A székelyek szavai és kifejezései
Gyorskeresés:  




macsi gyereknyelven ló, csikó ÚMTsz (maci). Használata általános.
macskabéka kicsigyermek, amelyik csúszkál ÚMTsz. Használata általános.
macsuka fütykös, furkósbot ÚMTsz. Erdélyi tájszó.
macsukázik bottal megver ÚMTsz. Erdélyi tájszó.
magyaró mogyoró vagy mogyoró nagyságú burgonya ÚMTsz, Kriza. Hangalakváltozat. "Magyaró (növ.), a mogyorónak dunántuli és erdélyies kiejtése." Pallas Nagy Lexikona.
májnap l. mamájnap
major számadó juhász ÚMTsz. Erdélyi tájszó.
majorház esztena ÚMTsz. Erdélyi tájszó.
makuly makacs ÚMTsz, Kriza (makuj). Használata általános. "aki makuly / az nem okul / agya izzik / majd megvakul" Kristó Tibor: Mankurtének. Hargita Népe, 2003. január 31.
makulykodik makacskodik, duzzog ÚMTsz. Használata általános.
malász, maláta 1.) folyóvíz által hordott üledék, szemét, melytől a víz olyan, mint a moslék 2.) moslék, vagy ami a moslékkal egyenértékű (pl. seprő) ÚMTsz, Kriza (málász, maláta). Használata általános, mindkét jelentésben.
maláta l. malász
málnapásztor medve (viccesen) Használata általános. "Élményben volt része egy másik csapatnak, akik előtt két bocsával szép csendben elvonult a hargitai 'málnapásztor' is. De az esztenák kutyái sem hagyták zavartalanul a csapatokat. A legizgalmasabb és látványosabb szakasz a Vargyas-szoros volt, ahol többször kellett vízben gázolni. Az idei kalandtúra különlegességének az Orbán Balázs-barlang számított." Vajda György: Kaland a Hargitán. Népújság, 2003. augusztus 15.
málnavész málnabokrokkal benőtt erdőrész ÚMTsz. Használata általános.
mámá nagyanya vagy anya ÚMTsz. Erdélyi tájszó. "Mit mondjak egyebet neki, hiába magyaráznám, hogy ott szereli a szalagon a munkadarabokat, mert ezt úgyse értené meg. Aztán hazajött a feleségem, adta neki oda a kalapácsot, és azt mondja: - Mámá, kalapáljál! - Mit kalapáljak? - mondja a feleségem csodálkozva.- Kalapálj egy kicsit - mondom neki -, mert azt mondtam, hogy te a gyárban kalapálsz." Molnár H. Lajos: Donki Ákos.
mamájnap, májnap mai nap, azonnal ('Ha nem ügyelsz, kapsz egy taslit mamájnap') ÚMTsz, Kriza (mái). Általános népi szó és hangalakváltozata.
mamós egyujjú téli kesztyű Használata általános. Megj.: Az ÚMTsz szerint ('mamusz1', 'mamuszka') meleg házcipő, szőrharisnya értelemben általános népi szó.
mándli rövid férfikabát ÚMTsz. Általános népi szó.
mánkál összefogdos, összemaszatol ÚMTsz. Használata általános. Vö. összemánkál
mánus óramutató ÚMTsz, RMNyA. Erdélyi tájszó. "A főtér lámpái sebesült szentekként állnak a ködben. Fehér kötéseiken átszivárog a glória sárgás fénye. A láthatatlan toronyban hajnali órák felé hanyatlik a mánus." Lakatos Mihály-Miloš Latinović: Egy ködös éjjel krónikája Üzenet, 2002 nyara
mart víz ásta fal, sziklafal ÚMTsz. Erdélyi tájszó. "Bélacska, baj van! Ülünk az Úz vize martján Kovács Béla háborús veteránnal két egymás mellett lévő, árvizek koptatta görgetegkövön. Béla kezében akkora furkósbot, mint egy tamburmajornál a taktus hangsúlyait nyomatékosítva beintő alkalmatosság. Ha 1944. augusztus 26-án ezzel áll ki az Úz-völgyi határsorompóhoz, a szovjet csapatok visszahőkölnek. A családi levéltárból kétmaréknyi fotót hozott magával. Hátlapjukon szellemes és szellemeskedő szövegek." Sylvester Lajos: Az Úz-völgyi csata. Háromszék, 2002. augusztus 20.
mása méhlepény Gazda K., ÚMTsz. Általános népi szó.
másavíz magzatvíz Gazda K. Általános népi szó.
