A székelyek szavai és kifejezései
Gyorskeresés:  




kecskének szóló vezényszó ÚMTsz. Használata általános.
cabló kóborló Gazda K. Kézdiszék felső részén, az ún. Szentföldön használatos. Vö. cabol, elcabol
cabol (el)kóborol Gazda K. Kézdiszék felső részén, az ún. Szentföldön használatos. Vö. elcabol, cabló
cándra, candra deszkavágáskor keletkező, gyenge minőségű famaradék ÚMTsz (condra). Használata általános. "A fiatalember házát vékony falécek borítják, a kuckó körül pedig a tüzeléshez szükséges 'cándra' hever. A kívülről hihetetlenül kicsinek tetsző kuckó belülről sem nevezhető tágasnak. A gazda az ágyon heverve fogad feleségével és két gyerekével. A porontyok 2-3 évesek, és ha az egyik sírni kezd, a másik követi, csak úgy, 'testvériségből'." László Csaba: Szentegyháza - A dombi cigánytábor nem megy az égbe. Udvarhelyszék, 2000/3
cáp bakkecske ÚMTsz, Kriza (cápsa). Erdélyi tájszó. "Ha jelentésárnyalatot nem is tudunk elkülöníteni, néhány esetben meg tudjuk magyarázni azt, hogy a kérdéses szó miért kerülhetett be, miért honosodhatott meg magyar szinonimája mellett. Olyan esetekre gondolunk, amelyekben feltehetőleg a hangalakbeli különbség kedvezett a jövevényszó meghonosodásának: rövidebb hangalakja vagy legalábbis egyszós jellege funkcionális előnyt jelenthetett a hosszabb hangtestű vagy összetételes, esetleg több szóból álló körülírásos magyar megfelelőjéhez viszonyítva. Ez a magyarázat esetleg egyfajta minősítésként is felfogható. Néhány példa: bács - számadó juhász, juhász gazda, cáp - bakkecske, herélt kecske, herélt kos, mióra - fiatal juh, fiatal kecske, radina - gyermekágyi látogatás, sztrunga - juhakol, juhkarám, zsitár - erdőpásztor, marhahajcsár" Magyar Nyelvjárások (a Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének évkönyve), 1999.
capi hátraálló és befelé görbülő szarvú tehén, ökör ÚMTsz. Gyergyószéken használatos.
capin l. cipin
capina, capin, cipin fakitermelésben használatos emelő, fafeszítő csákány ÚMTsz (cápin). Használata általános. "Pedig Tankó Sándor kovácsmester nem lazsál. Folyton forog kezében a tűzifogó, hol egy átizzott patkót emel ki a lángok közül, hol pedig egy, még alaktalan vasdarabot, melyet az üllőn fafeszítő csákány (capina) alakúra formál. A várakozók pedig nem unatkoznak, úgy bámulják a mestert, mintha bűvész lenne..." Kristó Tibor: Három megye kovácsa. Hargita Népe, 2001. március 8.
cárina a mező bekerített, tilalmas része ÚMTsz. Felcsíkon és Gyergyószéken használják.
cecen, cecerna hozomány, a menyasszonynak adott bútor, nászajándék ÚMTsz. Háromszéken használatos.
cecerna l. cecen
cecerók hajfonat Használata általános.
cedele posztóból készült férfi nagykabát Gazda K., ÚMTsz. Alcsíkban, Háromszéken és Moldvában használják. "A posztó felsőruha a cedele vagy zeke, ezt a szabad székely szürke színben, a jobbágy és a zsellér fehéres változatban hordta." www.haromszek.8m.net/tortenet.html
cefre kisleány, aki még nincs eladósorban ÚMTsz. Használata általános. ""Veszedelmesebbek voltak ezeknél a 'bábák', a hajdani napáldozat papnéi, akik alattomban mindenféle varázsló kenőcsöket, csodatevő bájitalokat árultak: 'szerelemtaplóját' férjhez menni vágyó leányok számára, 'holdfüvet', amitől minden erős zár kinyílik: 'csabaíre' virágot 'bajsebek' begyógyítására; azután meg békakövet, ami gazdaggá tesz; 'tilinkó' bábot gyermektelen asszonyok számára, 'piritus'-t azoknak, akik éjszaka félnek a sötétben, varázsgyűrűt, ami győzhetetlenné tesz. Aztán a hajdani papnéknak leányaik is voltak: hajdan tündéreknek hítták azokat, most is viselik még a tündérneveket: Büvellő, Szemőke, Gillike, Illangó, de most már csak 'cifra asszony' a nevük; később az 'asszony' is elmarad, s lesz belőle 'cifra' - 'cefre' - 'cufri'. De még ezek most is tudják a régi pogányvilág tündértudományát: tükörből jövendőt látni, madárszót megértetni, szívfájdalmat szép szóval és egyébbel meggyógyítani." Jókai Mór: Bálványosvár. A leányrablás."
