, kínlódik ÚMTsz, SzNyfSz. Erdélyi tájszó. |
"A nyekezsál esetében valószínűleg a székely nyelvjárási nyekeg hangalaki hatásával van dolgunk. Ez abból látszik, hogy a Székelyföld több pontján 'dadog' jelentésben a nyekeg és nyekezsál igéket dublettként említik (Gálffy Mózes - Márton Gyula, Székely nyelvföldrajzi szótár. Budapest, 1987. 106-7)." Benő Attila: Az expresszivitás változásai román eredetű kölcsönszavainkban. Magyar Nyelv, 2000/4 |
| nyeletlen |
olyan ember, aki rossz vicceket csinál Használata általános. |
|
| nyeletlenkedik |
rossz vicceket csinál Használata általános. |
|
| nyemékel |
kelletlenül teszi a dolgát, nyámmog Használata általános. |
|
| nyes |
üt, vág ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| nyestet |
szaladgál, gyorsan sündörög ÚMTsz (nyes). Általános népi szó. |
"Jó húgomnak fáj az ujja, / s szájába is veszi, meg fújja / - hát öntsünk rá egy kis olajat! A mécs bugyog... Tornácon a / kölyök-puli egyre nyestet" Sinka István: Denevérek honfoglalása. |
| nyevla |
l. nyivász |
|
| nyihán |
néhány ÚMTsz (néhány), Kriza (nihány). Hangalakváltozat. |
"""A hijúba (padlásra) is fékötözik egerészni, ki ircsa égytől égyig. Valamék évbe a hijúba féraktuk a csős törökbúzát, hogy száraggyon, fémentek az egerek, s sokszó ojan zakotát csinátak, hogy éje nem tuttunk alunni. Févittem égy patkánfogót, osztán nyihán nap múlva mentem megnézni, s mit gondó, égy szép nagy nyest vót benne. Erőst megsajnáltam, de már nem vót mit csináni egyebet, lehosztam a fogót."" Gub Jenő: Prémes emlősök. Népújság, 1999. június 11." |
| nyikhác |
l. nyivász |
|
| nyikhaj |
l. nyivász |
|
| nyikizsál |
l. nyekezsál |
|
| nyír |
üt, vág Gazda K., ÚMTsz. Használata általános. Vö. megnyír |
|
| nyist |
nyüst, a szövőszék egyik eleme ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
|
| nyiszitel |
l. nyüszütöl |
|
| nyit |
nitszeg, szegecs ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
|
| nyitol |
nitol, nitszeget alkalmaz ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
""Ma színtelen korban, - különb hivatással - / foglalkozik Pista hangi híradással; / nem is híradással..., csak nyomelemével: / téglatestre nyitolt, feltekert beszéddel." Cselényi Béla: Salamon Istvánnak." |
| nyitorára áll |
félig nyitva áll ÚMTsz. Gyergyószéken használatos. |
"S hogy Gyergyóban a csámpás kacsuba, a megnyílt ajtó nyitorára áll és a váratlan vendég bécserélkezik rajta - minden magyar anyanyelvű ember számára tökéletesen érthető, még akkor is, ha addig soha nem hallotta." Kozma Mária: Duvad vagy dúvad? Hargita Népe, 2003. november 14. |
| nyivász, nyivászk, nyikhác, nyevla, nikhaj, nyikha |
gyenge, haszontalan ember ÚMTsz. Általános népi szó és hangalakváltozatai. |
|
| nyivászk |
l. nyivász |
|
| nyújtófa |
ravatal ÚMTsz. Használata általános. |
|
| nyuvad |
fullad ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| nyürrög |
zsémbel, sírdogálva követelőzik ÚMTsz (nyörrög, nyürrög). Általános népi szó. |
|
| nyüsköl, nyüszköl |
mocorog, nyüzsög ÚMTsz, Kriza (nyüszkötöl, nyüskötöl, nyüstöl). Általános népi szó. |
"Én semmiképp se akarék bémenni, de ő addig nyüszkütöle, hogy hát megsajnáltam, oztán ahajt hárman bélibbenénk." Laji bá' (Szini Lajos): Nyüszkölés a feredőn s a nagy víz martyán Gyergyószentmiklós, 1937. |
| nyüslet |
járkál ÚMTsz (nyüslet, nyüstet, nyüstöl). Erdélyi tájszó. |
|
| nyüszköl |
l. nyüsköl |
|
| nyüszüge |
aki mindenért sír ÚMTsz (nyüszüke). Általános népi szó. |
|
| nyüszütöl, nyiszitel, nyüszköl |
életlen késsel vág, kínlódik ÚMTsz (nyiszitel, nyüszköl), Kriza (nyiszitel, nyiszkitel, nyüszöl), RMNyA. Általános népi szó és hangalakváltozatai. |
|
| nyökög |
l. nyekeg |
|
| odaül valahol |
sokáig tartózkodik valahol ÚMTsz, Kriza. Általános népi szó. Vö. megüli magát |
|
| odor, udor |
csűrben vagy a csűrpadláson gabona- vagy szénatartó retesz, vagy maga a csűrpadlás, amit gabona- vagy szénatárolásra használnak ÚMTsz, RMNyA, Kriza. Használata általános. |
"Az udvar végében, háttal a kertnek, ott áll a csűr. Közepén nagy kapu nyílik, melyen befér a magosra rakott szénásszekér, amiről az odorba vetik villával a szénát. Jobbról és balról két ilyen nagy padlása van a csűrnek, mely mind a kettő teli van őszre, ha jól forgódik az esztendő, s különösen ha a sarjút és a zabot is az odrokba teszik." Tamási Áron: Bölcső és bagoly. |
| ókulár |
szemüveg ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| olajüttető |
olajpréselő Használata általános. |
|
| oldaltók |
oldalt fordulva ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| olló |
gida, kecskegida ÚMTsz. Használata általános. Vö. ollózik, megollózik, cegelló, kecskeolló |
|
| ollózik |
ellik (a kecske) ÚMTsz, RMNyA. Használata általános. Vö. olló, megollózik, cegelló, kecskeolló |
|
| oltott |
1.) kocsonya 2.) tej, amelybe az oltóanyagot már beletették ÚMTsz, RMNyA. Általános népi szó. |
|
| ontok |
1.) a vászon keresztszála, bélfonál ÚMTsz, Kriza. 2.) nagydarab, undok (ember) Használata általános, mindkét jelentésben. |
|
| ontor |
vájat a fából készült tárgyon, amelybe az ellendarab beilleszkedik RMNyA, ÚMTsz (ontra). Általános népi szó. |
|
| orotás, orotvány |
erdei kaszáló, irtásos SzNyfSz, ÚMTsz (irtás, irtvány). Használata általános. |
"Dani Orotása: ennek a Dani gazdának vót égy nagy erdeje. Vakmerő embör vót ez a Dani, megégyezött a zsidóval, hogy eladja neki az egész erdőt, de feketén, bélyegzőzés nélkül, hogy ne keljön vámot fizessön. Ki is vágatta az egész erdőt. (Sz.I.)" Zsidó Ferenc: Történetiség, sorsok, hiedelmek a Felső-Nyikó mentén, Erdélyi Gondolat Kiadó, Székelyudvarhely, 2000. |
| orotvány |
l. orotás |
|
| ort |
irt ÚMTsz. Használata általános. |
|
| osztováta |
szövöszék ÚMTsz (esztováta), RMNyA. Általános népi szó. |
|
| padmaly |
l. podmály |
|
| pakulár |
fejőlegény a juhász mellett ÚMTsz. Erdélyi tájszó. |
|
| paláka |
vonalzóval való megtenyerelés ÚMTsz (plága), Kriza (pasmag). Általános népi szó. Vö. megpalákáz |
|
| palakten |
főzőkályha, platten RMNyA, ÚMTsz (platten). Hangalakváltozat. |
|
| pall |
1.) ver, 2.) ütve leráz, ütve megtisztít ÚMTsz. Mindkét jelentésben használata általános. Megj.: az Őrségben is használatos. Vö. megpall, elpall, lepall, szétpall |
"Nem dicsekvésből mondom, de nálunk az óvodában is vannak hasonló dolgok. Nekem Karcsi a barátom, mert megígérte, hogy, ha nagyobbak leszünk, megtanít sízni. És lepallta rólam a port, amikor leestem. Egyedül neki árultam el a Gyuri titkát, és megbeszéltük, hogy nem veszünk királykisasszonyt feleségül, mert nálunk az óvodában is vannak lányok." Zágoni Olga: Rajzoljam-e le a receptet? In: Zágoni Olga: A fáról lepotyogni tilos!, Ion Creangă Könyvkiadó, Bukarest, 1986. |
| pampó |
gyapjúfonalból kötött vagy posztóból varrt házipapucs ÚMTsz, RMNyA. Erdélyi tájszó. |
|
| pándus |
inga RMNyA, ÚMTsz (puntus). Általános népi szó. |
|
| pánk |
l. ponk2 |
|
| pánkháló, ponkháló |
l. ponkháló |
|
| pánkó |
fánk SzNyfSz, ÚMTsz, RMNyA. Erdélyi tájszó. |
"Itt senki a világon el nem hiszi nekem, hogy a székelyek közt a fánk neve pánkó. Szülőfalumban, Sepsimagyaróson biztosan szívesen igazolnak engem. Ha ugyan valaki megtalálja a falut. Vagy a falubelieket, akik közül kevesen maradhattak mostanra. Nem furcsa hát, ha külön magyarázatra van szükség, miért hívom a vizslámat Pánkónak. Türelmesen mondom mindenkinek: mert olyan színű a szőre, mint a frissen sült pánkónak vagy fánknak, ha jobban tetszik." Kóréh Ferenc: Pánkó. Háromszék, 2002. szeptember 7."Míg nyelvjárási szinten is - nálunk - a Szatmár környéki, a bihari és a bánsági nyelvjárásban ez a fánk szó használatos, a Királyhágón innen, a mezőségi és a székely nyelvjárásban az említett tészta népi neve nem fánk, hanem közismerten pánkó." Murádin László: Farsangi fánk. Szabadság, 2001. február 24. |
| papa |
l. pepe |
|
| pápá |
étel a gyereknyelvben Gazda K., ÚMTsz (papa2). Általános népi szó. |
|
| pápál, megpápál |
eszik a gyereknyelvben Gazda K., ÚMTsz (papál). Általános népi szó. |
"- Volt, hol nem volt, Piroska. S akkor volt farkas, s a farkas megette Piroskát. Rossz volt Piroska, tudod, tátá? Rossz volt. - Tudom, tudom. - S volt Piroskának mamája, s megpápálta a farkast. - Jó - mondom -, s még hogy volt? - S aztán a farkas feltámadt - azt mondja." Molnár H. Lajos: Donki Ákos. |
| papó |
nagyapa ÚMTsz (papa). Hangalakváltozat. |
|
| papusa |
juhkullancs ÚMTsz. Erdélyi tájszó. |
|
| papvirág |
margaréta ÚMTsz. Felcsíkon és Gyergyószéken használatos. |
|
| para |
pénz ÚMTsz. Erdélyi tájszó. |
|
| parafernum, perefernum |
hozomány SzNyfSz, ÚMTsz. Erdélyi tájszó. |
"Az 1900-ban keltezett levélben ezt írja 'Perefernális levél, mely felvétetett Csíkszentimrén, Nagy Ferenc és neje Szabacsi Katalin házuknál, törvényes leányuk Rozália azon javairól, melyet a csíkszentimrei György Ferenchez nászhozományul viszen'. Az 1937-ből való perefernum levél az előbbi menyének férjhez menésekor készült: 'Hozomány levél, azon javakról, amelyeket Balló Antal és neje Benedek Erzsébet erzsébeT nevű leányuk férjhez menése alkalmával hozományul természetben kiszolgáltatott, és amelyet ifj. György Ferenc viszen nászhozományul'." György Enikó Mária: Négy nemzedék perefernum-levelei Csíkszentimrén. Honismeret, 2001/1. |
| parapács |
ügyes, talpraesett, jóbeszédű ÚMTsz, Kriza (perepács). Használata általános. |
"A szépet, a tüneményes nyelvet Erdélyben voltam kénytelen újra felfedezni, ahol nagyon tömör beszédű emberekkel találkoztam. A tömörségen nem azt értem, hogy keveset beszéltek, sőt a keveset beszélő székely ember legendája helyett én hallottam nagyon sokat beszélő parapács embereket, parapács asszonyokat is." Léka Géza: Egy óra Berecz Andrással. folkMAGazin, 2000 nyara |
| parickol |
l. parisztoz |
|
| parisztol |
l. parisztoz |
|
| parisztoz, parisztol, parickol |
vizet kicsapkod, locsol SzNyfSz, ÚMTsz. Használata általános. Vö. leparisztoz |
|
| pászá |
persze, még szép Hangalakváltozat. |
|
| pászma |
szakasz, rész ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| paszpolátos |
szegőszalaggal (paszpóllal) díszített Gazda K., ÚMTsz (paszpolíros). Általános népi szó hangalakváltozata. |
|
| pating |
akasztó, ami a taligát és az ekét összefogja ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| peccs |
1.) csipkebogyó 2.) csipkebogyóíz SzNyfSz. Használata általános. |
"Évtizedekkel ezelőtt, de még ma is, ez a falu a gyűjtögető gazdálkodás iskolapéldáját nyújtotta. A szentkirályi asszonyok ma is főzik - a vidéken a legkitűnőbb - rózsabogyó lekvárt (helyi megnevezéssel a 'peccset'). 1923-ban a faluba bukovinai katolikus csángó családok (Sebestyén, Német, Kásler) települtek. Leszármazottaik ma is élnek. Ők új népszokásokat, népművészeti elemeket hoztak a székely faluba." Sepsiszentkirály turisztikai leírása. https://www.haromszek.ro/falvak/ sepsiszentkiraly/leiras.html |
| pelé |
pléh ÚMTsz, RMNyA (pléh). Hangalakváltozat. |
""Bé es menénk, hát ahajt a küs szobába két feredő kád es vót; egy fából, esment egy peléből. A fakádba penyét tiszta-tiszta sár volt." Laji bá' (Szini Lajos): Nyüszkölés a feredőn s a nagy víz martyán Gyergyószentmiklós, 1937." |
| pemete, penető, penete |
rongyból, kukoricalevélből készült seprű, amellyel a hamut és parazsat húzzák ki a kemencéből, mielőtt beteszik sülni a kenyértésztát, pemete SzNyfSz, RMNyA, ÚMTsz (pemet, pemete), Kriza (penető v. penete). Általános népi szó és hangalakváltozatai. |
|
| pemmedt |
izzadt, dohos Használata általános. |
|