maszkatol keresgél és közben zajt csap ÚMTsz (maszkotol). Általános népi szó.
maszkura, maszuta fafejű, bugyuta ÚMTsz (maskara, maszuka), Kriza (maszuta). Általános népi szó.
maszuta l. maszkura
matatós mennkő gömbvillám ÚMTsz. Felcsíkon használják.
me, mesze ne, nesze ÚMTsz, Kriza. Használata általános.
mecsereg részegen énekel ÚMTsz (méncsereg). Használata általános.
mecsken részegedik ÚMTsz. Használata általános. Vö. elmecsken, megmecsken
megagyal megver ÚMTsz. Általános népi szó.
megáporodik 1.) megzavarodik, megbolondul ÚMTsz (megáporodik, megzáporodik). Általános népi szó. Vö. áporkodik. (2. megfülled Köznyelvi szó.)
megaprósodik himlős lesz ÚMTsz. Használata általános.
megazsagol bottal megver ÚMTsz. Használata általános. Megj.: az Ormánságban és a Kisalföldön is használják. Vö. azsagol
megbaszkanyál, megbizginyál működésbe hoz, megigéz, hogy gépiesen menjen ÚMTsz. Használata általános. ""Falum engem is gazdag szókészlettel ruházott fel, voltaképp nem is kellene bíbelődnöm ezzel a sajátos gyűjtéssel; de hát a magam külön örömére teszem. Sok olyan kifejezést őrzök, amelyeket jobb társaságban nem illik kimondani. Az akkori falu jobb társaságában erősebb volt a morál. Képen vágott a nagyanyám, amikor hirtelen kitoccsant a számon: 'Ez a Juli is, úgy menyen az úton, mintha meg volna baszkanyálva.'" Bölöni Domokos: Vigyázz, ketyeg. Népújság, 2002, augusztus 12. Megj.: a szerző rosszul értelmezi a szót."
megbérel megfoltoz, nagy foltot tesz a nadrágra Használata általános, Aranyosszéket is beleértve. Vö. bérel
megbizginyál l. megbaszkanyál
megbonyul megellik
megbüszüdik l. megbüszül
megbüszül, megbüszüdik, megbüszütlődik szagot kap, megromlik (étel, leves) ÚMTsz. Használata általános. Vö. büszül, összebüszüdik
megbüszütlődik l. megbüszül
megbütül valaminek a végét egyenesre vágja ÚMTsz. Használata általános.
megbüzül, megüzül megszagol ÚMTsz (megbűzöl, megízel), Kriza (megbűzlegel). Erdélyi tájszó. Vö. büzül "Beléegyezésem jeléül a félbehagyott cubákot odavetettem Bolhának, hogy töltse az időt vele, amíg én megsütöm a sas farka tövit, amit Surgyélán neki szavazott vala meg. Bolhában azonban több büszkeség volt, mint bennünk, mert csak megbűzölte a húst, s azzal elfordult, hogy ne is lássa." Tamási Áron: Ábel a rengetegben.
megcsámborodik l. megcsámporodik
megcsámporodik, megcsámborodik 1.) megsavanyodik (pl. a leves) 2.) megháborodik ('úgy megütlek, hogy megcsámborodsz') ÚMTsz, Kriza. Használata általános. Vö. csámporodik, csámporodott
megcseperít összegubancol Gazda K. Kézdiszéken használatos.
megcsökik visszamarad a növésben ÚMTsz. Általános népi szó. Vö. csökik, csökött
megdohlik l. megdollik
megdollik, megdohlik megdohosodik ÚMTsz (megdohlik). Használata általános. Vö. dollik, dollott
megdurgál vastag gyapjúfonalat megfon ÚMTsz. Használata általános. Vö. durga. Megj.: a Fekete-Körös vidékén is használják.
megduvad kezd összedőlni Vö. duvad, bé-, le-, összeduvad
megdöböcsköl megdögönyöz, kézzel összetör, nyomo-gat ÚMTsz. Használata általános. Vö. döböcsköl, át-, bé-, le-, kidöböcsköl
megdöröszöl megdörzsöl, megcsutakol (pl.lovat) ÚMTsz. Általános népi szó.
megehül megéhezik ÚMTsz (megéhül), RMNyA. Általános népi szó.