cefre pálinkafőzésre előkészített erjesztett gyümölcs ÚMTsz. Általános népi szó.
cega kecske ÚMTsz. Használata általános.
cegelló (cega-olló) kecskegida SzNyfSz, ÚMTsz. Használata általános. Vö. ollózik, megollózik, olló, kecskeolló
cekapecc, cekacecc 'hátsó pár előre fuss' (gyerekjáték) ÚMTsz. Használata általános. "Csíkszentgyörgy 1952. 7-12 éves iskolások közlése. Cekuláre Cekapecc (Másutt: hátulsó pár előre fuss): Aki elől áll, a macska. Ha nem fogja meg a futókat, egy éves. Kihirdessük: Egy éves a cica. Ha nem fogja meg a következőket, kihirdessük: Két éves a cica. Mikor három éves lett, három facskát szedünk, fiúneveket adunk neki. Kell válasszon egyet. Elvette ezt (:egyiket), ezt diktáltuk Tompos Lajinak, akkor evel kihirdettük: Ezt a fiút választottad." Sebestyén Dobó Klára: Kászoni népzenegyűjtés. ACTA 98. A Székely Nemzeti Múzeum, a Csíki Székely Múzeum és az Erdővidéki Múzeum évkönyve.
cemere l. cerme
cempelasszony, pencelasszony asszony, aki a kelengyeszállításkor felügyel ÚMTsz, Kriza. Udvarhelyszéken és Erdővidéken használatos. "Gyepes az azonos nevű patak völgyében fekszik, Udvarhelytől 19 km-re. (...) Szokás volt ellopni a menyasszonyi csokrot, azért váltságot kértek, egy láda bort, még a menyasszonyt is ellopták. Leltárt, hozománylevelet készítettek a hozományról, szekérrel szállították a vőlegény házához, a pencelasszonyok kísérték, ők pakolták ki, rakták helyre. Kiabáltak, sikítottak: Én vagyok a pencelasszony!" P. Buzogány Árpád: Jó lovak és vidám emberek. Udvarhelyi Híradó, 2003. február 28.
cera, cira csíra SzNyfSz, ÚMTsz. Hangalakváltozat.
cerme, cemere, cirme, cire, csersze, cserme1, csör rőzse ÚMTsz, SzNyfSz, RMNyA. Alcsíkban és Udvarhelyszéken használják.
cérnázik, cérnál alkudozik valami felett, tekintetbe vesz ÚMTsz. Marosszéken és Udvarhelyszéken használatos.
cibere fokhagymás, ecetes leves ÚMTsz. Általános népi szó.
ciberevajda a böjti időt jelképező fafigura, a konckirály ellenpárja ÚMTsz. Használata általános. "Székelyföldön, a Nyárád mentén szalmabáb jelenítette meg a farsangi játékokban Ciberevajdát, aki tréfás párviadalban legyőzte Konckirályt ­ő a farsangi húsokat jelképezte." A gyermeki öröm napjai. Élelmezésvezetők Lapja, 1998. február.
ciház zaklat, kerget Kriza ('Elciházta az ülü a tyukokat'). Használata általános. Székely hatásra, a Beszterce megyei Magyardécsén cuház alakban használják. Vö. elciház
ciher, ciheres apró cserje, bozót, haraszt SzNyfSz, ÚMTsz. Ugyan a Révai Nagy Lexikona székely szóként határozza meg, mégis általános népi szó. "Mire kongatták a délt, az ügy még zavarosabb, s a két legény még bolondabb volt, mint reggeliben. -Javaslom, hogy délután menjünk ki a ciher szélire, s osztozzunk meg még a mái napon - mondta az úton Fesszegi Botos Emre. -Állom - felelte Mihályka." Tamási Áron: Ördögváltozás Csíkban.