| pendely |
alsószoknya ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| penderedik, pendül |
hirtelen valamerre áll ÚMTsz (pöndörül). Általános népi szó. Vö. megpenderedik |
"A hídon áthaladtak. - Hol vagy?! - mondta végre az öreg, de anélkül hogy megállt vagy visszanézett volna. Danika reszkető horgasinakkal előre penderedett. - Parancsoljon, édesapám." Tamási Áron: Hajnali madár. |
| pendül |
l. penderedik |
|
| penét |
l. penyét |
|
| penete |
l. pemete |
|
| penető |
l. pemete |
|
| penyét, penét |
pedig ÚMTsz (pedig), Kriza (penég). Gyergyószéken és Sóvidéken használatos. |
"'sze akkor nincsen baj, met a zidén es menyünk. 'Sze az erdőjógból még vagyon, a csorgójóg penyét merejibe megvagyon." Laji bá' (Szini Lajos): Nyüszkölés a feredőn s a nagy víz martyán. Gyergyószentmiklós, 1937. |
| pénzlopó |
persely ÚMTsz. Felcsíkon és Gyergyószéken használatos. |
|
| pepe, papa |
kenyérkalács (gyereknyelven) ÚMTsz, Kriza. Általános népi szó. |
|
| pepecs |
1.) vöröshimlő SzNyfSz, ÚMTsz (patécshimlő). Általános népi szó. [2.) aprólékos ember ÚMTsz. Köznyelvi szó.] |
"A borvízhordáshoz is szekér kell, a szekeret megtölteni flaskókkal, csobolyókkal, korsókkal, el kell menni a borvízforrásig, 'merengetni', töltögetni, látható, e vesződséges művelet is több ember munkája. Bonyolultabbak az aratókalákák, a fonókalákák. Vagy a rítusok, mint a 'veres pepecs'-nek nevezett járvány elleni nadrág- és ingszövés, -varrás." Láng Zsolt: Hajdú Farkas-Zoltán Székelyek és szászokc. kötetéről. Élet és Irodalom, 2002/27 |
| percen |
kitörik egy darab valamiből ÚMTsz (percen/ik). Általános népi szó. Vö. megpercen |
|
| pereckel |
l. pereckel |
|
| perefernum |
l. parafernum |
|
| pereszlen |
1.) orsókarika 2.) gyors, sokatmozgó ÚMTsz. Használata általános, Aranyosszéket is beleértve. |
"Gyermekkoromban vált szokásommá a fák 'jellemzése'. Akkoriban azt 'játszottam', hogy kertünk mindenik fáját hozzáhasonlítottam valakihez: családunk valamelyik tagjához, valamelyik szomszédhoz, rokonhoz, ismerőshöz. Az egyik szilvafát például úgy láttam, hogy 'megszólalásig' olyan, mint örökké lótó-futó, perpatvaros, pereszlen nagyanyám. A kertünk végében gubbasztó, vén, szikár, komor-mord tölgyfa 'világra' olyan volt, mint a felső szomszédunk, a rideg, szófukar, gyermektelen Józsi bá'." Molnos Lajos: Csendélet őszidőben. Magyar Közélet, 1998/9 |
| pergősszekér |
kicsi fonottkasos szekér Általános népi szó. |
|
| perme |
gyenge eső ÚMTsz (permet), Kriza. Általános népi szó. |
|
| permedzik |
l. permézik |
|
| permetez |
l. permézik |
|
| perméz |
l. permézik |
|
| permézik, permedzik, perméz, permetez, pereckel |
szitál az eső SzNyfSz, ÚMTsz (permetel), Kriza (permézik v. permetézik). Általános népi szó és hangalakváltozatai. |
|
| perselget |
fonogat Gazda K. Háromszéken használatos. |
|
| pest |
1.) cserépből vagy vesszőből készült kezdetleges gőz- és füstelszívó ÚMTsz. Használata általános. Vö. gób |
2.) kemence ÚMTsz. Használata általános. Megj.: a palóc nyelvjárásban is használatos. |
| pestalja |
a tűzhelynek a pest előtti nyitott része, ahol a tűz ég ÚMTsz. Használata általános. |
|
| péstel |
köntörfalaz, kerülget ÚMTsz, Kriza (péstelődzik). Keresztúrszéken használatos. |
|
| peszterkedik |
l. pezderkedik |
|
| pesztonka |
l. pesztra |
|
| pesztra, pesztonka |
kisgyermekgondozó lány ÚMTsz. Általános népi szó és hangalakváltozata. |
|
| pesztrál |
gyereket gondoz ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| pet |
hímvessző ÚMTsz. Használata általános. Vö. petel, megpetel |
|
| petecske |
hímvesszőcske ÚMTsz. Használata általános. |
|
| petel, petelkózik |
közösül ÚMTsz (petél). Használata általános. Vö. pet, megpetel |
|
| petelkózik |
l. petel |
|
| petentók |
l. netentók |
|
| petleng |
állat húgyhólyagja Használata általános. |
|
| pettyegtet |
tök- vagy napraforgómagot szemez ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| pezderice |
l. bezle |
|
| pezderkedik, peszterkedik |
erőlködik, igyekezik ÚMTsz (peszterkedik), Kriza (pezderjédzik). Használata általános. |
pezderkedik: "Hej, láss csudát! Nekifortyan a patak, ahogy ezt hallja, elkezd dagadni, nőni, mind magasabbra, magasabbra, hogy már annak a fának is a derekát mosta, amelyiken a királyfi kucorgott. De hiába pezderkedett, erőlködött, a királyfinak csak lába száráig loccsant fel, s nagy mérgesen visszahúzódott a medrébe." Benedek Elek: Szerencsének szerencséje. |
| pezle |
l. bezle |
|
| pi, pire |
hirtelen, egy pillanat alatt Kriza (pill, egy pirra). Orbaiszéken használatos. |
|
| picsavágó |
l. pinarágó |
|
| picurka |
nagyon kicsi ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| pilács, pillancs1 |
1.) villanykörte, mécses 2.) lepke ÚMTsz. Általános népi szó és hangalakváltozata. |
|
| pili |
1.) szöszmösz, pihe 2.) hamu ÚMTsz. Használata általános, mindkét jelentésben. |
|
| pili1 |
l. pilimókus |
|
| pili2 |
l. pilinke |
|
| pilimókus, pili1 |
pelé, mókus SzNyfSz, ÚMTsz, Kriza (pülü). Használata általános. Vö. evetpili |
|
| pilinke, pili2 |
pehely, pihe ÚMTsz, Kriza (pelenke, pölönke v. pilinke). Általános népi szó és hangalakváltozata. |
|
| pilinkél |
gyengén hullnak a hópelyhek ÚMTsz, Kriza (pilinkéz v. pilinkél v. pilingel). Általános népi szó. |
|
| pilipárna |
pihepárna ÚMTsz. Használata általános. |
|
| pilis |
1.) szöszmöszös 2.) hamus ÚMTsz. Használata általános. |
|
| pilitálca |
hamuzó Használata általános. |
|
| pillancs1 |
l. pilács |
|
| pillancs2 |
pillangó SzNyfSz, ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| pille |
a forralt tej föle ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| pillogtat |
pislog ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
"Oszladoznak a felhők. Gyűlnek. / Pillogtat a kerek vidék / fölött hol mélább, hol derültebb / szemével az estéli ég." Szemlér Ferenc: Oszladoznak a felhők. |
| pimpó |
bor, savanyúság felszínénén levő penész ÚMTsz, RMNyA. Általános népi szó. |
|
| pimpós |
penészes ÚMTsz, Kriza. Általános népi szó. |
|
| pinamorgó |
szulákfajta Kézdiszéken használatos. |
|
| pinarágó, picsavágó |
aprótermetű hal, vágócsík [Cobitis taenia] ÚMTsz. Általános népi szó és hangalakváltozata. |
"...népies nevei a következők: fövényvágó, halbába, jégfúróhal, kőfúró, kőharapó, sibrikhal, vágóhal és még néhány, nyomdafesték alá nem való elnevezés." Brehm: Az állatok világa, 2. kötet. |
| pincetorka |
pincelejárat ÚMTsz, RMNyA. Általános népi szó. |
"Ide nyílik a leppentő - a macskalyuk - ahun a macska jár ki be, hogy ne veszedelmezzen, ha igyekszik ki. Alatta van a pincetorka, ott áll a dobonka vagy légely, amibül az aratók isznak, aztán a hordó vadalma ecetnek, meg a vizeskártya." Benkó István: Egy-egy székely házról, faluról. Művészet, 1905/5 |
| pipe |
kisliba ÚMTsz. Erdélyi tájszó. |
|
| pipe1 'pipére csengettyű' |
felesleges ('Úgy kell neki, mint a pipére csengettyű' - ti. a kisliba folyamatosan mondikál.) Használata általános. |
|
| pipe2 'remetei pipe' |
olyan, mint a (gyergyó)remetei pipe, mindentől megijed ÚMTsz. Gyergyószéken használatos. |
|
| pipeherrgető, rucaherrgető |
kisfiú hímvesszeje Használata általános. |
|
| pipepurc |
bagatell dolog Használata általános. |
"Gondoltam én mindezt aznap... Harmadnap már annyi fáradságot sem vettem, hogy bagatellizáljam a dolgot, ugyanis kikézbesítette a postás a vastag borítékot, és elolvastam a huszonkét oldalt. Pipepurc..." Molnár H. Lajos: Donki Ákos. |
| pipiri |
vékony favég (10 cm átmérőjű fenyőfahegy) Használata általános. |
"A nevezettek megjelentek a helyszínen, közölték a cég embereivel az igazgatóság határozatát, s utasították Gidró Ferenc felelős erdőpásztort, hogy akadályozza meg a faragott fa és pipiri szállítását. Még az év júniusában felfüggesztették az igazgatóságot, s akkor Bogács, akkori erdőgazda átadta a hivatalt, s vele az erdőket közte a faragott fát, mely akkor mintegy 10 000 köblábot tett ki, továbbá mintegy másfél vagon pipirit Bálint Ignácz új erdőgazdának." Garda Dezső: A székely közbirtokosság. Hargita Népe, 2002. július 16. |
| pipizál |
hosszan elmatat ÚMTsz (pipizgel), Kriza. Általános népi szó. |
|
| pire |
l. pi |
|
| pire1 |
püré Hangalakváltozat. |
|
| pire2, pirike |
kiscsibe ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| pirike |
l. pire2 |
|
| pirikötél |
ugrókötél Használata általános. |
|
| pirimántos |
aprólékos munkát kedvelő Használata általános. |
|
| pirimókos |
kevély ÚMTsz, Kriza. Háromszéken használatos. |
|
| pirisznye, pirisznyödés |
penész RMNyA, ÚMTsz (penészes). Alcsíkon, Erdővidéken, Orbaiszéken, és a Barcaságban használatos. Vö. pirisznyés, pirisznyedik, megpirisznyésedik. Megj.: a Csallóközön is használatos. |
|
| pirisznyedik, pirisznyödik |
penészesedik Kriza. Alcsíkon, Erdővidéken, Orbaiszéken és a Barcaságban használatos. Vö. pirisznyés, pirisznye, megpirisznyésedik. Megj.: a Csallóközön is használatos. |
|
| pirisznyés, pirisznyödött |
penészes RMNyA, ÚMTsz (penészes). Alcsíkon, Erdővidéken, Orbaiszéken, és a Barcaságban használatos. Vö. pirisznye, pirisznyés, megpirisznyésedik. Megj.: a Csallóközön is használatos. |
|
| pirisznyödés |
l. pirisznye |
|
| pirisznyödik |
l. pirisznyedik |
|
| pirisznyödött |
l. pirisznyés |
|
| pirkál |
firkál ÚMTsz. Udvarhelyszéken és Marosszéken használatos. |
"A 'tusványosi' szabadegyetemről immár sokan sok mindent fecsegtek és pirkáltak, de a magyar adás összeállításából kaptam az eddigi legátfogóbb képet arról, hogy a botrányosnak számító aranyköpéseken innen és túl, mi is történt Tusnádfürdőn. (No és persze a Népújságból. Ez magától értetődik.)" Máthé Éva: Lenge formában fajsúlyos tartalom. Népújság, 1998. augusztus 5. |
| piros apró |
rózsahimlő Gazda K. Háromszéken használatos. |
|
| piros apró |
rózsahimlő Gazda K. |
|
| pislen |
1.) kisleány, cinka 2.) kiscsirke SzNyfSz, ÚMTsz. Használata általános. Megj.: Szlavóniában is használják. |
"A tipetupa férjnek gondviselése alá bízott csibék (=csirke, ha ennél is kisebb és még nem nyársba való, pislen a neve)" (Szilágyi): Az anekdotaíró Andrád Sámuel (1754-1807). Reformátusok Lapja, 2002. február 10. |
| pisolyog |
huncutul mosolyog ÚMTsz, Kriza. Erdélyi tájszó. |
"Noszogat, persze, hogy noszogat, már látom, miként dicsőül meg, ha majd nem adok megfelelő választ, pisolyog, ahogy még nálunkfelé mondják, sunyít vagy sunyin pisolyog, hogy jelzős szerkezettel használjam a szavakat: - Sejtem, miért tette föl ezt a kérdést épp a tehenekkel - mondom -, sejtem, s figyelem az arcát, melyik szavamnál rezdül össze, a csordában nemegyszer láttam, hogy az egyik tehén a másikra ugrik, mintegy jelezve, hogy hát... bikázhatnék ugye, de ez nem - emelem fel még az ujjamat is - kimondottan azt jelenti, hogy a tehenek feltétlenül homokosok lennének, sőt." Lőrincz György: Homoszexuálisak-e a tehenek? Hargita Népe, 2002. október 25. |
| piszli, piszlikutya |
kölyökkutya, kis termetű kutya ÚMTsz (piszli, piszi). Általános népi szó. |
"Valamit érzett, a fejét egy kicsit feltartotta utána, majd kifeszíttette a derekát és a lábait, mintha nyújtózott volna, s a két hátulsó lábával vakarni kezdett. Aztán ismét megszagolta a másikat, mint aki kétszer is megtapasztal valamit, nehogy tévedésbe essék. Akkor a jobbik első lábat felemelte, és a tarkának a nyakára tette. Én egy kicsit haragudtam Bolhára, hogy komoly és vén kutya létére úgy viseli magát, mint egy piszli." Tamási Áron: Ábel az országban. |
| piszlikutya |
l. piszli |
|
| piszu, piszuka |
macska ÚMTsz, SzNyfSz. Használata általános. |