megendeledik, megengyeledik megémelyedik ÚMTsz. Használata általános. Vö. endeledik, elendeledik, endellős
megengyeledik l. megendeledik
megerel megélez ÚMTsz. Háromszéken használatos. Vö. erel
megeszik a kecegányfiak megfagy Kézdiszentléleken használatos. Vö. kecegányfi
megét megmérgez ÚMTsz. Általános népi szó. "Később derítettem fényt a szó valódi jelentésére, mikor egyik-másik emberről furcsa hírek terjedtek el: hogy azért züllött el annyira, mert 'megétették', 'megcsináltatták', 'imádkozattak érte' a román pappal, 'megpreszkurázták'." Bölöni Domokos: Vigyázz, ketyeg. Népújság, 2002, augusztus 12.
megfáncol vájatot csinál a deszkába ÚMTsz. Használata általános. Vö. fánc
megfőzi a gyermeket a szőrösen született, agos gyermeket forró víz fölött forgatja, hogy meggyógyuljon ÚMTsz. Adat Székelyszáldobosról (Erdővidék)
megfüdül 1.) megdől, félrehajlik ÚMTsz. Csíkszéken használatos. 2.) megbolondul ÚMTsz. Csíkszéken használatos. Vö. füdül, elfüdül
meggurucsál l. megguruzsmál
megguruzsál l. megguruzsmál
megguruzsmál, megguruzsál, meggurucsál, megigéz ÚMTsz (megkuruzsál). Használata általános.
megguvad lehámlik, leválik (pl. a dióról a burok) ÚMTsz. Használata általános. Vö. guvad, guvadt, kiguvad
meggübül megpiszkál Használata általános. Vö. gübül, elgübül
meggürüzdöl, meggörözdöl felületesen megszánt, épp csak megkarcolja a földet ÚMTsz (meggörözdöl). Használata általános. Vö. gürüzdöl, gürüzdölés
meghájlad összeszárad s emiatt meglazul (pl. hordó) ÚMTsz, RMNyA. Használata általános. Vö. hájlik, hájlott
meghejkel megtorpan, meghőköl Hangalakváltozat.
meghevitt kemencét befűt ÚMTsz. Általános népi szó. Vö. hevitt, béhevitt
meghitványkodik lefogy ÚMTsz, Kriza. Általános népi szó.
meghódlik kísértetet lát, holdkórossá válik Gazda K., ÚMTsz, Kriza. Használata általános. ""Péter az apjára ütött egészen, szegény Ténferi vejemre, vagyis cinege csontozatú volt és a bőre halovány. Olyanforma, mintha gyermekkorában meghódlott volna egy kicsit, mely nevezetet arra a gyermekre mondják, aki a holdba néz s ama nézés által finomra tisztul. Sarolta is afféle ivadék volt, látszott már abban a tízesztendős korban; annyi különbségvel mégis, hogy amíg Péter, az ő éhes képzeletivel, a felhőkön kodozott, addig a Sarolta szelídsége fehér violát virágzott." Tamási Áron: Szirom és Boly. Harmadik hónap"
megkáfliz, megkafol legyintve megüt, meglegyintve megszid ÚMTsz (megkafol). Háromszéken és Szászföldön használják. Vö. káfliz, káfli
megkafol l. megkáfliz
megkákkad meghal Erdélyi tájszó. Vö. kákkad
megkap megtalál ÚMTsz. Általános népi szó.
megkápsál erősen beleakasztgatja valamibe a körmét Használata általános. Vö. kápsál
megken megver ÚMTsz. Általános népi szó.
megkerál meghal Használata általános.
megkohant megcsap, megüt ÚMTsz. Felcsíkon használatos.
megkőtte az apró kiverte a himlő Gazda K. Használata általános.
megkujakol ököllel megüt ÚMTsz. Használata általános. Vö. kujakol, kujak
megkön(ik) megmerevedik, meghűl (pl. a krumplipüré), túlérik ÚMTsz. Használata általános. Vö. kön(ik). Megj.: Debrecen környékén is a tehén lába megkönik, elgémberedik.
meglaposodik megnyúlik az arca a csodálkozástól használata általános. "-Én Lukács Mihály vagyok, tudja meg! A korondi Lukács Péternek a fia, tudja meg! A székely ránézett meredten, majd a fejét vakarni kezdte: -A tűz lángja vesse fel, hiszen az a Lukács Péter az én onokabátyám. Meglaposodtak mind a ketten. Aztán az öreg megfordította szekerét, s így szólt: -Gyere, ecsém, ülj fel, s hazaviszlek." Tamási Áron: Sóvidéki társasjáték.
meglepcsegtet, meglepcsent 1.) vizesre locsol 2.) vizes kézzel felpofoz Gazda K., ÚMTsz. Használata általános. Vö. lepcsegtet
meglepcsent l. meglepcsegtet
meglobbaszt, meglobbant, meglebbent felforral ÚMTsz. Általános népi szó.