cika szík, szíkja (pl. káposztának) ÚMTsz, Kriza (szík). Hangalakváltozat. "minél nagyobb a' krumpi annál több bél vészi körül a' szemet is, a' béltől vészi a' tzika a maga elsőbb eledelet, 's minél kövérebb volt az annál ügyessebb lészen a' gyükér is ... mindenik ép szeme ki tzikázikj a' krumpinak Kováts Sámuel, Utasítás a' Krumpi termesztésre. H.n. 1815" EMSztT.
cikli csel Erdélyi tájszó.
ciklizik cselezik Erdélyi tájszó.
cikó! hallgass! ÚMTsz. Udvarhelyszéken használják, valamint a bukovinai székelyeknél.
cilingel, cilingezik bogározik ÚMTsz (csilingel), Kriza. Használata általános. Vö. elcilingel
cilingezik l. cilingel
cinka fiatal leánygyermek SzNyfSz, ÚMTsz. Háromszéken, Csíkszéken, a Gyimesekben és Moldvában használják.
cinkus 1.) tulajdonjogi cédula ÚMTsz. Használata általános. "A levágott bárányokat csak a következő feltételek betartásával lehet a piacokon árusítani: a tulajdonosnak rendelkeznie kell a gazdasága állat-egészségügyi állapotát bizonyító könyvecskével (Carnet de s?n?tate) és a tulajdonjogi cédulával (cinkus, cédula, bilet de proprietate). Előbbit a körzeti állatorvosok, utóbbit a polgármesteri hivatal adja ki." Dr. Sikó Barabási Sándor: Bárányszezon. Háromszék, 2003. április 15. "A kollektívbe végül öt és fél hold földdel álltunk be, de nem volt mind beadva, amit vettünk. Kovásznai Ádámtól megvettünk kézi szerződéssel egy holdat, s az odaveszett. Vajnától is megvettünk két cinkus erdőt - tíz holdat jelentett -, de arról sem volt papír. Az erdőt persze államosították, ma hiába kérnénk." B. Kovács András: Amikor pengőben és lejben számoltak. Háromszék, 2002. március 5.
cinterem a templom mögötti kert (mely temető is lehet) ÚMTsz. Erdélyi tájszó.
cipin l. capina
cire1 fejős juh, tehén SzNyfSz, ÚMTsz. Háromszéken és a Kászonokban használatos.
cire2 l. cerme
cirkál rajzolgat, ír ÚMTsz. Általános népi szó.
cirme l. cerme
cirmol szid ÚMTsz. Gyergyószéken használják.
cirmos piszkos Gazda K., SzNyfSz, ÚMTsz. Általános népi szó.
cirmoskodik enyeleg Használata általános.
cobók, cubók comb, cubák Gazda K., ÚMTsz. Hangalakváltozat.
cocó, cucó csikó ÚMTsz. Általános népi szó.
cocókázik utazgat fontosabb cél nélkül Gazda K. Erdélyi tájszó.
cók faék ÚMTsz. Használata általános. Vö. cókol, kicókol
cők l. cöjk
cókol faékkel kiegyensúlyoz Használata általános. Vö. kicókol, cók
condra ruha, rongy ÚMTsz. Általános népi szó.
copa reszelt krumplival és tojással készülő étel Orbaiszéken, elsősorban Komandón használatos. Megj.: az ÚMTsz-ben valamennyire hasonló jelentésű szó a copáka ("ragacsos, keletlen, rosszul sült kenyér").
Csaba útja Tejút SzNyfSz. Használata általános. Vö. Hadak útja "A szánakozó Hadúr csodát tett Csaba királyfi búcsúzásakor. Mikor az vitézivel elindult a holdvilágos éjjel, az égbe emelte őket, útjukat csillagok mutatták, s a lábuk nyomán gyémántszikra lobbant, mely ott maradt örökkön-örökké. A Hadak Útja története szerint Csaba királyfi az apjának, Attilának halála után kitört testvérháborúban csatát vesztett, és Bizáncba menekült. Seregének egy részét hátrahagyta, s ők a Csigle mezőn várták visszatérését. Az Erdélyben őrködni hátrahagyott székelyeknek Csaba esküvel ígérte, hogy veszedelem idején a segítségükre siet. Háromszor kellett a keletre tartó seregnek visszafordulnia(...) A segítség azonban negyedízben sem maradt el. Ezúttal a Székelyek Járó csillaga (a Szaturnusz) vitte a veszedelem hírét a földről az 'égi csarnokba'. Csaba hadai a csillagos égen végigvágtázva érkeztek, majd - sebezhetetlenek lévén - teljes létszámban ugyanarra, ugyanoda vonultak vissza, miután az ellenséget megfutamították." Várhegyi Péter: Országútja.