|
| piszuka |
l. piszu |
|
| pityóka |
burgonya SzNyfSz, ÚMTsz. Erdélyben, sőt Békés és Csongrád megyékben is használatos tájszó. |
"Amikor Krisztus a földön járt, elérkezett Csíkkarcfalvára is. Ott, ahol Dánfalva egy kőhajításra van, egy bánatos parasztembert vett észre az árok partján. Köszöntötte, s melléje ült pihenni. Megkérdezte, miért búslakodik. - Ne is kérdezd, testvér! - válaszolta a szomorú székely. - Itt mindenki szapora Pityóknak nevez, mert sok gyermeket adott az Isten. De megöl a bánat, mert nincs mit enniük adnom. A föld felett semmi sem terem, amivel bétömjem a tíz éhes szájat. Megesett a szíve Krisztusnak a szegény székelyen, kivett tarisznyájából tíz gumót, és átnyújtotta a nagy szemeket meresztő Pityóknak: - Sok gyermeked Isten áldása, s aki adta, gondot is visel rájuk. Hogy lásd, mennyire így van, vedd ezeket a gumókat, rakd a földbe, kapáld, gondozd. Ha föld felett semmid sincs, majd lesz a föld alatt. Nemcsak családodat, de egész nemzetségedet eltartja majd. Szapora lesz, mint a családod. Pityóknak annyi ideje sem volt, hogy megköszönje az ajándékot és a tanácsot, a vándor eltűnt. Csak a Hargita fölött látott egy sziporkázó szivárványt. Pityók szót fogadott, elrakta a gumókat, kapálta a földjét, és Isten segedelmével ősszel már szép termést takaríthatott be. Eltarthatta vele szép családját. Csíkban azóta is, Isten áldásával, bőven terem a 'mindennapi pityóka'." Papp Attila: A pityóka legendája. Jó Pajtás, Újvidék, 2000/32 |
| plátka |
vászonból készült betét az ing, blúz stb. vállrészének megerősítésére Gazda K., ÚMTsz. Használata általános. |
|
| plenkács |
faragófejsze ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| pocegér |
patkány ÚMTsz. Erdélyi tájszó. |
|
| pocik |
l. pucok |
|
| pocita |
a komaasszonyok által a gyermekágyas nőnek vitt étel ÚMTsz (paszita), Kriza. Általános népi szó (hangalakváltozata). |
|
| pocogó |
koszorúsleány Gazda K. Kézdiszék felső részén, az ún. Szentföldön használatos. |
|
| pocok |
l. pucok |
|
| podmály, padmaly |
két, egymás mellett fekvő sír, amelyet egy vagy két földalatti alagút köt össze (pl. a kézdivásárhelyi református temetőben van ilyen) ÚMTsz (padmaly), Kriza (padmoj, padmaj). Általános népi szó és hangalakváltozata. |
"A családi temetkezésnek legelterjedtebb formája a padmalyos sír. A Dunántúl nyugati részének kivételével, magyar területen mindenütt ismert. Az értelmező szótár szerint a padmaly: 'sírgödör oldalába ásott üreg a koporsó számára'. Kézdivásárhelyen ma már a fiatal generáció a lepadolt sírt is padmalyosnak nevezi. A néprajzi lexikon a padmalyos sírnak négy típusát különbözteti meg. A Kézdivásárhelyen található padmalytípust nem említi. Itt nem oldal- vagy fenék irányba ásták, hanem a sírgödör hosszában alakították ki." Dimény Attila: Padmalyos temetkezés Kézdivásárhelyen. ACTA 1996, a Székely Nemzeti Múzeum és a Csíki Székely Múzeum évkönyve. |
| pohárszék |
falra akasztott edénytartó ÚMTsz. Használata általános. |
|
| póka |
pólya ÚMTsz, Kriza. Hangalakváltozat. |
|
| pókakötő |
pólyakötő szalag Gazda K., ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
|
| pókál |
pólyál, bepólyál ÚMTsz, Kriza. Hangalakváltozat. |
""Arra a rúdra felhúzták az ökröt, megnyúzva kellő módon s a metszett hasán jól kitakarítva, de a fején rajta hagyva díszes szarvait s a lábán a nagy körmöket. Midőn ez megvala, akkor a háti gerincen keresztül, igen hosszú szegekkel, az ökröt odaszegezte a mester a nyárs rúdjához, ütvén az oldalán keresztül is egynéhány szeget; majd kívül-belül megsózta s törött borssal meghintette, a szarvát-körmeit vizes ruhába pókálta. Utána beléhelyezett egy kövér juhot az ökör hasába, a juh hasába pedig egy kövér kappant." Tamási Áron: Hazai tükör." |
| pókapárna |
pólyából készült párna Hangalakváltozat. |
"Gyönyörűek a vetett ágy darabjai, a párnák olyan hosszúak, mint amilyen széles az ágy, és a vége gazdagon hímzett. Az ágy mellett a bölcsőben babucska (baba) fekszik, póka párnába (pólyába) csavarva." Erdősi Loc Valéria: Bukovinai emlékek. 120 éve székelyek az Al-Dunán címmel Hertelendyfalván népművészeti varrottaskiállítás nyílt. Családi Kör, Újvidék, 2003. május 15. |
| pókaribanc, pókarinanc |
pólyarongy ÚMTsz. Általános népi szó és hangalakváltozata. |
|
| pókarinanc |
l. pókaribanc |
|
| pókarongy |
l. pókaribanc |
|
| pokol |
valaminek a selejtes része ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| polyéka |
kalákákon felszolgált becsinált leves ÚMTsz. Gyergyószéken használatos. |
|
| ponk1 |
dombocska ÚMTsz. Erdélyi tájszó. |
"Ponk Dombotska" Baróthi Szabó Dávid: Paraszti majorság. Rendbe-szedetése, 's magyarázatja azon szavaknak, a' mellyek ezen elsö részben meg-jelennek, 's egy-valakinek az olvasásban bajosabb értelmek miatt akadályt tehetnének. |
| ponk2, pánk |
pók ÚMTsz, Kriza. Hangalakváltozat. |
"-Ehelyt a ponkhálót verem, nehogy vajegy mérges ponk megmássza a lovakot. -Gyere elé, s három csürkét ölints le, mert az urak megehültek." Tamási Áron: Hajnali madár. |
| ponkháló, pánkháló |
pókháló ÚMTsz, Kriza. Hangalakváltozat. |
|
| porbafingó |
alacsony ÚMTsz. Erdélyi tájszó. |
|
| porcika |
porcogó Erdélyi tájszó. |
|
| porgolát |
kertkapu ÚMTsz (porgolád), Kriza (porgoládkapu). Használata általános. Megj.: 'vesszőből font kerítés' értelemben a Csallóközön is használatos. |
|
| porkoly, korpoly, kurpuly |
félig száradt szénából készült boglya Gyergyószéken használatos. |
|
| porongy |
szőlőkötözésre vagy fonásra használt sárga fűzfaág ÚMTsz (porond2), Kriza. Udvarhelyszéken és Marosszéken használatos. |
|
| poronyó, poronyú, poronyós |
porhanyós ÚMTsz (porhanyós), Kriza (ponyoró v. poronyó), RMNyA. Hangalakváltozat. |
"Miért nem eszed, Tubika? Pedig olyan finom-finom poronyó... Poronyó?!... Egyetlen nudlijára, grízgaluskájára vagy krumpli darabkájára sem emlékszem, amelyiknek ne lett volna nyers a közepe." Molnár H. Lajos: Volt egyszer egy udvar. |
| poronyós |
l. poronyó |
|
| poronyú |
l. poronyó |
|
| porozsnyók |
a tojófészken állandóan otthagyott tojás, abból a célból, hogy a tyúkok ne tojjanak máshová RMNyA, ÚMTsz (palozsnak), Kriza (polozsnok). Általános népi szó. |
|
| potyol |
kloffol ÚMTsz. Erdélyi tájszó. Vö. kipotyol, potyoló |
|
| potyoló |
húsklapfoló Erdélyi tájszó. Vö. potyol, kipotyol |
|
| pozdorja |
fűrészpor, kendertiloláskor kijövő fás rész ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| prangadérbe ver |
elpocsékol, eldorbézol ÚMTsz (bankrottíroz). Általános népi szó. Vö. elprangadéroz |
|
| préda |
bőkezű, szórja a pénzt ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| prém |
perem ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
|
| premonda |
járandóság ÚMTsz, Kriza (perémonda). Erdélyi tájszó. |
"Már 37 éve annak is, hogy Pakot Antal családjával és barátokkal szenet égetett Grozesti mellett az Erős-patak partján. Készen volt a boksa, lehúzták az első tábla szenet. Anti készült 'premondázni', élelmet felvételezni. Az erdőben dolgozó szénégetők hetente a szeneskocsival beutaztak a legközelebbi településre, ahol élelmet vásároltak. A vállalat előlegezte a vásárláshoz szükséges pénzt a legközelebbi fizetésig." Jakab Rozália: Farkaslaki boksák füstjében. Hargita Népe, 2001. október 31. |
| priccs |
deszkából készült egyszerű fekvőhely ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| priccsesnadrág |
gyapjúból szőtt nadrág férfiaknak ÚMTsz (bricsesznadrág), RMNyA. Általános népi szó. |
"hej nem akar a priccsesnadrág szakadni nem akar a régi babám szeretni szeress babám szeress úgy mint azelőtt hej ketten tőcsük le a három esztendőt" Vajdaszentiványi népdal. https://www.szepi.hu/nota/nepdal
/szoveg/Vajdaszentivány/2./lista.html |
| prizma |
1.) folyami kavics, sóder 2.) földüreg, amelybe télire a krumplit elföldelik ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| puca |
pina ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| pucék |
l. pucok |
|
| pucok, pucék, pocok, pocik |
kemence vagy kályha melletti, meleg hely ÚMTsz (pocok2, kucik), Kriza (pucik v. pucék). Használata általános. |
|
| puffog, buffog |
megharagszik, emiatt dúl-fúl ÚMTsz (pufog). Általános népi szó és hangalakváltozata. |
|
| pukéta |
virágcsokor ÚMTsz (bukéta). Általános népi szó. |
|
| pusmog, pustog |
suttog ÚMTsz. Általános népi szó és hangalakváltozata. |
|
| pustog |
l. pusmog |
|
| pustohányos |
telt, kövér, pufók Használata általános. |
|
| pusztulyka |
házi légy ÚMTsz (pusztuljka). Általános népi szó. |
|
| putina, putinka |
fabödön hordócska SzNyfSz, ÚMTsz. Általános népi szó és hangalakváltozata. |
|
| püpü |
ital a gyereknyelvben Gazda K., ÚMTsz. Általános népi szó. |
""Nem lesz érdektelen még ideiktatni, hogy az őrségi gyermeknyelv egy-két ennivalót és konyhakapcsolatú dolgot hogyan nevez. A víz = 'püpü' vagy 'tütü'; a kenyér = 'kácsi'; az étel vagy a tej = 'mamma'; a pogácsa = 'pacsa'; a krumpli = 'puppa'; a cseresznye, alma = 'bugyó'; a csecs = 'cici'; a tyúk = 'bada' vagy 'pittye'; a malac = 'pojca'; a kés = 'csiés'." Kardos László: Az Őrség népi táplálkozása. Budapest, 1943. " |
| püpül |
iszik a gyereknyelvben Gazda K., ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| pörcöl |
tökmagot vagy napraforgómagot bont a fogával Általános népi szó. |
|
| raba, rabtalyiga, rabszekér |
taliga RMNyA. ÚMTsz. Használata általános. |
|
| rabonbán |
legfőbb székely vezető Újkeletű köznyelvi szó, a székelyekhez kötik annak használatát. |
"A rabonbán méltóságnevet 1818-ból adatolja a TESZ, mesterséges alkotásnak, valószínűleg összetételnek tartja: . Wass Albert átvette ezt a szóalkotást, s a székely mitológia részének tekinti. A rabonbánok a pogány székelyek vezérei voltak, a hiedelem szerint." A. Jászó Anna: Wass Albert prózai műveinek stílusa https://www.krater.hu/uj/wassbib.html |
| rabszekér |
l. raba |
|
| rabtalyiga |
l. raba |
|
| rácsujozik |
zajt csapva ide-oda járkál, mozog, átvitt értelemben: nagy hűhót csap ÚMTsz (rajcsúrozik). Általános népi szó. |
|
| rádé |
abroncs Marosszéken használják. |
"Az átjáróút megvan Küsmöd és Etéd felé, s hogy Szolokma a legmegyeszélibb település, egyik ilyen jelzés az, hogy a makfalvi malomból hazafelé menő gumirádés szekerekre is HR-es rendszámtáblát szögeztek a fuvarosok. A só útja nem itt vezet(ett) el, de szó se róla, birtokrészként a falut jó volt megörökölni Firtos urától egyik fiúnak, aki testvérei birtokszerzési vágyában ráért kiszólni száján öccsének: -Szólok ma..." Lokodi Imre: Ahol tízezer lejt ér egy álom. Népújság, 1998. április 17 |
| radina |
újszülöttnéző látogatás ÚMTsz, Kriza (pocita, pucita, radina). Használata általános. Vö. félkézradina, radinázik |
"Radinába jártak tegnap a csíkszeredai bölcsészhallgatók. Delnei kolléganőjüket látogatták meg otthonában a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) elsőévesei. Autóbuszt béreltek és dr. Balázs Lajos docens vezetésével meglátogatták Évát és kisfiát, Tamáskát. Nem maradt el az ilyenkor szokásos radinás kosár, volt kürtőskalács és pálinka, no meg a gyereknek ajándék. És nem maradtak el a szokásos jókívánságok sem. Balázs Lajos elmondta, hogy egyik legjobb diákja a fiatal anya, diákjaival pedig köszönteni akarták bátorságát is: elsőéves hallgatóként gyermeket vállalt." Sapientia-radina. Hargita Népe, 2002. május 31. |
| radinázik |
újszülöttnéző vendégséget tart ÚMTsz. Használata általános. Vö. félkézradina, radina |
|
| rák 'hogy a rák ne menjen' |