meglovagol(ja a nadrágot) kívülről megbéreli a nadrágot, nagy foltokat tesz rá Használata általános.
megmásodegyesedik megterhesedik
megmecsken megrészegedik ÚMTsz. Használata általános. Vö. mecsken, elmecsken
megmegy 1.) elromlik, tönkremegy 2.) megrészegedik ÚMTsz (megmegy). Általános népi szó, mindkét jelentésben.
megmózerel megszerel Használata általános.
megmucsásodik megtaknyosodik ÚMTsz. A Gyimesekben használják.
megnyír üt, vág ÚMTsz (megnyírdal). Használata általános.
megollózik megellik (a kecske) RMNyA. Használata általános. Vö. ollózik, olló
megpalákáz vonalzóval megtenyerel Gazda K. Általános népi szó. Vö. paláka
megpall megver ÚMTsz. Használata általános. Vö. pall, lepall, elpall, szétpall
megpenderedik jókedvre derül, megpendül ÚMTsz (pöndörül). Általános népi szó. Vö. penderedik. "Két-három percig is csorgatta rá a vizet, aztán ugrálva törölgetni kezdte, és mindegyre azt mondta: - Jaj, be jó volt! Hirtelen úgy megpenderedett, hogy még Blankát is félteni lehetett volna tőle. Nagy kedvében elküldött a legközelebbi dohányos boltba, hogy onnét hozzak neki öt cigarettát." Tamási Áron: Ábel Amerikában, Harmadik fejezet
megpercen kitörik egy darab valamiből ÚMTsz. Általános népi szó. Vö. percen "Nem voltam előtte ismeretlen tehát, mikor a "megpercen" ügyben levelemet megírtam hozzá. Harmadnapra meg is jött az ismert zöldtintás ("Most színes tintákról álmodom"), zöldpecsétes, s amily rövid, épp oly érdekes és tanulságos válasz-levél. Egész terjedelmében így hangzik: "1931. X. 5. Kedves barátom, abban, hogy a hajnal megpercen - érzésem szerint - tényleg benne van a sercen is, de csak mint hangulati velejáró, a mivolta valószínűleg az, hogy éppen akkor, éppen abban a pillanatban - percben virradt meg. (Mozzanatos ige.) Én legalább így hallottam otthon, az Alföldön. Családunk vegyítő tégelye volt a magyar nyelvnek, egy eleven tájszótár, nagyatyám a Felvidékről vándorolt le oda (Nyitra megye, Nemeskosztolány), nagyanyám háromszékmegyei székely (Kádár Rozália), anyám és családja alföldi. Így sokszor igazán nem tudok számot adni, hol és mikor hallottam ezt-azt." Bory István: 'A hajnal megpercen'. Emlékezés Kosztolányi Dezsőre. Nyugat, 1936/2
megpergésedik, megperjésedik felveszi a gyom a növényt, hús megnyüvesedik Gazda K., ÚMTsz. Általános népi szó és hangalakváltozata.
megperjésedik l. megpergésedik
megpirisznyésedik, megpirisznyödik megpenészedik RMNyA, ÚMTsz (megpenészedik). Alcsíkon, Erdővidéken, Orbaiszéken és a Barcaságban használatos. Vö. pirisznyedik, pirisznye, pirisznyés. Megj.: a Csallóközön is használatos.
megpirisznyödik l. megpirisznyésedik
megránkodik l. megrizamodik
megriktol gyengén megjavít ÚMTsz. Általános népi szó. Vö. riktol
megrizamodik, megránkodik összerezzen, megijed ÚMTsz. Használata általános.
megrozsol megver, ütlegel ÚMTsz. Általános népi szó. Vö. rozsol
megsapkáz megtasliz ÚMTsz. Általános népi szó. "Az amatörizmus indiszkrét bája. Ez hatja át a labdarúgás irányítását Marosvásárhelyen. A sajtó felkapta a hírt, hogy mecsoda újítás: a Vajdahunyad elleni mérkőzésre szabad a bemenetel, és ha tetszett a meccs, váltson jegyet kifelé jövet a hálás szurkoló. Nos, a csapat győzött, de a négyezer nézőből mindössze kétszáznyolcvan váltott jegyet, a többi stréber sunyin megpucolt. Huszonötezer lejbe került volna. A Korvin játékosait szinte megsapkázták tulajdon szurkolóik. Gyalog akarták hazaküldeni őket." b.d.: Firkák. Népújság, 2001. június 7.