csábeli bal oldalra befogott ökör ÚMTsz. Általános népi szó.
cságat balról jobb felé hajtja a barmot Kriza. Általános népi szó.
cságató ökör-járomtartó ÚMTsz. Általános népi szó.
csajbota csetlő-botló, csámpás ÚMTsz (csajgota), Kriza (csajpota). Használata általános.
csákia, csáklya lábra szerelhető korcsolya Gazda K., ÚMTsz. Használata általános, Aranyosszéket is beleértve. Megj.: a Szilágyságban is előfordul.
csáklyázik, csákiázik korcsolyázik SzNyfSz, ÚMTsz. Használata általános, Aranyosszéket is beleértve. Megj.: Szilágyságban is használatos.
csál, csán csinál ÚMTsz. Hangalakváltozat. "Gyüjön be, ha akar. Úgy a, nohát ma nézze meg a mű kücsüd házunkat, és mondja az öreg ángyó, mű cs'átuk az urammal, a jó isten nyugosztalja, de ügyes ember vót. Fel és van írva ide az úc'ajtóra, azt betűzi: Isten segedelmével építette E K P e kaput Bálint Mózes tulajdon kezével 1871-be." Benkó István: Egy-egy székely házról, faluról. Művészet, 1905/5
csalámbozik kószál, tekereg Kriza. Udvarhelyszéken használatos.
csalóka, csanika, csencsó fenyőtoboz Gazda K., ÚMTsz, SzNyfSz. Kézdiszéken, Felcsíkon, Gyergyóban, a Gyimesekben és a bukovinai székelyek között használatos. "A veresfenyő felhasználása szempontjából egyike a leghasznosabb gyógyhatású faféléknek. Szinte minden részéből készül valamilyen szer. Felhasználásra kerül a fa elégetett szene, a nyers vagy szárított kéregből főzött tea ('cserlé'), a gyanta ('folyószurok' és 'veresszurok'), a zöld ág újulás ('fenyőbojt'), elszáradt tűlevél ('csereklye'), a lehullott toboz ('csalóka') stb." Pálfalvi Pál: Növények a csíkszentdomokosi ember- és állatgyógyászatban. Acta 1998. A Székely Nemzeti Múzeum, a Csíki Székely Múzeum és az Erdővidéki Múzeum évkönyve.
csámborodik l. csámporodik
csámborodott l. csámporodott
csámborog csatangol ÚMTsz. Általános népi szó.
csámporodik, csámborodik megsavanyodik, elromlik (pl. a leves) ÚMTsz. Használata általános. Vö. megcsámporodik, csámborodott
csámporodott, csámborodott poshadt, savanyodott, romlott (pl. leves) ÚMTsz. Használata általános. Vö. csámporodik
csángó pálinkafőzéskor az üst fenekén maradó anyag Kriza. Udvarhelyszéken használatos.
csapakölyök serdülő fiú Gazda K. Kézdiszék felső részén, az ún. Szentföldön használatos.
csaponós ferde, rézsútos ÚMTsz. Általános népi szó.
csaponósan, csaponóslag, csapontólag ferdén, rézsútosan ÚMTsz. Általános népi szó és hangalakváltozatai.
csaponóslag l. csaponósan
csapontólag l. csaponósan
csaptató a szekér egyik leszorító rúdja ÚMTsz. Általános népi szó.
csapzi hízelgő ÚMTsz, Kriza. Általános népi szó.
csára áll, csárán áll ferde ÚMTsz. Általános népi szókapcsolat és annak hangalakváltozata. "Fölöslegesen rázta meg Gergely a szakállát, délire már csak a patakparton maradnak hólibák. Meghűl a vér ereinkben, oly közel jár a szakadékhoz a szekérkerék, hogy már látjuk is a tragédiát: a szénásszekér lovastul, kocsistul a mély patakba szédül, ám pléhtenyérben gyeplő feszül, s ott van az ige is... Csára áll a lovasember kalapja, korbács a lónak véknyába vág, meghányja az farát, s már csak a száraz szénaillat marad utánuk, s a kocsmaajtón kibúvó fejcsóválás. Szikkad a sár, 'rájér' még a szántás..." Lokodi Imre: Ahol tízezer lejt ér az álom. Népújság, 1998. április 17.