a gyerek állandó kérdezősködéseire adott válasz ÚMTsz (rák). Általános népi szókapcsolat. |
|
| ránga |
szerelővas Erdélyi tájszó. |
"Szüntelenül, változatlanul újoncai vagyunk ennek a világnak, korosztálytól függetlenül életfogytiglan egyéb sincs, csak vigyázállásból fejállásba, fejállásból vigyázállásba. Csupa keljfeljancsi, akik földönfutókként várják az időnként kiásott, majd eltemetett földtörvény retusálását, módosítását. Amit pedig sokat piszkálnak, javítanak - elromlik! Avatatlan mesterek kezében a csavarhúzó és a ránga, gyanítani lehet, hogy a futóváz és a motor a kanyarban búcsút intenek egymásnak..." Ferencz Imre: Elföldelt földtörvény. Hargita Népe, 2001. június 28. |
| rápen, rápeny |
fejbőrbetegség ÚMTsz. Csíkszéken és a Gyimesekben használják. |
"rapăn -rápeny" Bakos Ferenc: A magyar szókészlet román elemeinek története, Budapest, 1982. |
| rátott |
lapospalacsinta ÚMTsz, Kriza (rátotta). Használata általános. |
|
| rea |
rá ÚMTsz, Kriza. Hangalakváltozat. |
|
| réce |
ruca ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| reglő |
legelő SzNyfSz, ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
|
| rej |
l. ler |
|
| rekcumoz |
szid, megfed ÚMTsz (rekszumoz). Erdélyi tájszó. |
|
| rellaferesztő vájling |
női mosdótál, szó szerint: pinamosó tál (németül rella: pina) Általános népi szókapcsolat. |
|
| renyekedik, rényezkedik |
1.) csodálkozik Gazda K., ÚMTsz. Csíkszéken, Kézdiszék felső részén, az ún. Szentföldön, valamint a bukovinai székelyek körében használják. 2.) töpreng, búsul, szomorkodik ÚMTsz, Kriza (renyeködni, renyődni). Marosszéken, Udvarhelyszéken, Csíkszéken haszn |
|
| rényezkedik |
l. renyekedik |
|
| resztung |
cókmók, ruhanemű, gúnya ÚMTsz (rüsztung). Általános népi szó hangalakváltozata. |
|
| revekedik |
ráripakodik valakire ÚMTsz. Marosszéken használatos. |
|
| ricskó1 |
l. riskó |
|
| ricskó2 |
l. ricsó |
|
| ricsó, ricskó2 |
1.) az átlagosnál barnább ember ÚMTsz. Használata általános 2.) fiatal fiúgyermek Kézdiszéken használatos. |
|
| riktol |
gyengén megjavít ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| rippadozás |
ujjongó vagy fenyegető kiabálás, ripakodás Hangalakváltozat. |
""Hát ahogy a franciák belső háborúját jósolgatta, ami közöttük nemsokára lángot fog vetni; s ahogy a felzendült arabok mellett kard nélkül kardot rántott, hát akkor csak hallom, hogy odakünn az udvaron nagy zsivajgás és rippadozás van." Tamási Áron: Szirom és Boly." |
| rippadozik |
ujjongóan vagy fenyegetően kiáltozik, ripakodik ÚMTsz (ripakodik, rippadozik), Kriza. Hangalakváltozat. |
"Hamar felálltam az asztal mellől s igyekeztem kifelé, de ki gondolta volna, hogy azt látom, amit láttam. Ugyanis valami tacskó fiúk fát hordtak rakásba össze s más fickók éppen megfogták az egyik jérkét, vagyis az egyik tavalyi kis kecskét, s a vegyes népség pedig biztatótag rippadozott. - Micsináltok?! - kiáltottam oda. - Meg akarják sütni - mondta egy leányka." Tamási Áron: Szirom és Boly. |
| riskó, ricskó1 |
rizikegomba [Aragicus Deliciosus] ÚMTsz (riskó). Használata általános. |
|
| rittyeg |
csapkod (pl. a villám vagy az ostor) ÚMTsz (rityeg), Kriza (ritty, rittyeg). Általános népi szó. |
|
| rittyegés |
csapkodás, dörgés Általános népi szó. |
""A malmokat soha nem építették a patakok közvetlen árterületére, hanem azoktól feljebb, hogy az árvizek kevésbé veszélyeztessék. Ennek ellenére is majd minden malommal rendelkező faluban emlékeznek árvíz által elsodort malmokról. Csernátonban ilyen volt Máthé József malmának a pusztulása, az 1872-es nagy-árvíz idején '...olyan hatalmas dörgés, villámlás, rittyegés, de olyan eső, mintha viderrel tőtötték volna; milyen marton van az a malom, s teljesen leseperte mindet; elvitte, ahogy a nagyeső megjött, a malmot, estállót, mindenfélét; úgy, hogy, mint ez az asztal, olyan simán maradt a hely, s őköt es le vitte...'. Ugyancsak az árvíz sodorta el Virág András malmát is 1972-ben." Ozsváth Gábor Dániel: Malmok, molnárok, őrletők Csernátonban. Acta 1998. A Székely Nemzeti Múzeum, a Csíki Székely Múzeum és az Erdővidéki Múzeum évkönyve." |
| rittyegtet |
csapkod, pattogtat ÚMTsz, Kriza. Általános népi szó. |
"Becsukta ablakait az erdő / Titokban komor fák / kifutó viharok szíjait bogozzák / Rittyeg a Bükkös / araszos szalonnájú fagyot hajkurász." Czegő Zoltán: Novemberi kérvény. |
| rittyent |
1.) ostorral csördít 2.) hirtelen, gyorsan nagyon jól csinál ÚMTsz. Általános népi szó, mindkét jelentésben. |
|
| ródal |
ver, rudal ÚMTsz (ródal, rudal), Kriza. Általános népi szó hanglakváltozata. |
|
| rodli |
szánkó ÚMTsz (ródli). Általános népi szó. |
|
| rogya |
barnás folt a zöldségen, ragya ÚMTsz (ragya), Kriza. Hangalakváltozat. |
"Székelyudvarhely és Székelykeresztúr vidékén a burgonyavész (rogya) alig, a kolorádóbogár (burgonyabogár) annál inkább veszélyezteti a krumplitermést. A gombás megbetegedés és a kártevők ellen szisztémikus szereket kell használni - mondta Jakab Árpád kertészmérnök, a Növényvédelmi Központ vezetője." Dávid: Növényvédelem. Udvarhelyi Híradó, 2002. június 24. |
| rogyaesső |
napsütésben eső eső, rozsdaeső ÚMTsz (ragyaeső). Általános népi szó. |
|
| rőköl |
hangosan, ordítva sír ÚMTsz, Kriza. Használata általános. |
|
| rozsol |
ver, ütlegel ÚMTsz. Általános népi szó. Vö. megrozsol |
|
| rucaherrgető |
l. pipeherrgető |
|
| ruva, fejruva |
fejkendő ÚMTsz. Használata általános. |
"Ez a ruváspálca - meséli Mária -, amit a násznagy visz magával, amikor a vendégeket hívja a lakodalomba. Ahol elfogadják a meghívást, ott egy ruvát (fejkendőt), a fiatalok pedig egy szalagot kötnek rá." Erdősi Loc Valéria: Bukovinai emlékek. 120 éve székelyek az Al-Dunán címmel Hertelendyfalván népművészeti varrottaskiállítás nyílt. Családi Kör, Újvidék, 2003. május 15. |
| rühölődik rajta |
idegesít valakit, valakivel bakalódik Kriza (rühölődni). Használata általános. |
|
| rütyü |
itóka ÚMTsz. Használata általános. |
|
| rütyül, gügyül |
csúnyán iszik Használata általános. |
|
| röstöl |
süt (húst) ÚMTsz (rőstöl2). Általános népi szó. |
|
| sain |
sanyarú, kegyetlen Gazda K. Kézdiszék felső részén, az ún. Szentföldön használatos. |
|
| salapol |
a sarkában jár valakinek, mivel tiszteli őt (pl. Sancho Panza salapol Don Quijote után) ÚMTsz, Kriza (salapi, salapoló). Használata általános. |
|
| sarang |
növény fiatal hajtása ÚMTsz, Kriza (sarangos). Használata általános. Vö. sarangozik, felsarangozik. Megj.: Baranya megyében is használatos. |
|
| sarangozik |
növény hajt, sarjad ÚMTsz. használata általános. Vö. felsarangozik, sarang. Megj.: Baranya megyében is használatos. |
|
| sárgalegény |
puliszka Használata általános. |
|
| sarval |
gyalul (növényt) ÚMTsz. Használata általános. |
"Teremtőm azt üzente, / ki engem bűnre sarvalt: / zsíros kezű faunná / dagasszam át a hajnalt." Kudelász Nóbel: Egy faun reggele. Forrás, 1999/6 |
| sarvaló |
káposztagyalu ÚMTsz. Használata általános. |
|
| sarvalt (káposzta) |
gyalult káposzta SzNyfSz, ÚMTsz, Kriza. Használata általános. |
|
| sáté |
sás ÚMTsz (csádé). Általános népi szó hangalakváltozata. |
"De feldühödnek egyszer majd a kályhák, / és lesz tavasz, lészen meleg, kánikula, / adatik majd sáté, a sátéhoz barom, / szarva közt perec (vagy vekni, ha akarom!), / a jószág alatt lesz hídlás, / azon pedig ganyé és mellette alom, / ám én akkor is a ceruzám hegyezem, / és a bajszom alatt újfent havazom..." Zágoni Attila: Télvíz idején (Farkas Árpád-paródia). "nekihasal a vizenyős / sáncmartoknak de már a sás / vagy sáté-féle valami / ahogy a szélben dudorász / nem olyan mint az otthoni" Kányádi Sándor: A folyók között . |
| se inde, se unde |
sehol, semmi Általános népi szókapcsolat. Vö. inde-unde |
"Kányádi Sándornak van egy verse, amelyben tételesen kimondja, hogy nem szeretnek bennünket, erdélyi magyarokat sem itt, sem ott, a költővel szólva 'se inde, se unde'. Amint elnézi az ember az anyaország hatalmon lévő politikusainak ténykedését, úgy kellünk nekik, mint ablakosnak a hanyatt esés." Román Győző: A helyzet változatlan. Erdélyi Napló, 2003. július 1. |
| segg 'fáj a segge' |
nem érdekli Általános népi szókapcsolat. |
"Ejsze, én tehetek róla, hogy dib-dáb uraknak annak idején fájt a segge, hogy a határ melyik ódalára keveredek, bezzeg a füttő mellől lehet galatyolni a viharba lévőnek, na elég a góbéskodásból" Datki Szabolcs: Budapest, Budapest, te csodás. Hargita Népe, 2001. április 13. |
| seggvakaró |
csipkebogyó [Rosa canina] SzNyfSz, ÚMTsz. Használata általános. |
"csipkefa, hecselli, seggvakaró, rózsabogyó, vadrózsa. Jól ismert és hasznosított növény. Fáját elégetik, s a kicsepegő levével kenik a bőrgombás bőrt (?). Levelének teáját, de magát a levelet is kézdagadás (?) esetén borogatóként használják. A hecserlivirág szirmait tejszínnel, szurokkal összefőzve kenőcsként használták bőrzsírosság esetén (?). A bogyójából főzött tea vitaminforrás a szervezetnek. Ugyanezt a teát gyomorfájás (?), hasmenés (+) esetén használják. Jó meghűlés, köhögés ellen is (?). A szívasztma (?) és idegnyugtató (?) hatásánál fogva ezek ellen is ajánlják. A bogyó húsát a lyukas fogba téve szünteti a fogfájást (?)." Pálfalvi Pál: Növények a csíkszentdomokosi ember- és állatgyógyászatban. Acta 1998. A Székely Nemzeti Múzeum, a Csíki Székely Múzeum és az Erdővidéki Múzeum évkönyve. |
| selyemruva |
férfi nyakkendő ÚMTsz. Általános népi szó hangalakváltozata. |
|
| semlény |
iszapos, sáros, ingoványos hely ÚMTsz (semlyék), Kriza (sejmék). Általános népi szó hangalakváltozata. |
|
| senderü |
l. csenderi |
|
| seprübütü |
a seprű fejének felső része, ahol a nyélhez erősítik ÚMTsz. Használata általános, Aranyosszéket is beleértve. |
|
| seres |
szoros, a kelleténél jobban megsodort (fonál) Gazda K. Kézdiszéken használatos. |
|
| seritt |
l. siritt |
|
| serittő |
l. sirittő |
|
| sertepertel |
ólálkodik, nyugtalanul jön, megy ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| serül |
l. sirül |
|
| serülő |
l. sirülő |
|
| sétár |
sajtár ÚMTsz, Kriza. Hangalakváltozat. |
"Székelyszenttamás közigazgatásilag Oroszhegy községhez tartozik, lakóinak száma a múlt évi hivatalos népszámlálás szerint 129 volt. Vallását tekintve római katolikus falu, sokáig anyaegyháza volt a környező településeknek. (...) Hazajöttünk a tehennyel. Nem adott sémmi orvosságot, azt mondta, ez el van rendözve, Ferenc. Keresztanyám idős asszon volt, ment hátra, a tehenet úgy hítták, hogy Lóri - égy nagy sétár tejet fejt belőle. Azelőtt már 3-4 nappal nem adott. Többet sémmi baja nem volt." P. Buzogány Árpád: Lidércek, vizitaesték és viselkedési törvény. Udvarhelyi híradó, 2003. augusztus 1. |
| sifityel, süfütyöl |
1. összesúrlódik a ruha 2. sustorog, suttog ÚMTsz (sifitel, sifitél, sifritel), Kriza (süfütölni v. sifitelni). Általános népi szó és hangalakváltozata. |
|
| sifon |
ruhásszekrény, ruhatartó RMNyA, ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| sikolászik |
l. sikulászik |
|
| sikulászik, sikurászik, sikolászik |
a jégen csúszkál SzNyfSz, ÚMTsz, Kriza (iszánkodik, sikolándik). Udvarhelyszéken használatos. |
|
| sikurászik |
l. sikulászik |
|
| sind(i) |
szenvedi, sínyli ÚMTsz. Használata általános. |
"A hatvanas évek végén egy csíkkozmási munkatársam azzal büszkélkedett, hogy Kozmás, habár kicsi falu, mégis milyen sok neves értelmiségi került ki onnan, és felsorolt vagy tíz nevet. Én erre azt mondtam, hogy ezzel te ne dicsekedj, mert a többi ezt sindi (sínyli). Természetesen én ezt tréfának szántam, és nagy sikert értem el vele, mert minden jelenlévő jót nevetett rajta, beleértve a kozmási kollégát is." Bara Béla: Kozmási doktorok. Hargita Népe, 2003. február 26 |