megserít l. megsiritt
megsiritt, megserít 1.) megsodor 2.) megüt ÚMTsz (megsirít). Használata általános. Megj.: használatos a Mezőségen is. Vö. siritt, elsiritt, kisiritt, megsiritt "Itt érte Bálint I. Lászlót gyermekkorában élete első transzcendens élménye is. Közeli kaszálójuk tisztítása után a kút környékét tisztogatni, imádkozni érkezett ide. Pihenni és ebédelni szeretett volna a kápolna romjainak közelében lévő hűvös helyen. -Ahogy elszenderedtem, hát érzem, hogy jobb felől úgy megsirít a szél! Hát eltűrtem. Hát balfelől es úgy megsirít a szél! Akkor azt mondja nekem valaki, hogy kelj fel, azt mondja, mer' itt szent a hely! (...) Ezt a csodát érzettem én itt ezen a területen." Harangozó Imre: Egy székely szentember, az oroszhegyi Bálint I. László. ACTA 1997, a Csíki Székely Múzeum és a Székely Nemzeti Múzeum évkönyve.
megspékel felcifrít, ráteszi az i-re a pontot Általános népi szó.
megsuvad 1. elmegy az esze 2. megrészegedik 3. meghal ÚMTsz, Kriza (suvadj meg). Használata általános. Vö. suvad, elsuvad
megsuvaszt megüt ÚMTsz. Általános népi szó. Vö. suvaszt
megszent megsejt, észrevesz valamit ÚMTsz, Kriza (megszönteni). Udvarhelyszéken, Háromszéken, Szászföldön használatos.
megtatarodik leépül, megvénül Használata általános. Vö. tatar
megtéringet visszaterel, visszahajt ÚMTsz (megtérít). Általános népi szó.
megtincsel nehezen felhízlal ÚMTsz. Csíkszéken és Fogaras vidékén használják.
megtőkeszt bicskával megszúr Használata általános. Vö. tőkeszt, belétőkeszt
megtopol gyümölcsöt ütögetéssel megpuhít ÚMTsz. Használata általános.
megvergál, megvargál 1.) valakit térddel orvul fenékbe üt, ellenőriz a fenekén ÚMTsz (megvargál). 2.) ellenőriz Használata általános, mindkét jelentésben. Vö. vergál
megvérhül, megvérhűzik fültőmirigy-gyulladást kap (az ember), esetleg felpuffad (a marha) Gazda K., ÚMTsz. Háromszéken és Moldvában használatos.
megvicskad meglazul, mert az anyag, amelyből van a tárgy (pl. bőrből), összeesett, összement ÚMTsz. Használata általános. Vö. vicskad
megvigyázkodik körülnéz ÚMTsz. Általános népi szó. Vö. vigyázkodik
megye búcsú alkalmából tartott vendégség ÚMTsz. Felcsíkon, Gyergyószéken és a Gyimesekben használatos. "De nemcsak a fiatalok, hanem minden nemzedék evéssel, ivással búcsúzott a farsangtól. A fiatalabb házasemberek, akik nem mentek a legények rendezte bálba, ilyenkor hívogatós bált rendeztek, szerenként, patakokként. A még idősebbek megyékbe mentek megyézni. Ők csendesebb beszélgetésre vágytak, nekik már nem viszketett a talpuk. Ők inkább meséltek Doberdóról, a kutyafejű tatárokról és ki tudná felsorolni, hogy még miről?" Tankó Gyula: Húshagyó keddtől húsvét másodnapjáig. Honismeret, 2000/2.
megyézés búcsú alkalmából tartott vendégség Felcsíkon, Gyergyószéken és a Gyimesekben használatos. "távoliak szekérrel érkeztek, vagy ha hó volt szánnal. A gyermekek is részt vettek ezeken a megyézéseken. A kisebbek a sutuból, az ágyból hallgatták a nagyobbak elbeszéléseit, a nagyobbacskák pedig közelebb lopakodtak az asztalhoz." Tankó Gyula: Húshagyó keddtől húsvét másodnapjáig. Honismeret, 2000/2
megyézik vendégeskedik búcsú alkalmából Felcsíkon, Gyergyószéken és a Gyimesekben használatos. "De nemcsak a fiatalok, hanem minden nemzedék evéssel, ivással búcsúzott a farsangtól. A fiatalabb házasemberek, akik nem mentek a legények rendezte bálba, ilyenkor hívogatós bált rendeztek, szerenként, patakokként. A még idősebbek megyékbe mentek megyézni. Ők csendesebb beszélgetésre vágytak, nekik már nem viszketett a talpuk. Ők inkább meséltek Doberdóról, a kutyafejű tatárokról és ki tudná felsorolni, hogy még miről?" Tankó Gyula: Húshagyó keddtől húsvét másodnapjáig. Honismeret, 2000/2
megügyel megvizsgál ÚMTsz. Általános népi szó. "-Na, én néztem aztán a juhok után. Szerte voltak, mint a csürkék, ha menyét járt köztük. Együvé tereltem hát s megügyelgettem mindegyiket. Fenefranc a dühüs kutyáját, annyi meg volt marva, hogy csak... Dehát könnyű dolga volt a nyavajásnak, mondom, nyírás után voltak a juhok. Nézhettem őket. De nem volt mit csináljak." Asztalos István: A dühüs kutya. Nyugat, 1941/4
megüli magát sokáig tartózkodik valahol ÚMTsz (megül). Általános népi szó.