csármál lármázik ÚMTsz, Kriza. Általános népi szó. "'Ehejt' a megszokott vendégsereget többé nem gyötri a lelkifurdalás, mint eddig, hogy minden pohárral az ottani költségvetés látja kárát, és emiatt csármál az asszony, hanem elszántan rendelne újabb és újabb rundokat, hadd teljen a falu gyerekseregének térképre, tankönyvre, léniára, tüzelőre." Barabás István: Világító kocsma. Hargita Népe, 2001. szeptember 15.
csárog rikácsol ÚMTsz. Általános népi szó.
csatakanca nagydarab nő Erdélyi tájszó.
csatóka, csatópatóka mindenféle háztartási eszköz, apró szerszám ÚMTsz. Felcsíkon és Gyergyószéken használják.
csatópatóka l. csatóka
csattog 'csattog a feje' nagyon fáj a feje Gazda K. Használata általános.
csegel, csögöl sántál, rosszul jár ÚMTsz. Használata általános.
cseka, csika disznó Hangutánzó szó, a disznóhívogató cska-ból ered. ÚMTsz. Használata általános.
csemer 1.) csömör, sömör ÚMTsz. Hangalakváltozat. 2.) utálatos ÚMTsz. Általános népi szó hangalakváltozata. ""Matricaria chamomilla L.; kamilla, székfű. A legáltalánosabban használt háziszer. (...) A tápcsatorna gyulladásos megbetegedései, mint a gyomorgyulladás (+), vagy gyomormérgezés (?), csemer (?), sárgaság (+) ellen is hatásos." Pálfalvi Pál: Növények a csíkszentdomokosi ember- és állatgyógyászatban. Acta 1998. A Székely Nemzeti Múzeum, a Csíki Székely Múzeum és az Erdővidéki Múzeum évkönyve."
csemerkedés utálatoskodás, csömörködés Általános népi szó hangalakváltozata. "S ahogy közelednek szembe egymással, a Halál vót az, s Jeromos tutta, hogy mikor ellesz a fű, lesz berdózás, s nagy csemerkedés. De azétt csak vágták a füvet csendesen, míg el nem lett. Akkor montta vót a Halál, hogy kéri a napszámot, s Jeromos ki es forgatta a lájbija zsebit, de csak a déli szilvapálinkára vót benne, azt meg oda nem atta vóna, a zistennek se, nem hogy a rusnya fajzatnak. Bezgette es a Halál, rikótozott csúful, hogy így, meg úgy, s hogy behajtya ezt ő még Jeromoson, azza megnyítt a főd alatta, s oda bément." Orbán János Dénes: A zákhányos csuda.
csemerkedik utálatoskodik Általános népi szó hangalakváltozata. "Nem csoda, szakmai berkekben közhely: ha jól végzed a munkát, nem vesznek észre. Csak akkor, ha 'csemerkedik a gép', ha 'a szisztem nem veszi bé a komándát', ha lefagy a rendszer 'pedig egész nap járattuk mellette a rezsót', vagy ha vírussal fertőződik meg a gép, annak ellenére, hogy az irodavezető szigorúan megtiltotta, hogy kézmosás nélkül bárki is rátegye a kezét a gépekre." Székely Családi Vállalkozás: Számítástechnika, kiadványszerkesztés, honlapkészítés ésatöbbi http://www.webgobe.ro/varos/8rabot.html#4sym
csemerlik csömörlik ÚMTsz, Kriza. Hangalakváltozat.
csemete kisfiú tréfás megnevezése Gazda K. Általános népi szó.
csemmeg csámcsog Gazda K., ÚMTsz, RMNyA. Hangalakváltozat.
csempe csempéből rakott kályha Kriza. Általános népi szó.
csencsó l. csalóka
csender, csenger, cseten, cseplesz sűrű bokros hely ÚMTsz, SzNyfSz, Kriza (csenger). Nyárádmentén, Udvarhelyszéken, Felcsíkon, Gyergyószéken és Moldvában használják. "ideki e csenderbe csenderbe / szegfű termett kenderbe kenderbe / gyere rózsám szedjük le szedjük le / köss bokrétát belőle belőle / küldjed el e legénynek legénynek / Csicsó János nevére nevére." Moldvai népdal. http://www.szepi.hu/nota/nepdal/szoveg
/ Fábri_Géza_-_Kanalas_Éva/Túl_a_vizen/lista.html
""Erdők nyeső fás és tsender harasztasok Nyárádgálfva MT; Sár., 1731" EMSztT."