| sindés |
sínylődés, tengődés, vágyakozás ÚMTsz. Használata általános. |
|
| sipircel |
eliszkol, eltakarodik ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| siring |
forog, örvénylik, kering ÚMTsz (sering). Használata általános. |
|
| siringezik, siringózik |
1.) forog, kering, örvénylik Kriza (siringezik, surungózik). 2.) felhólyagzik a vesszőzéstől Gazda K., ÚMTsz (seringőzik). Mindkét jelentésben használata általános. Vö. elsiringezik |
|
| siringó |
örvény ÚMTsz. Használata általános. |
|
| siringózik |
l. siringezik |
|
| siritt, seritt |
1.) peder, sodor, nyújt, gyúr 2.) üt, ver ÚMTsz, Kriza. Használata általános mindkét jelentésben, Aranyosszéket is beleértve. Vö. elsiritt, megsiritt, kisiritt |
"Mikor Tónika a földön volt, Ábrahám intett, hogy Ferkén a sor, de Ferke erőst húzódozott. Így osztán az apja, ki kemény, akaratos ember volt, sirített egyet a feje tetejin, s Ferke már indult is felfelé." Marián Gabriella: A körtefa. Napút, 2002/1 |
| sirittő, serittő |
nyújtófa, sodrófa, mindaz, ami sodor ÚMTsz. Használata általános, Aranyosszéket is beleértve. |
""Kőpár (8; 9): a kőpad kalodáján helyezkedik el; két kőből: az alsó, álló-, sirítő- vagy padkőből(9) - nevezik még aljkőnek is -, és a felső, járó-, folyó- vagy forgókőből (8) áll. Átmérőjük 34-42 hüvelyk (azaz col, 1 col = 24 mm, vagyis 70-105 cm) közötti, attól függően, hogy milyen a vízkerék teljesítménye. Vastagságuk a kopásfok szerint 25-35cm." Ozsváth Gábor Dániel: Malmok, molnárok, őrletők Csernátonban. ACTA 98. A Székely Nemzeti Múzeum, a Csíki Székely Múzeum és az Erdővidéki Múzeum évkönyve." |
| sirül, serül |
fordul, perdül ÚMTsz. Használata általános, Aranyosszéket is beleértve. Vö. kisirül, elsirül, tovasirül, összesirül |
"A kerekek nyájasan tanították a havat. De mielőtt hazaértünk volna, éppen a falu alatti nagy fehér mező közepén, mint a rohanó kísértet, egyszerre nagy fekete kutya szökött által a ló előtt az úton. S mintha a fekete kutyának fekete forgószele lett volna, a ló nagyot sirült, a szekér felugrott, s mi repülni kezdtünk." Tamási Áron: Ragyog egy csillag. |
| sirülő, serülő |
kanyar ÚMTsz. Használata általános, Aranyosszéket is beleértve. |
|
| slájer |
menyasszonyi fátyol ÚMTsz, RMNyA. Általános népi szó. |
"Bár egyszerűen Bencédként emlegetjük, mégis két különálló részből áll: Felsőbencéd a Szalon-patak völgyének felső részében van, és úgy tartják, az volt az ősi település. Ma tizenkét személy lakja. A maszkurázással kapcsolatosan a felsőbencédi születésű gazdasszony élménye kerül szóba: amikor leányok voltak, a bárónétól elkérték a menyasszonyruháját. Jó ismeretségben voltak, odaadta a slájerét is. Jöttek le Alsóbencédbe a fonókba. A román csendőrök mentek fölfelé, összetalálkoztak a két falu között... osztán volt futás visszafelé! Abbiza a slájer kárré ment volt." P. Buzogány Árpád: Idősek és remények birtokán. Udvarhelyi Híradó, 2003. május 30. |
| sod |
kandalló, kemence fala Gazda K., ÚMTsz, Kriza. Csíkszéken és Háromszéken használatos. |
|
| sodalja |
1.) a kemence és a fal közti szűk, meleg hely 2.) kandalló tűztere Gazda K., ÚMTsz, RMNyA. Csíkszéken és Háromszéken használatos, mindkét jelentésben. |
|
| sohutt, suhutt |
sehol ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
"P.: Szenténekeket sokat tudnék. Mária Magdolna éneke... U.: (megvetéssel hallgat) P.: Ennél szebbet sohutt se hall az úrfi. U.: Nem tud-e valakit, a ki ilyen régi-régi énekeket tud. A nagyanyja honn van-e." Bartók Béla: Gyergyó-kilyénfalvi párbeszéd, in: Demény János: Bartók Béla levelei. Budapest, 1976. |
| solló |
sarló ÚMTsz (sarló), Kriza. Hangalakváltozat. |
"Az etédi kovácsok nagy részének a rendes, megszokott, mindannapi munkájuk mellett volt egy igen-igen fontos idénymunkájuk, a solló (sarló) készítése." Gagyi László: Régi sajátos foglalkozások Etéden https://www.erdely.eb.com/eted/neprajzdolg/gl.pdf" De így ullyan vagyak, / Mend e szallanc kóró, / Kinek e virágját / Leszedte je solló." Kallós Zoltán: Új guzsalyam mellett, Kriterion, Bukarest, 1973. Klézsei gyűjtés. |
| sórikál |
ki-be járkál ÚMTsz (sérikál). Általános népi szó hangalakváltozata. |
|
| soson |
hócipő, papucs ÚMTsz, SzNyfSz. Használata általános. |
|
| staférung |
l. stafírung |
|
| stafírung, staférung |
hozomány ÚMTsz. Általános népi szó és hangalakváltozata. |
|
| strimfli, istirinfi |
női harisnya ÚMTsz, RMNyA. Általános népi szó. |
|
| stuszni |
zokni Általános népi szó. |
|
| stürmöl |
meghúz valamit Általános népi szó. |
|
| sugás, sujgó |
folyó, patak gyors folyású szakasza RMNyA, ÚMTsz (súgás), Kriza (súgó). Háromszéken és a Barcaságban használatos. |
"Az 1906-ban megalakult Sugás Rendező és Szépítő Bizottság feladata az út modernizálása, a telefonösszeköttetés, villatelkek és sétányok kialakítása, zenepavilon létesítése. Sugásfürdő kiépítése a két világháború között is folytatódik. 1924-ben önálló villanytelepet kap, s habár a század eleji villák nagy részét lebontották, helyükbe számos más épült." Sugásfürdő turisztikai leírása. https://www.brasso.ro/szabadido/kovaszna.php |
| suhuba |
sehova ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
|
| suhunnan |
sehonnan UTMsz. Hangalakváltozat. |
|
| suhunnat |
sehonnan ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
|
| suhuva |
sehova ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
|
| suj |
betegség ÚMTsz (süly). Általános népi szó. |
|
| sujgó |
l. sugás |
|
| sunnyog, sünnyög |
ólálkodik, lopakodik ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| surc |
keménykötény ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| surgyé |
szalmazsák RMNyA, ÚMTsz, Kriza. Általános népi szó. |
"Egy csapásra lárifárivá minősül a 'Barcelona, London, Párizs, ki oda vágyik, nem normális' korabeli gyermekmondókánk valóságtartalma, Attila-nap tájékától várnak ránk a nyugat-európai metropolisokban nagy hun elődünk utolsó látogatása óta naftalinban tartott libabőr egyenruháikat újra felöltő kontinenstársaink. Ahogy előkerülnek a szalmazsákból, surgyéból rejtett eurótartalékaink, táj piac! - senki sem állhatja utunkat." Klósz Bálint: "Schengenben, hej, van számos utca..." Népújság, 2001. december 28. |
| surmó |
serdülő fiú ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| surutvál |
zizegtet, zörget, súrol ÚMTsz. Háromszéken használatos. |
|
| suska1 |
fenyőtoboz SzNyfSz, ÚMTsz. Háromszéken, Csíkszéken, a hétfalusi csángók és a bukovinai székelyek körében használatos. Megj.: a növény védőburka értelemben a magyar nyelvterület számos pontján használatos. |
|
| suska2 |
l. sutu1 |
|
| suspus |
suskus, pletyka, suttogó beszéd ÚMTsz (suskus). Hangalakváltozat. |
"A levitézlett minisztereket, államtitkárokat idejében eltakarították a sürgölődő szanitécek, reanimációjuk többnyire megnyugtatóra sikeredett, nincsenek életveszélyben. Az alacsonyabb sarzsik később kerültek vagy napjainkban kerülnek hordágyra. Ágyuk fejénél sűrű a suspus, gyakoriak a konzíliumok, az utókezelés módozatait lerögzítő alkuk." Klósz Bálint: Őrségváltás a Szakember-soron. Népújság, 2001. március 20. |
| suszta |
1.) régi aprópénz ÚMTsz (sustya). Használata általános. 2.) bunda, cinkelés Használata általános. |
""Reményekkel tele ültem le végigszurkolni a (reméltem) 90 percet. Tudják, ugye: 120 lett belőle és még annál is több. Minden holland támadásnál félve néztem a képernyőt, Bergkamp kapufájánál felszisszentem, a német játékvezető sorozatos hibáit látva pedig hangosan kezdtem szidni Markus Merk urat. Azt hittem, suszta van a dologban; hogy Hollandiának mindenképpen tovább kell jutni". Farczádi Attila: Bűvös 6-1. Népújság, 2000. július 1." |
| susztázik |
bundázik, cinkel Használata általános. |
|
| sutina, 'Menj a sutinába' |
franc, manó, menj a francba ÚMTsz. Adat Kézdiszékről és Keresztúrszékről. |
|
| suttyó |
l. sutu2 |
|
| sutu |
satu, fénkőtartó Általános népi szó. |
|
| sutu1, suska2 |
csizma- vagy kézfejre, ujjra húzható, posztóból készített védő a hideg ellen ÚMTsz. Udvarhelyszéken, Háromszéken és Szászföldön használatos. |
""Az első szemrebbenésre csak egy alakot pillantottam meg, amint a mező felől közeledett. Aztán láttam, hogy törpe alak, s nem is vastag; pedig a téli öltözet eléggé meg szokta kövéríteni az embert. Kunkori bocskorával játékosan porozta a havat, miközben egy nagy bottal biztatta magát. A két kezén posztóból való sutu-kesztyű volt, a fejében irdatlan nagy sapka, a bajuszán pedig s a szemöldökén téli virágok." Tamási Áron: Ábel a rengetegben." |
| sutu2, sutyi, suttyó |
papucs SzNyfSz. Háromszéken használatos. |
|
| sutyi |
l. sutu2 |
|
| suvad |
omlik, süllyed ÚMTsz. Használata általános. Vö. elsuvad, megsuvad |
|
| suvadás |
(föld)csuszamlás(os hely) ÚMTsz. Használata általános. |
|
| suvase |
soha ÚMTsz. Hangalakváltozat. |
|
| suvaszt |
üt, sujt ÚMTsz. Általános népi szó. Vö. megsuvaszt |
|
| süfütyöl |
l. sifityel |
|
| süllög |
nedves fa a tűzön, melegedő víz a kályhán stb. sistergő hangot ad ÚMTsz, Kriza (süllen). Általános népi szó. |
|
| süllögtet |
bosszút forral, sántikál valamiben Használata általános. |
|
| sümec |
sunyi gyermek (kedveskedően) Háromszéken használatos. |
|
| sümölcs |
szemölcs, bibircsók ÚMTsz (szemölcs). Hangalakváltozat. |
"-Miről ismerné asszonyát? -A bal csecsin egy sümölcs van." Molnár Anna, népballada, csernátoni (Kézdiszék) változat. In: Pozsony Ferenc: Álomvíz martján. Fekete-ügy vidéki magyar népballadák, Kriterion Kiadó, Bukarest, 1984. |
| sünnyög |
l. sunnyog |
|
| sütő |
nyárikonyha ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| szacskál |
apróra vág Kriza. Általános népi szó. |
|
| szád, száda |
bemenetel, nyílás, száj RMNyA. Hangalakváltozat. |
|
| száda |
l. szád |
|
| szádokfa, zádokfa |
hársfa RMNyA, Kriza. Használata általános. Megj.: a Szilágyságban (szódokfa), valamint a Fekete-Körös vidékén is használják. |
szádokfa: "A falugyűléseket a századelőn még a templom előtti óriás hársfa (szádokfa, zádokfa) alatt tartották. A közel 3,7 méteres törzskerületű hársfa Hargita megye védett természeti ritkasága." Csíkszentlélek turisztikai leírása, https://www.cchr.ro/jud/turism/hun/3/32/32csikszentlelek.html |
| szajlik |
1.) vékonyan megbőrödzik Kriza. 2.) romlik, büszüdik Használata általános. |
|
| szajlott |
romlott Használata általános. |
|
| szájprém |
ajak RMNyA. Használata általános. |
"Ha hagyjuk, hogy csak úgy lecsússzon torkunkon, teljesen mindegy, mit is iszunk, mert nem épít ki viszonyt velünk a bor. Az első korty az alsó ínyünk és a szájprém közé kerüljön, innen toljuk a felső fogíny és szájprém közé, majd helyezzük nyelvünkre, és toljuk óvatosan szájpadlásunk irányába. Az innen visszaeső bort hagyjuk nyelvünk jobb és bal oldalával érintkezni, majd lassan engedjük hátra, a garat irányába, és csupán ekkor hagyjuk, hogy essen a bor." Szabó Attila: A borivás módszertana. Interjú Csutak Attilával. Udvarhelyszék, 1999/44. |
| szájván |
l. szajván |
|
| szajván, szájván |
juhakol Erdélyi tájszó. |
"Szajván borvíz: a Tölgyes patak völgytalpán, furás nyomán tört a felszínre, nagy a szén-dioxid tartalma, de sok finom, iszapos homokot hozott a felszínre. A furat összeomlása miatt ma csak nyomai vannak." Bardoc község ásványvizei-borvizei https://www.cosys.ro/bardoc/borviz.htm |
| szakadat |
szünet Kriza. Általános népi szó. |
|
| szakadék |