megüzül l. megbüzül
megzákhányosodik megvadul, megbolondul ÚMTsz (megzákányosodik). Általános népi szó.
megzándorodik megbolondul és veszekedik, mert eliszonyodott valamitől ÚMTsz. Használata általános. Vö. zándor
mejék felvetőszál ÚMTsz (mellék). Általános népi szó hangalakváltozata.
mejékin, mejjékin mellett, mellékén ÚMTsz. Hangalakváltozat. "Úgy tudom, hogy ezt a falut valamikó Ciherfalvának hítták. Égy nagy ciherös vót itt a dombok mejékin azt kezdték vágni az első embörök, akik idejöttek, me jó védött nyel vót, s a vize is jó. (Sz.J.)" Zsidó Ferenc: Történetiség, sorsok, hiedelmek a Felső-Nyikó mentén. Erdélyi Gondolat Kiadó, Székelyudvarhely, 2000.
mejje kalánya mellcsont, szegycsont ÚMTsz (mellekanál, mellekanálja). Használata általános. "Többet kijátani se tuttam, met a mejjem kalánya erőst kezde sajogni, oztán eccerre nem tuttam többet magamról. Mikor megint magamhoz jövék, hát a divánon vótam, egy lepedőbe, a sógor penyét jajgata mellettem." Laji bá' (Szini Lajos): Nyüszkölés a feredőn s a nagy víz martyán. Gyergyószentmiklós, 1937.
méncseredett (szemű) dülledt (szemű) Használata általános. Vö. kiméncseredik, méncsereg
méncsereg, méncsergeti (a szemeit) csúnyán néz, döf a szemével ÚMTsz, Kriza (méncseredik). Használata általános. Vö. kiméncseredik, méncseredett
méncserget(i a szemeit) l. méncsereg
menkü mennykő, villám ÚMTsz (mennykő), Kriza (ménkő). Hangalakváltozat.
mentáva posztóból készült férfiköpeny ÚMTsz. Erdélyi tájszó.
menyecsketárs sógornő Használata általános.
mereiben merőben, teljesen ÚMTsz (merevében). Használata általános.
mereklye kis boglya ÚMTsz. Általános népi szó. "Amikor ezt kimondta, egy kicsit megijedtem, hogy otthon esetleg nem adnak szénát neki, s akkor én kiesem nála a jó emberek sorából. De szerencsére nem úgy lett, mert atyám a vásárban időzött valahol, anyám pedig megengedte, hogy Pável bácsi egy öl szénát vihessen. Mivel én is segítettem neki, majdnem egy mereklye szénát kötött össze, de csak akkor jött a meglepődése igazán, mert anyám nem fogadott el a szénáért pénzt." Tamási Áron: Bölcső és bagoly.
merkel 1.) sír, haragszik, duzzog Kriza. Használata általános. 2.) haragosan farkasszemet néz ÚMTsz. A Homoród-mentén (Udvarhelyszék), Sóvidéken és a bukovinai székelyek körében használatos.
méta, métafa határjelző ÚMTsz. Használata általános.
métafa l. méta
mézga, mezge a fa kérge alatt tavasszal meginduló nedvesség ÚMTsz. Általános népi szó.
mezge l. mézga
miánna érte, miatta ÚMTsz. Hangalakváltozat.
miccre szempillantás alatt Kriza (mic). Felcsíkon és Gyergyószéken használatos. "-Ájjon sza meg - kiátám - sze a kád ódalába valami hegyes vagyon.
miccs apró darabokban sütött őrölt hús Erdélyi tájszó. "Mititei (miccs) román módra. Hozzávalók 20 adaghoz: 1 kg marka- és birkahús, 50 gr fokhagyma, egy darab csípőspaprika, 3 gr. bors, 5 gr. porrátört csombor, 5 gr. ízesítő, 100 gr. csontlé, 25 gr. só, 15 gr. szódabikarbonát. Egyes receptek szerint birkahús helyett kisebb mennyiségű sertéshús is használható. Az összevagdalt húst sűrű szitájú őrlőn átőröljük, sóval, borssal összekeverve jól összegyúrjuk. Középen lyukat hagyunk, ide tesszük a szódabikarbonátot és az ízesítőt. Forró csontlével leöntjük, amibe már belefőztük a csípőspaprikát. Újból összegyúrjuk, amíg a hús összeáll. Hideg helyen hűtőszekrényben tartjuk 24-30 órán át. Utána mititei alakban rostélyon megsütjük. Forrón, mustárral vagy szalmakrumplival fogyasztjuk. Sört vagy vörösbort iszunk hozzá." http://receptor.transindex.ro/index.php?recept=27
micsa micsoda (legény vagy) ÚMTsz. Hangalakváltozat.
millér a boksánál kisebb farakás, amelyben a szenet égetik ÚMTsz. Általános népi szó. "A kis millérekbe 50-60 méter fát raktak össze, a kiégetett szenet pedig szekerekkel fuvarozták egyrészt a vaskohászatnak, másrészt a malmoknak, a patkolókovácsoknak, főleg Segesvár, Medgyes környékére vagy Fogaras felé. A szekeresektől vásároltak a háziasszonyok a szenes vasalók működtetésére is. A jövedelem annyi lehetett, amennyiből a szénégető családja és a fuvaros megélt." Jakab Rozália: Farkaslaki boksák füstjében. Hargita Népe, 2001. október 31.
mióra fiatal nőstény juh ÚMTsz. Erdélyi tájszó.
mirigy dögvész Gazda K., ÚMTsz. Használata általános.
mirigying a dögvész ellen védelmet nyújtó ing, amelyet egyetlen éjszaka fontak és szőttek, majd reggel a falu végén póznára tűztek. ÚMTsz. Adat a Fogaras melletti Halmágyról (Szászföld)
mívesnap l. művesnap
mocsárcsi l. mocsárdi
mocsárdi, mocsárcsi, mocsárvirág gólyahír (növény) ÚMTsz. Felcsík és Gyergyószéken használatos.
mocsárvirág l. mocsárdi
mocsonyika mocskos, rendetlen nő Erdővidéken használatos.
módos gazdag, jómódú ÚMTsz. Általános népi szó.
módotlan szegény, mód nélküli gazda ÚMTsz, Kriza. Általános népi szó.
mokec balfék, ügyetlen ÚMTsz (mokhec). Általános népi szó.
montliszt l. muntliszt
monyas csődör RMNyA, ÚMTsz, Kriza. Általános népi szó.
monyator juhászbojtár SzNyfSz, ÚMTsz. Erdélyi tájszó. "A románból való átvétel lehetőségét az teszi valószínűbbé, hogy éppen a juhtartás fogalomkörében tartjuk nyilván környezetünkben a legtöbb román eredetű tájszót: a 'juhász' az erdélyi tájnyelv egyikében-másikában bács vagy pakulár, a 'juhászbojtár' csóring vagy monyator, a 'juhnyáj' turma, a 'juhkarám' esztena vagy sztina, a 'fejőveder' galáta, a 'kos' berbécs, az 'egyéves bárány' millóra vagy mióra stb., de román eredetűek az olyan tejtermékek nevei is, mint az orda, a zsendice, a bálmos." Murádin László: Hodály. Szabadság, 2001. november 17.
monyók gyámoltalan, ügyetlen ÚMTsz. Általános népi szó.
monyókol, monyol ügyetlenül csinál, bíbelődik valamivel ÚMTsz (monyókál). Általános népi szó.
monyol l. monyókol
morálé ácsmunkához szükséges, kivágott fa Erdővidéken használatos.
moszt, mosztika1, mosztalék, muszt fűrészpor, maradék, szemét, törmelék-fenyőtű ÚMTsz, Kriza. Használata általános. "Mit keres a törött lábú kályha meg a magángazdaság egyéb, gyakran elégethető szennye az életet adó szántóföld kellős közepén? Honnan veszik egyesek a bátorságot, hogy remorkaszám ürítsék a mosztot ugyanoda, és mit keres a sárospataki kanyarban egy hatalmas szemétdomb, amikor van a városnak erre kijelölt telepe?!" Bíró László: A mi meséink. Gyergyói Kisújság, 2002. május 23.-29.