darázs RMNyA, Kriza. Elszórtan Háromszéken használatos. |
|
| szalmapityóka |
hasábburgonya Erdélyben, sőt Békés és Csongrád megyékben is használatos tájszó. |
"Amíg a gyárban dolgoztam, nagyon szégyelltem, hogy nincs mit vigyek enni tízóraira. Akkor Robival megegyeztünk, hogy ő hoz kenyeret, én meg viszek szalmapityókát. Nagyon örültem, hogy van pityóka. Volt egy ismerősöm, ő segített ki pityókával, hagymával, murokkal. Később már ültettünk is, a ház mellett volt egy kis föld. De sajnos most gond van a házzal is. A francia főnök írt egy levelet, hogy el kell hagyni a házat. Már egy fél éve ezt zúgják a fejünkbe: el kell hagyni a házat." K.F.: Hogyan élnek az árvák. Vasárnap, romániai magyar katolikus hetilap, 2002. augusztus 11. |
| szaragógya |
1.) csipkebogyó RMNyA. A Barcaságban használatos. 2.) vadrózsa RMNyA. A Barcaságban használatos. |
|
| szaragonya |
galagonya RMNyA. Sepsiszéken használatos. |
|
| szárazkoma |
olyan személy, aki nem keresztel, mégis komaságot tart Gazda K. Használata általános. |
|
| szarbanka |
búbosbanka RMNyA. Háromszéken, Alcsíkon és a Barcaságban használják. |
|
| szarkavaró |
állandóan bosszúságot szító egyén Általános népi szó. |
|
| szártekerő |
harisnyáról vagy kapcáról lógó rész, amelyet feltekernek a lábszárra Általános népi szó. |
|
| szaru |
teknővájó szerszám Használata általános. |
|
| sze |
hiszen Használata általános. |
"-Jaj a tolvaját - bőge a sógor - ejisze a térgyem kalácsát es essze törém. |
| szegődözik |
próbál valami alól kibújni, szabadkozik Használata általános. |
|
| szegyel |
bütül, hegyez |
|
| szejkés |
gázos, szénsavas Kriza (szejkes). Használata általános. |
"Bita református egyháza skót pénzalapból kutat fúratott a parókia udvarán a fundus és a szűkebb környék vízellátása céljából. A beavatkozás nyomán egy édes és egy szénsavas ásványvízréteget tártak fel, amely egyelőre vegyesen - amolyan háromszéki székely kifejezéssel élve: 'szejkés víz' képében (avagy széndioxiddal elegyes) - jut a felszínre." Kisgyörgy Zoltán: Borvíztelep a falu alatt. Háromszék, 2003. április 17. |
| szélbaszó |
hitvány, sovány Használata általános. |
|
| szemizéje 'elveszi a szeme izéjét' |
igézős embereket ártalmatlanná tesz Gazda K. Használata általános. |
Megj.: az 'izéjével' kapcsolatban lásd az ÚMTsz 'íz3': rossz betegségfajta, amely az ördöggel van kapcsolatban. |
| szénatakarás |
szénagyűjtés RMNyA. Használata általános. |
|
| szentül |
1.) alkonyodik 2.) (le)fekszik, (el)alszik Használata általános. Vö. elszentül, leszentül |
|
| szentület |
naplemente Használata általános. Vö. napszentület |
|
| szepetel |
l. szeplet |
|
| szeplet, szepetel, szetet |
siet, kapkod Kriza. Általános népi szó és hangalakváltozatai. |
|
| szeriben |
közösben, közösen Használata általános. |
"A két kiskorú legény kitüzesedve háborgott a penészes szagú félsötétben. Botos Emre szaporán fente össze a fogait, s látható volt, hogy sem ő, sem Mihályka nem igyekezett letenni vélt jussáról, pedig Dimén Ilka olyan szokást követett, hogy két karjával csak egy legényt ölelt. És azonkívül megmondta vala a falusi bölcs is: -A leányféle nem pityókaföld, hogy szeriben is használtassék.Mire kongatták a délt, az ügy még zavarosabb, s a két legény még bolondabb volt, mint reggeliben." Tamási Áron: Ördögváltozás Csíkban. |
| szerketál |
szerezve csinál, szerkeszt Használata általános. |
"Egyszer jött az igazgató, Paál Elek. Emlékszem, hogy vagy téged, vagy Esztolykát megbízta azzal, hogy szerketáljatok nekünk egy-egy ágyat. Illetve először szalmazsákot. Szalmazsákunk volt, de szalmát nem hoztunk. Ki kellett menni a szérűre szalmáért. Volt, aki segítsen. A hálónk a mostani Nagy Mózes Gimnáziumban volt." Sylvester Lajos: Csupa csapás az élet, H-Press Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2001. |
| szerre |
egymás után, nem egyszerre RMNyA. Használata általános. |
"Középkorú férfi: Pilinszkyvel, Kosztolányival 'szemeztem', de az árak elrettentettek. Ennek ellenére megvásárolom őket, de csak szerre, egyszerre lehetetlen. Elgondolkodtató, hogy még két könyvet sem engedhetünk meg magunknak. Pedig végigdolgoztuk az életünket." Nagy Annamária: Elrettentő könyvtárak. Népújság, 1998. november 12. |
| szetet |
l. szeplet |
|
| szétpall |
1.) szétszór, szétver valamit 2.) szétver valakik között Mindkét jelentésben használata általános. Vö. pall, megpall, elpall, lepall |
|
| szigoru |
sovány SzNyfSz. Csíkszéken és Háromszéken használják. |
|
| szikatol |
keresgél, kutatgat Használata általános. |
|
| sziknyó, szikony |
sár Használata általános. |
|
| szikony |
l. sziknyó |
|
| szimmog, szimmogtat |
szipog Használata általános. |
"-Bocsásson meg, bácsika - pirul el a pincérnő. - Én nem akartam megsérteni. -Hagyja csak - szimmog megalázottan hősünk. - Magácska is megöregszik majd, s ha szerencséje lesz, akkor megláthatja, milyen is az, ha mindenki magával szórakozik.Megfordul, s fájós lábát kissé húzva indul meg a szállása felé." Bogdán László: Hutera Béla utolsó utazása. Kortárs, 2000/4 |
| szimmogtat |
l. szimmog |
|
| szín |
istálló, fészer Kriza. Általános népi szó. |
|
| szintez |
szemerkél az apró szemű eső Használata általános. |
|
| szodé |
mohó Kriza. Használata általános. |
|
| szodél |
mohóskodik Használata általános. |
|
| szokmán |
fekete, gyapjú posztókabát Használata általános. |
|
| szokotál |
számítgat Kriza. Erdélyi tájszó. |
|
| szű |
szív Hangalakváltozat. |
|
| szupulyka, szupulykó |
vékony, sovány Kriza (szupojkó v. szupujkó). Használata általános. |
"-lya: A finnugor kori *cuppa 'schmal, eng' jelentésű szó magyar megfelelőjében a szupolya: szupolya orrú 'pisze' (UEW. 44) szóban szerepel ez a képző. |
| szuszék |
gabonatartó láda RMNyA. Általános népi szó. |
"A fából készült tárgyak és eszközök talán legszebbike, és a legtöbb munkát, odafigyelést igénylő darabja a szuszék. Régebben minden családnál egy, a módosabbaknál két kelengyés szuszék is volt. Az egyik az előházban (tisztaszobában), az udvarra néző ablak alatt állt és benne fehérneműt, szőtteseket tartottak. A másiknak a pitvarban (konyhában), szintén az udvarra néző ablak alatt volt a helye. Ebben ruhaneműt tartottak, magassága nem haladta meg az 50-70 cm-t, hogy ülni is lehessen rájuk. A 'gúnyás' szuszékok mellett gabonatartó szuszékot és nagyobb méretű 'hámbárt' is készítettek." Velencei András (Baróti Szabó Dávid Iskolaközpont, Barót): Dédapáink feledésbe merült mesterségei. Természet Világa, 2002. október |
| szuvat |
1) hant SzNyfSz. Csílsdzéken és Erdővidéken használatos. 2.) göröngy SzNyfSz. Adat Futásfalváról és Csíkszentsimonból (Kézdiszék és Alcsík) |
|
| szürkünyödés |
szürkület Gazda K., Kriza (szürkönyet). Használata általános. |
|
| szürkönyödik, szürkülödik |
alkonyodik SzNyfSz. Használata általános. |
|
| szüvell |
szívlel Hangalakváltozat. |
|
| szökőkötő |
ugrókötél Általános népi szó. |
|
| szökőkötőzik |
ugrókötelezik Általános népi szó. |
|
| söndöri |
l. csenderi |
|
| tabajdok |
l. abajdok |
|
| tácsértos |
szembetűnően nyitott Használata általános. |
|
| tácsog |
tátja a száját Használata általános. |
|
| tajdak |
l. tajdok |
|
| tajdok, tajdak |
ügyetlen Kriza. Általános népi szó és hangalakváltozata. |
"Az ilyen Stoica-féle, a békés, liberális Európára kacsintgató 'hazafiak' kezében a dogma biztos védőpajzs, ámde legbiztosabb, miután tajdak ellenfelét már agyoncsapta vele." Lászlóffy Csaba: Az elmagyarosodás 'európauniós' veszélye. Szabadság, 2001. május 18. |
| takar |
a szénát forgatja, hogy száradjon RMNyA. Használata általános. |
|
| tálentás |
okos Általános népi szó. |
|
| tandi |
ügyetlen Használata általános. |
|
| tángál |
l. dángál |
|
| tángál |
l. dángál |
|
| taré |
szár (pityókataré), (kakas)taraj Hangalakváltozat. |
|
| taszajt |
taszít Hangalakváltozat. |
|
| tátá |
nagyapa Erdélyi tájszó. |
|
| tatar |
gyenge, leépült ember Kriza. Használata általános. Megj.: a Szilágyságban is használatos. Vö. megtatarodik |
"Nem a szép panorámát láttam, hanem hogy ott vagyok a gejzírnél, és látom, ahogy születik a hegy meg a völgy. Székelyvarsányon, az egyik völgyben, ahol a tanyák egymástól távol vannak, az egyikben azt mondják a rendetlen emberre, hogy 'tongyó'. A másikban azt, hogy 'topongyó', odább 'tatar' és a negyedikben megint másképp. Én úgy éreztem, hogy ott az orrom előtt születik maga a szó. Mintha az ember ott volna a nyelvi teremtés közelében, éppen egy karnyújtásnyira." Antall István: A teljes azonosulás (beszélgetés Berecz Andrással) Eső, IV. évfolyam, 2. szám |
| tátingó, tátogó |
oroszlánszáj Általános népi szó és hangalakváltozata. |
"Az álmosító délután órái kényelmesen peregnek. Csak a bordó tátingó makacsul záró száját akarja dühödt zümmögéssel újra és újra kinyitni egy sárga-fekete csíkos királydongó. Macskánk békésen szundizik a paradicsomok tövében." Tatár Zoltán: Medvetáncoltatók. Szabadság, 2000. január 31. |
| tátogó |
l. tátingó |
|
| té |
tej Kriza. Hangalakváltozat. |
|
| tejke |
garat RMNyA. Erdővidéken és Udvarhelyszéken használatos. |
|
| tekenyő |
teknő Hangalakváltozat. |
|
| telleget |
tesz, teddegél Kriza. Hangalakváltozat. |
|
| temonda |
pletyka Kriza. Általános népi szó. |
"És azok az intést úgy értik, mintha szólnának, és ezek vannak benn a házban, amidőn a vezér titkos dolgokról beszél. E nem jó szokás-é? Talám még nálunk is jó volna az ilyen szokás, és nem volna annyi temonda a háznál. Mi jutott eszemben, ha nálunk az öregasszonyok némák volnának, a leányasszonyok nem bánnák." Mikes Kelemen: Törökországi levelek, 7, Drinápoly, 17. decembris 1717. |
| tepelák |
l. netentók |
|
| tepentók |
l. netentók |
|
| tér |
fér Általános népi szó. Vö. eltér |
|
| tere-tura |
mindenféle (pl. összejárta a tere-turát: sokfelé járt) Általános népi szó. |
|
| tereturál |
mindenfélét összebeszél Kriza. Általános népi szó. |
|
| téringet |
kergetés közben bekeríteni igyekszik, állatokat hajt egy irányba Általános népi szó. |
|
| terittezik |
gesztikulálva kiabál, terítezik Kriza. Általános népi szó. |
|
| terpe |
alacsony növésű, törpe Kriza (tempe, terpe). Hangalakváltozat. |
|
| terpel |
fontoskodik, ágál Használata általános. |
|
| tészta |
sütemény Erdélyi tájszó. |
"De amikor 1987-88 táján tízezrével menekültek erdélyi magyarok Magyarországra, szinte kivétel nélkül mindegyikükről kiderült, hogy nem tudnak elég jól magyarul. Olyan szavakat, kifejezéseket is használtak, amelyeket a magyarországi emberek nem értettek, vagy félreértettek, esetenként elavultnak tartottak. A 'legtisztább, romlatlan magyart' beszélők rosszul beszéltek magyarul. Az ő gyerekeik alacsony jegyeket kaptak az iskolában, a magyarországiak azonban rossz jegyekkel mentek haza. Ők egy kazetofónt használtak akkor, amikor a magyarországiak magnetofont. A boltba küldött gyerek dolgavégezetlen tért haza, mert nem kapott laskát, mivel nem tésztát kért, ami érthető, hisz ki szokott süteményt tenni a levesbe?!" Kontra Miklós: Tudnak-e a chicagói magyarok magyarul? Szathmáry Lajos emlékére. Szivárvány, 1997. októbere. |
| tetentók |
l. netentók |
|
| tézsola |
eke- és boronavontató szerkezet a szarvasmarha-fogatnál Általános népi szó. |
|
| tik |
tyúk Hangalakváltozat. |
|
| tikkog |
levegő után kapkodva köhög, tikácsol Általános népi szó. |
|
| tikmony, tyukmony |
tyúkszar, tojás Általános archaizmus. |
|
| tipetupa |
tutyimutyi Kriza (tepe-tupa). Használata általános. |