mosztalék l. moszt
mosztika1 l. moszt
mosztika2 a méz kipergetése után maradó lép ÚMTsz. Használata általános. Megj.: elvétve a Mezőségen is használatos. "Mivel az ilyen ruhát ki is kellett mosni, a degenyeges embertől nagyon irtóztak az asszonyok. Helyette is inkább afféle 'mosztikás' vándort kívántak volna, aki szintén valahonnét idegenből jelent meg néha a faluban. Olyankor egy rossz gebével ügetett fel az egyik utcán, hogy aztán a másikon visszafelé cammogtassa a gebét. Ez a gebe néha csak fajtalan lovacska volt, ami öszvért jelentett. Zsákok lógtak kétfelől a gebe hátán, s az ember azokba gyűjtötte a száraz lépet, amit ő mosztikának hirdetett." Tamási Áron: Bölcső és bagoly.
motollál 1.) kapkod ide 2.) pamutot teker ÚMTsz. Általános népi szó.
mozsda l. muzsda
muksó gyermek tréfás megszólítása Kézdiszéken használatos.
muntliszt, montliszt finomliszt ÚMTsz, RMNyA. Általános népi szó.
muratura zöldség-csalamádé Erdélyi tájszó. "A székelyeknél MURATURA néven ismert savanyúság az egyik legegészségesebb (nincs benne ecet, cukor, tartósító), hidegen eltett zöldségeket tartalmaz. Hozzavalók: zöld paradicsom, káposzta (4-bevágva), uborka, karfiol, almapaprika, csipőspaprika, sárgarépa, kis dinnye, hagyma stb. Ahány litres edényben tároljuk, annyi leveseskanál só kell, szemes bors, mustármag, torma. Mikor az edény megtelt, felöntjük vízzel. Többször fel kell rázni, hogy a só érje a zöldségeket. Egy hét után már meg lehet kóstolni." Az Erdely.com levelezési fóruma. http://www.erdely.com/forum.php?topic_id=11wundertopic_id=33
murha széna, szalma törmeléke, murva Gazda K., ÚMTsz (murva). Általános népi szó hangalakváltozata.
murok sárgarépa SzNyfSz, ÚMTsz. Általános népi szó. "Hát a murok s a petrezselyem? / Földjét feszíti szét, ezer helyen, / s törtet mohón, követelőzve lefelé, / hogy zöld levele szinte már kék belé". Bözödi György: Régi kertünk.
muszt l. moszt
mutuj bangó, hallgatag ÚMTsz, Kriza. Általános népi szó. "A címbeli, nem éppen választékos, finomkodó kifejezéssel illette társát az egyik gyerek, amikor az ügyetlenül kiejtette kezéből a labdát. Nem érdektelen az alábbiakban megvizs­gálnunk a két szót. A hülye szóval rokon értelmű a mutuj, amelynek jelentése szintén 'együgyű, bamba'. Erdélyben már-már köznyelvi szinten élő szó a 'néma, hallgatag, zárkozott, ügyetlen, élhetetlen, bamba' jelentésű román mut, mutul átvétele. Román eredetű tájszavaink között seregnyi -uj végződésű szót lehet kimutatni." Murádin László: Te hülye, mutuj. Szabadság, 2003. május 10.
művesnap, mívesnap munkanap ÚMTsz. Általános népi szó és hangalakváltozata. "Mint a szurokba, ha beléragad két bogár, úgy állt az időben egymás mellett egy négyes és egy kilences szám. Nyilván azt akarta mondani nekem, hogy negyvenkilenc esztendőt töltöttünk együtt, mint a hitben társak s bajban egészült emberek. Valahogy megállottuk mindig, hogy se ünnep, se művesnap ne borítson fel minket." Tamási Áron: Szirom és Boly.
muzsda, mozsda mezsgye SzNyfSz, ÚMTsz (mezsgye), Kriza. Használata általános.
muzsdély fokhagymás öntet ÚMTsz (muzsgyé). Erdélyi tájszó. "A borral sosem volt gond, de a flekken miatt sokáig háborgott a gyomra, képtelen volt megszokni azt az undorítóan édeskés ízt, amit a muzsdéj sem nyomott el, pedig bőven öntött rá mindig." Pap Sándor Zsigmond: Margarita tegnapjai. Élet és Irodalom, 2001/46
mü, mük mi ÚMTsz (mi). Hangalakváltozat.


a | b | c | d | e | f | g | h | i | j | k | l | m | n | o | p | r | s | t | u | v | z


HIRDETÉS