""Kifejtett nézetei ellenére azonban ő is él - már előszavában is - székely tájszókkal, amilyen pl. a 'csirke' jelentésű pislen; a 'hengerget' értelmű hömpölyget; igaz, meg is magyarázza őket: 'A tipetupa férjnek gondviselése alá bízott csibék (=csirke, ha ennél is kisebb és még nem nyársba való, pislen a neve)'." (Szilágyi): Az anekdotaíró Andrád Sámuel (1754-1807). Reformátusok Lapja, 2002. február 10." |
| tő |
tű Hangalakváltozat. |
|
| tojogaló |
istállóból ürüléket kivezető deszka Használata általános. |
|
| tojpad |
horpad Használata általános. |
|
| tokány |
paprikás RMNyA. Általános népi szó. |
|
| tőked |
beleköt valakibe Kriza. Használata általános. Vö. belétőked |
|
| tőkeszt |
beleüt(i valakibe a bicskát) Használata általános. Vö. megtőkeszt, belétőkeszt |
|
| tolló |
tarló Kriza. Hangalakváltozat. |
|
| tollószik |
tarlózik, járja a tarlót maradék pityóka után Hangalakváltozat. |
|
| toncsi |
tompaorrú, tömpe Használata általános. |
|
| tongyó |
ügyetlen, ápolatlan, monyók Kriza. Használata általános. |
"Dumi úgy mutatott be, hogy ez itt az ezred legjobb futballistája (holott engem azért hívatott vissza temesvári ezredemtől a főtörzs, hogy hazafias marsokra tanítsam az újoncokat), ez meg, ez Zierhuth, ez tiszta nyámc, ő tud lőni a legjobban, ha feldobsz egy régi százast, Mihály királynak kilövi mind a két szemét. (Váj Doámne - vetette a keresztet Duminak a nagymamája, aki rögtön elárulta, ismeri ám a szülőföldemet, Ungárijá Máre, járt ott még huszonhatban.) Pedig szegény Karl Zierhuth (keresztlevele szerint: Carol) tongyó legény volt, rettenetesen rosszul lőtt, viszont mindig volt kajája, és a fösvénynek tartott sváb fajtájáról elterjedt hiedelmet cáfolva, szívesen megosztotta gyakori pakjait velünk." Bölöni Domokos: A próféták elhallgattak. Hargita Népe, 2001. december 7. |
| toplász |
akinek a mestersége a taplógomba feldolgozása Udvarhelyszéken használatos. |
"A kiállított használati és dísztárgyakról - sapka, kalap, terítő, falvédő, tűpárna, papucs, öv, táska, retikül, éjjelilámpa, kefetartó, gyufatartó, dohánytartó, újságtartó, egér stb. - a tájékozatlan úgy vélheti, hogy bársonyos bőrből készültek. Azt viszont kevesen tudhatják, hogy remekül ugró, finom tapintású labda gyártására is alkalmas. A fataplót a történelem során használták tűzgyújtásra, a méhészek füstölésre, az egyszerű falusi ember vérzéscsillapításra. Manapság Korondon körülbelül kétszázan élnek meg ebből a gépesíthetetlen kézimunkából. Egy szakma Erdélyben, melyről végre elmondható, hogy nagyon kifizetődő, és a 'toplászmesterek' utánpótlása biztosított." Ördög I. Béla: Ilyen még nem volt Kolozsváron. Szabadság, 1998. november 8. |
| toplászás |
taplógomba-szedés (mesterség) Udvarhelyszéken használatos. |
"Sóvidéknek ebben a helységében honos egy másik - világviszonylatban egyedülálló - népi mesterség is, a toplászás. A taplógomba-feldolgozás mesterei ugyancsak készítenek játékszert a maguk sajátos nyersanyagából." Zsigmond Győző: Taplógombából készült játékszerek. Napút, 2002/5 |
| topló |
tapló Hangalaváltozat. |
"Régebben az öregek a bikkfatoplót pipatűzre használták. Mostanság a fiatalok más egyébre használják. Táskát, sapkát és sok mindent készítenek belőle. Elviszik és a fürdőkön jó pénzért majd eladják, Mer' a világon máshol sehol csak Korondon csinálják. Korondi toplászdalt idéztem (énekelte az 55 éves Máthé Árpád). Szlovákiában, Csehországban, Türingiában, Ausztriában, Bajorországban, Stájerországban is foglalkoztak taplógyűjtéssel, -felhasználással. Főképp hajóépítéshez tömítésnek, valamint tűzgyújtóként meg vérzéscsillapítóként vették igénybe a taplógombát." Zsigmond Győző: Játékok és játékos szokások. Korunk, 2001/10 |
| toplógomba |
taplógomba Hangalakváltozat. |
"Felsorolom a bükkfatapló azon népi neveit, amelyeket terepmunkám során jegyezhettem le szerte a Kárpát-medencében (előfordulásuk gyakoriságának hozzávetőleges sorrendjében): tapló, topló, taplógomba, toplógomba, fagomba, bükkfagomba, bikkfatopló, bikkfatapló, bükkfatapló, toplóu, taplóugomba, csirj..." Dr. Zsigmond Győző: A taplógomba-feldolgozás mestersége és művészete. Közbirtokossági Hírvivő, 2002/1, Kézdivásárhely. |
| toplós |
taplós Hangalakváltozat. |
|
| toplott, hoplott |
ütődött, összepotyolódott (gyümölcs) Használata általános. |
|
| torha |
kövér, szőrös ember Kriza. Használata általános. |
|
| toszicska |
talicska Általános népi szó. |
|
| tótrépa |
csicsóka [Helianthus tuberosus] Kriza. Udvarhelyszéken, Marosszéken és Csíkszéken használatos. |
"A reszelt tótrépagumó tejbe téve, szőtt vászonon elterítve, kicsit megsózva a ló kelisre hasznos. Este, ha ráteszik, reggelre kifakad. Ma már ritka gyermekcsemege." Pálfalvi Pál: Növények a csíkszentdomokosi ember- és állatgyógyászatban. Acta 1998. A Székely Nemzeti Múzeum, a Csíki Székely Múzeum és az Erdővidéki Múzeum évkönyve. |
| tovasirül |
elszáll, gyorsan elszelel Használata általános. Vö. sirül, elsirül, kisirül, összesirül |
"Violaszínben feküdt Székelyország, mint a holt. Virradt. Egy sovány, becstelen ördög szembekacagott a kelő nappal. A Szejkénél forgószél szökött az országútra, tölcsére mohón ivott az út porából, bolondul forogva tovasirült, mintha megőrült malomkeréknek a szelleme lett volna." Tamási Áron: Szűzmáriás királyfi. |
| tubukk |
nehézfejű Használata általános. |
|
| tulizik |
kergetőzik Használata általános. |
|
| tulu |
toll Kriza. Használata általános. |
|
| túróskáposzta |
karfiol Használata általános. |
|
| tü, tük |
ti (tárgyeset: tüktököt) Hangalakváltozat. |
"-Gyertek bé, gyertek bé, három vitéz hajdú. / Hova mentek tük el, három vitéz hajdú?" Bíró Szép Anna, népballada, ozsdolai (Kézdiszék) változat, in: Pozsony Ferenc: Álomvíz martján. Fekete-ügy vidéki magyar népballadák, Kriterion Kiadó, Bukarest, 1984. |
| tyukmony |
l. tikmony |
|
| töcsköl |
l. döböcsköl |
|
| tököl |
kínlódik Általános népi szó. |
|
| töp |
köp RMNyA, Kriza. Udvarhelyszék és Marosszék kivételével használata általános. |
|
| törmöl |
hosszan eddegél, rág Gazda K., Kriza. Használata általános. |
|
| törzsölő |
hullámos felületű, kemény fából készült mosóeszköz, dörzsölő Általános népi szó hangalakváltozata. |
"Az edények hozománya eléggé szegényes volt, különösen az 1900-ből származó levélből. Itt nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a leánynak legyen: resta, sütőteknyő, törzsölő teknyő, káposztáskád, béken, cserép és ércedények. Még a gazdag leányoknak sem volt bőven pléh és porcelán edénye." György Enikó Mária: Négy nemzedék perefernum-levelei Csíkszentimrén. Honismeret, 2001/1. |
| udor |
l. odor |
|
| ungat |
nem felel tisztán, dünnyög Kriza. Használata általános. |
""Egy másik asztalnál a tervkészítő Vaskúti Lajos ült, egy szigorú sovány ember, aki számokban azt is kimutatta, hogy a gazdaság milyen eredményvel dolgozik; s Vaskúti mellett a főgépész ungatott néha-néha egyet, egy törzsökös szőke ember, kinek Domokos Márton volt a neve." Tamási Áron: Szirom és Boly." |
| urusság |
orvosság Kriza. Használata általános. |
"Dimén Ilka az ágy szélén ült, Mihályka fél karját a derekára tette: -Szép virágom, urusságom, melegedtől meggyógyulok, s kivirulunk közösen.-Édös kicsi társam - szólt kedvesen Ilka, mire a fejük már összeért, aztán a párnára tették közösen. Mihályka fellobbant, s Dimén Ilka a tüze mellett reszketett." Tamási Áron: Mihályka, szippants! |
| uszturungahajtó |
l. eszterungahajtó |
|
| útkopró |
útmunkás, útkaparó Általános népi szó hangalakváltozata. |
|
| vacskol |
gyúrogat, nyomkod, hogy a leve kijöjjön valaminek Kriza. Használata általános. Vö. elvacskol, összevacskol |
|
| vájling |
nagy, ovális fémedény Általános népi szó. |
|
| vakarék |
kisnövésű- vagy utolsó gyerek Általános népi szó. |
|
| vakaró, vakarú |
kenyérsütés után a teknőben maradt tésztából sütött cipó Használata általános. |
"sirül a por / sirül a por / akad a tenyeren / kiül a por / kiül a por / vakaró kenyerem / hadarón lenyelem" Cselényi Béla: Áfa hull sík peremen. https://irodalom.elender.hu/cselenyi/csel1996.htm |
| vakszem |
halánték Általános népi szó. |
"Vakszem a ló szemboltja feletti mélyedés. Csikóknál alig vehető észre, de a lovak korosodásával mindinkább mélyed, ezért a ló korának megitélésekor szintén felhasználható jel. Lócsiszárok gyakran levegőt fujnak a vén lovak V.-nek bőre alá, hogy ezáltal fiatalítsák őket." Pallas Nagy Lexikona. |
| valag |
1.) fenék, segg 2.) pina Általános népi szó mindkéy jelentésben. |
|
| vankuj |
neveletlen, konok Általános népi szó. |
"Bár kétségtelenül elcsodálkozott azon (ezt is be kell vallania, ha már a vallomások órájában vagyunk), hogy rendkívül nyakas és rigolyás nagyapja, ez a vankuj székely úr első meghívásra igent mondott, sőt, mintha lelke mélyén várta volna az ősz vajda meghívását." Bogdán László: A bécsi fogadó. Kortárs, 2001/6 |
| vápa |
vízmosás Általános népi szó. |
|
| varizsáló |
piszkafa RMNyA. Erdélyi tájszó. |
|
| vaszkatlódik, vaszkatol |
vackolódik Általános népi hangalak. |
|
| vaszora |
fenék (állat vagy nő esetében) Kriza. Általános népi szó. |
|
| vatrat |
kutyát ugattat Használata általános. |
|
| vék |
lék RMNyA. Ha ritkán is használják, de mindenik tájegységben adatolható. |
|
| vekeng |
l. vekkedez |
|
| vekeng |
vacillál |
|
| vekkedez, vekeng |
vacillál, tart valamitől Kriza. Használata általános. |
|
| vereshagyma |
lila hagyma Általános népi szó. |
|
| vereskókis beszéd |
értelmetlen, vereskakasos beszéd Általános népi szókapcsolat. |
|
| vergál, vargál |
ellenőriz Használata általános. Vö. megvergál |
|
| veronda |
tornác Általános népi szó. |
|
| vettető |
krumpliszedő gép Használata általános. |
|
| vetöllő |
eszköz, amellyel az osztovátán átalvetik a nyüstbe befont bélfonalat Általános népi szó. |
|
| viccsad |
l. vicskad |
|
| vicog |
nevet, vihorász Hangalakváltozat. |
"Hillaryék a Mount Everestnek mentek neki, mert az a legnagyobb. Mi a Nanga Parbatnak. Az a legnehezebb. Kuncog. Kajánul vicog, mintha szégyenletes titkot tudna, vagy selyma történetet a rendőr édesanyjáról, esetleg elszánta volna magát, hogy sírba viszi a világéhségtől megmentő mumanna képletét." Czábár László (Csiki László álneve): A Nanga Parbat. Élet és Irodalom, 2000. március 3. |
| vicskad, viccsad |
1.) összeesik az anyag, főleg a bőr érleléskor 2.) lebiggyen a szája széle Kriza (viccsan). Használata általános, mindkét jelentésben. Vö. megvicskad |
|
| vider |
veder Hangalakváltozat. |
|
| vidikel |
l. virikol |
|
| vidimusz |
azon fiúcska, aki vízkeresztkor a pappal járja a házakat Használata általános. |
"A következő vízkeresztkor már 'vidimusz' lettem - 'Ubi est gui natus est rex Iudeorum? Vidimus enim stellam eius in Criente, et venimus adorare eum -Hol van a zsidók királya, aki nemrég született, láttuk csillagát feljönni napkeleten, és eljöttünk imádni őt' - mondtuk. -Békesség e háznak! -És a benne lakóknak! - feleltünk a plébános köszöntésére." Veress Endre: A csengettyűs. Vasárnap. Romániai magyar katolikus hetilap, 2000. január 9. |
| vigyázkodik |
figyel, kutat Általános népi szó. Vö. megvigyázkodik |
"Isten mindenhol ott van. Vigyázkodik, ránk figyel tekintetével. ő teremtett minket, a csángókat és a hegyeket, hogy Borospatakán és a Hidegségben rend legyen. Enni ad és sorsot oszt, jót is, rosszat is, mikor hogy. Igazságos az Úristen. Isten segélje az Urat." Kiss Noémi: Digitális bédekker. Lettre, 2002. nyara, 45. szám"Már éppen az utolsó kiflinél tartottam, amikor lassú járással és lehajtott fejjel arrafelé jött egy öregebb ember. Nem sokat vigyázkodott, hanem leült mellém a padra és egy újságot vett elő, hogy abból olvasson. Ahogy kinyitotta az újságot, szinte az ölibe ültem örömömben, mert a hírlapja magyarul volt írva." Tamási Áron: Ábel Amerikában. |
| vikota |
veszekedés Kriza. Használata általános. |
"Mi lett volna azonban, ha én is a Zsuzsika pattogása mellé állok? Bizony, a békesség helyett csak vikota, melynek szökdöső hullámzása mellett nyilván felébredt volna a két kisebb gyermek is, akik iskola és munka után már az orruk hegyéig aludtak. Így pedig, mint ahogy leszakad a tűz, lassan ők is a mérgükvel kihunytak." Tamási Áron: Szirom és Boly. |
| vinete |
padlizsán, padlizsánkrém Erdélyi tájszó. |
|
| virics |
a nyírfa iható leve (ha a fát megcsapolják) Kriza. Általános népi szó. |
"A háromszéki székely fiatalság tavaszi ünnepen énekszóval, tánccal vonult ki a nyírfákat megcsapolni: 'Édöcs virics foly a fából,/Jere ki rózsám a házból...' A nyír levele és a fából készült kátrány, valamint a megcsapolt fából lecsurgó nyírfavíz ma is gyógyszer." Konkolyné Dr. Gyuró Éva, Dr. Bartha Dénes, Dr. Molnár Sándor: Az év fája, a bibircses nyír. Élet és Tudomány, 2001/28 |
| viricsel |
mézgát gyűjt Gazda K. Általános népi szó. |
|
| virikel |
l. virikol |
|
| virikol, virikel, vidikel |
éjjel sokáig fennmarad Kriza (virikkelni). Használata általános. |
|
| viseli magát |
hivalkodik, tetszeleg Általános népi szókapcsolat. |
|
| vizályagos |
elmálló, gyenge Gazda K. Használata általános. |
|
| vizenkullogó |
formákba sütött tészta A Gyimesekben használatos. |
"Vízenkullogó. Tésztát gyúrtak, kendervászonba becsomagolták, jéghideg vízbe tették egy órára, majd különböző figurákat formáltak belőlük és azokat megsütötték. A gyermekek eljátszadoztak azokkal közben egy-egyet bekaptak." Tankó Gyula: Húshagyó keddtől húsvét másodnapjáig. Honismeret, 2000/2 |
| vizeskártya |
l. kártya |
|
| vizet vet |
ősi gyógyítási módszer, abból áll, hogy egy csésze vizet langyosra felmelegítenek, majd abba - településtől függően - egy vagy három szem parazsat dobnak. A gyógyulási esély attól függ, hogy a parazsak leszállnak-e a csésze aljára, vagy fennmaradnak a víz |
"Igézés esetén egy szem parazsat dobnak bele egy pohár vízbe. A parázs süllyedésének sebességéből, illetve a létrejött vízgőz mennyiségéből meg lehet állapítani a rontás erősségét, utána a műveletet végző anya agy nagyanya keresztet vet, a gyermeket lelocsolja, meg is itatja a szenes vízzel, majd végezetül ezt mondja: Kígyófasz a szöme közi, annak, aki megigézte. (K.Zs.)" Zsidó Ferenc: Történetiség, sorsok, hiedelmek a Felső-Nyikó mentén, Erdélyi Gondolat Kiadó, Székelyudvarhely, 2000. |
| vizika |
női blúz Használata általános. |
|
| vizika |
női blúz RMNyA. Erdélyi tájszó. |
|
| vizita |
a fiú hivatalos udvarlása a lánynak Erdélyi tájszó. |
"Ha valaki többedmagával, sokadmagával jár vizitába, és úriember, s ha netalán eltűnik, eltörik valami, csakis abból indulhat ki, hogy az ő emberei, cselédei, csatlósai közül tette valaki, s megpróbál elégtételt, kárpótlást kínálni a háziaknak." Lászlóffy Aladár: Ólom és álom. Kortárs, 1998/5 |
| üdő |
idő Kriza. Hangalakváltozat. |
|
| ühöjtözik |
ordibál Használata általános. |
|
| ülü |
1.) ölyv RMNyA. Erdélyi tájszó. |
"Szerettere. 'A Szerettere egyik fele a klézsejieké, a másik oldalt a dzsószénijeké. Itt vótak a legjobb fődek a Lunkában.' (A Szeret tere tulajdonképpen a Szeret kiöntési, egykori árterülete. A Lunka, a lanka, lankás szó is közismert.) Ülüpataka. 'Gergej Mihál apja, mikor még törökök vótak, azokval gyártatta a pénzt, s ott az Ülüpatakánál vett sok fődet...' Az ülü a székely nyelvjárásokban is általánosan használt szó - hogy az ülü vigye el! (Az ölyv régies neve.)" Sylvester Lajos: Szent László fája Klézsén Háromszék, 2001. december 8. |
| üszküpül |
1.) valamit nagyon csinál 2.) temondál, pletykál ÚMTsz (közküpül), Kriza (közküpüződik). Használata általános. Vö. összeüszküpül |
|
| üvecs |
éves juh SzNyfSz, Kriza. Gyergyószéken használják. |
|
| üver |
magasan fekvő völgy a hegyekben Erdélyi tájszó. |
"Az üver elavult térszínforma név, jelentése: kiszáradt patakmeder. Ezt a szót például ilyen mondatokban használja Wass Albert: 'Kapaszkodott fölfelé az urszu szikláin. A bokros üver alatt megállt... Az Urszu legalsó üverének bokrai közt őzgida született'." Komoróczy György: Wass Albert tájszavai. Hargita Népe, 2003. január 16. |
| üzi az eszit |
l. ész 'üzi az eszit' |
|
| üzül |
l. büzül |
|
| zádokfa |
l. szádokfa |
|
| zákány |
felhasználhatatlan seprő, gaz Használata általános. |
|
| zákány |
felhasználhatatlan seprő, gaz Általános népi szó. |
|
| zákhányos |
szeleburdi, idegesítően bolond Általános népi szó. |
"Zákányos bor igy nevezik némely vidéken a nyúlós bort." Pallas Nagy Lexikona. |
| zakota |
limlom Használata általános. |
"A szemet gyönyörködtető kézimunkák mellett sok-sok régi használati tárgy, szerszám is közszemlére került, zakota, ahogy a székelyek mondanák, azaz drangulia, magyarán limlom a padlásról - jegyzi meg tréfásan Mária." Erdősi Loc Valéria: Bukovinai emlékek. 120 éve székelyek az Al-Dunán címmel Hertelendyfalván népművészeti varrottaskiállítás nyílt. Családi Kör, Újvidék, 2003. május 15. |
| zakotál |
zajt csap mindenféle limlommal Kriza (zakota, zakotás). Használata általános. |
|
| zándor, zándori |
civódó, háborgó (ember) Használata általános. Vö. megzándorodik |
|
| zándori |
l. zándor |
|
| zavara |
fazár Kriza (kertcsinálásra használt nagy hasábfák értelemben). Használata általános. |
|
| zavora |
kavics Használata általános. |
|
| zelegor |
engedetlen Használata általános. |
|
| zelegorkodik |
engedetlenkedik Használata általános. |
|
| zsana, zsanálás |
hangzavar Általános népi szó. |
""De nem közönséges légy, amilyent látni unott és említésre méltatlan, hanem csillogó nagyocska légy, melynek a színe kékbezöld volt. Dongva villogott a lámpa körül, majd a fejem fölött körbe repülve zsanált, mintha csillogó fonallal csokrot kötött volna össze. S amikor megtette ott kellő forgásait, hát akkor éles zümmentésvel, ugyancsak a fejem fölött, hosszú vonalat repült; majd pedig visszaszállott ismét a körbe, hogy fölöttem kékbezöld fonallal ismét csokrot kössön." Tamási Áron: Szirom és Boly." |
| zsanál |
hangzavart okoz Kriza. Általános népi szó. |
|
| zsanálás |
l. zsana |
|
| zsembel |
zsémbel, veszekszik Hangalakváltozat. |
|
| zsendice |
a juhtej sajttá főzésekor keletkező ordalé Általános népi szó. |
|
| zsigorás |
1.) gémberedett, csúzos, köszvényes Használata általános. |
"Városi emberek kiránduló gyerekei lélegzet-visszafojtva csodálják a spektákulumot. Az innenső parton a lómama türelmetlenkedve nyerít, tapiskál. Megérkezik a rakomány, az evezéstől izmos két férfi kiemeli a kiscsikót, kioldja a gúzst, talpra segíti a zsigorás lábú paripát, az a megnyugvó édesanyja mellé támolyog, majd nekielevenedve szopni kezd. A mama pihenőállásba áll, a nyugalom megüli egész testét, a nézőközönség megtapsolná a jelenetet, de a spektákulum érzelmessége visszaparancsol minden zajt, mint jó színházi előadáson a néma, belső taps." Sylvester Lajos: Fotosi favirágok. Háromszék, 2002. június 20. |
| zsunál, zsumál |
asszony veszekszik Használata általános. |
""A gyűjtés irányítója Salamon Ferenc iskolaigazgató, az iskola magyar irodalmi körének vezetője. Címük: Scoala Generala Alungeni; 4069 Alungeni (Futásfalva) nr. 85. Jud. Covasna, Románia. A szép gyűjtemény 204 szót tartalmaz, s a szavak mintegy negyedrészében hasznos minősítést, magyarázatot is, pl. olyat, hogy a zsumál és a zsunál egyaránt 'veszekszik' jelentésű, de csak asszony veszekedését, pörölését jelenti." Grétsy László: Hányféleképpen veszekszik a magyar ember? Édes Anyanyelvünk, 1998. február." |
| zsörtöl |
folyamatosan veszekszik Általános népi szó. |
|
| zunnog |
zümmög Kriza. Használata általános. |
"Valamit akart. Az ő dolga, gondoltam magamban, s gyöngyözni kezdtem a zsoltárokat tovább. A csillogó légy azonban nem nyugodott, hanem tovább zunnogta a fejem fölött a karikákat, s majd éles zümmentésvel ismét repülte a vonalakat. Keresett valakit. A tenyeremet a bibliára borítottam, s az eszemet forralni kezdtem, hogy a legyet megfejtsem valahogy." Tamási Áron: Szirom és Boly. |
| zunnogás |
zümmögés Használata általános. |
""Különös légy, gondoltam; a színe, az egész alkotása, s a természete. Csak most, vagy mostanában kerülhetett ebbe a szobába, mert azelőtt nem láttam soha. A zunnogása, amíg a fejem fölött kering, egyenesen siránkozó, mintha rimogna nekem, hogy segítsek rajta. Amikor pedig vonalba sikkan, akkor sivatva csillámlik, mintha fenyegetve akarna emlékeztetni valamire. Istenem, de mire?!" Tamási Áron: Szirom és Boly." |
| zürtyöl |
szipogva beszél, érthetetlenül dünnyög, szörcsög Általános népi szó. |
|
| ökörhúgyos |
hullámosvonalas, kacskaringós Gazda K., ÚMTsz. Általános népi szó. |
"A csángó népviselet elmaradhatatlan darabját, a bőrövet, vagy ahogy ők nevezik, a csángószijut már csak Főcze János Károly készíti. A Gyimesközéplokon élő idős bácsi készségesen avatott be mesterségének titkaiba. 'Ez egy puskagolyó, ami a második világháborúból maradt. Hányódott itt elég nálunk. Enélkül nem tudom megcsinálni a szijut, mert ezeket a figurákot evvel szoktam megcsinálni.' 'Ebből lesz az ökörhúgyos minta. Azért mondják így, mert olyan kacskaringós'." Kolumbán Arabella: Az utolsó, aki csángószíjakat készít. Udvarhelyi Híradó, 2003. november 10. |
| ördögborda |
páfrány ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| öregje |
nagyja, java része ÚMTsz. Általános népi szó. |
|
| összebüszüdik |
megromlik, megbüdösödik (a széna) ÚMTsz. Használata általános. Vö. büszüdik, megbüszüdik |
|
| összecsombolyodik, összecsomolyodik, összecsongoly |
összekucorodik Gazda K., ÚMTsz. Erdélyi tájszó. |
"Molnár D. József néprajzkutató: - Igen, de a régiségben is úgy volt, hogy amikor már úgy négy-öt éves lett a gyerek, akkor az utcán összecsomolyodott, csapatot alkotott, és a fiúk külön és a lányok külön, anélkül, hogy valaki ezt mondta volna nekik." Vendég a háznál. Kossuth rádió, 2001. június. 11., 13.05. https://www.babanet.hu/ vendegahaznal/vend010611.htm |
| összeduvad |
összeomlik ÚMTsz. Használata általános. Vö. duvad, bé-, le-, megduvad |
|
| összefinyelődik |
összegabalyodik valami (pl. cérna, damil) Háromszéken használatos. Vö. finyelődik, kifinyelődik |
|
| összekalócsál |
összegubancol ÚMTsz. Használata általános. Vö. kalócsál. Megj.: Nagyszalonta, Gyula környékén az 'összekalótyol' nagyjából ugyanezt jelenti. |
|
| összeköpörödik |
a folyamatos fájdalomtól összegörnyed Használata általános. Vö. köpörög |
|
| összemánkál |
összefogdos, összemaszatol Vö. mánkál |
|
| összeserül |
l. összesirül |
|
| összesirül, összeserül |
összegömbölyödik ÚMTsz (összeserít). Használata általános. Vö. sirül, kisirül, elsirül, tovasirül |
"Összesirül a fa levele, mintha lángszóró alatt, többé nem képes az áldott napfény fogadására, odalesz tehát a fotoszintézis, bingyó korában lesz koraérett és használhatatlan a gyümölcs, mert a fa elvesztette a lelkét." Czegő Zoltán: A tűzelhalás. Háromszék, 2003. február 13. |
| összetácskál |
összetör, összelapít ÚMTsz. Használata általános. |
|
| összevacskol |
vízben valamit széttör, vagy valamit összetör úgy, hogy a leve kijöjjön Használata általános. Vö. vacskol, elvacskol |
|
| összeüszküpül |
összehoz, összeboronál valakiket ÚMTsz (összeköszköpül) Használata általános. Vö. üszküpül |
|
| ötkövezik |
kapókövezik ÚMTsz. Nyárádmentén és Aranyosszéken használatos. |
|