csenderi, söndöri, senderü cserebogár ÚMTsz, RMNyA. Sepsiszéken és a Barcaságban használják.
csenger l. csender
csepcsel, fencsel, fecsell locsol, pancsol ÚMTsz, SzNyfSz. Használata általános.
csepegésalja eresz alatti esővédett felület ÚMTsz. Általános népi szó.
csepesz főkötő ÚMTsz, RNYA, Kriza. Használata általános. "Szőtteseink - amelyek a hagyományos hétfalusi 'szekeres' életforma eredményeképpen Európa-szerte ismertek - sok titkot rejtenek magukban. Nem én vagyok az első, aki rájöttem, hogy a hétfalusi minták mását keleten, távoli rokonaink múzeumaiban lehet legközelebb fellelni. Itt van például a sajátos női fejfedő, a csepesz. Ez kifejezetten keleti - tatár - eredetű, és nemigen lehet sehol máshol fellelni." Szabó Csaba: Elcsángált honfoglalók. www.vilaghirnev.net, 2002. október 15.
cseplesz l. csender
cseplesz kicsi, apró, fejlődésben visszamaradt ÚMTsz. Általános népi szó.
csepszes főkötős Használata általános. "A halottra attak fér inget, rokolyát, ha csepszesen járt, csepszet tettek s ruhát a fejire. (Meghatta, hogy a rokolyáiból egyet húzzanak rea.) Rendes szőttest is attak fiatalnak, másnak fehér inget, fehér rokolyát, fehér ruhát a fejire." Sebestyén Dobó Klára: Kászoni népzenegyűjtés. ACTA 98. A Székely Nemzeti Múzeum, a Csíki Székely Múzeum és az Erdővidéki Múzeum évkönyve.
csercse 1.) apró állatok állán vagy nyakán kinövő vékony húsdarab 2.) kecskeszakáll ÚMTsz, Kriza. Erdélyi tájszó.
csere, cserefa tölgyfa ÚMTsz, RMNyA. Általános népi szó és hangalakváltozata. "Volt egyszer egy ember. / Szakálla volt - kender. / Cserefa csizmája. / Tehénszőr kalapja. / Lószőr bokrétája. / Szembejött a tenger. / Mit tehet az ember? / Beszáll hajójába. / A vizet csodálja. / Halak, bálnák, rákok. / Tengeri virágok. / Medúzák, csillagok. / Istenem, hol vagyok?" Király László: Harmadik vers Charlotte-nak.
csereburung, burung2 cserebogár ÚMTsz, SzNyfSz, RMNyA, Kriza. Használata általános. Vö. burungozik, elburungozik
cserekje, csereke, cseszege 1.) ágas-bogas fa vagy kiálló fogakkal ellátott lécféle, amelyre mindenfélét tesznek száradni ÚMTsz, RMNyA, Kriza. Alcsíkon és Háromszéken használják. 2.) fenyőtű ÚMTsz, SzNyfSz. Udvarhelyszéken, Erdővidéken, Csíkszéken, a Gyimesekben használják.
cserepel éles hangon huncutkodik, helytelenkedik ÚMTsz. Használata általános, a Beszterce megyei Magyardécsén, székely hatásra, csirippel hangalakban használják.
cserepes szemtelen, idétlen ÚMTsz. Általános népi szó.
cserepeskedik idétlenkedik, vitatkozik, veszekedik, illetve úgy huncutkodik, helytelenkedik ÚMTsz. Használata általános.
cserge gyapjúból készült takaró ÚMTsz, Kriza (csörge v. cserge). Erdélyi tájszó.
cserkabala hevenyészett körhinta ÚMTsz. Használata általános. Megj.: a Mezőségen előfordul. "Remeg a táj, mintha fájna a levegő. Keresem a helyet, ahol a vasárnapi cserkabala állt. Amikor a legények hagyták, mi is körhintázhattunk rajta." Bölöni Domokos: Cserkabala. Népújság, 2002. március 14.
cserme1 l. cerme
cserme2, csörme2 venyige, a szőlő termő ága RMNyA. Nyárádmentén (Marosszék) használatos.
csersze l. cerme
cseszege l. cserekje
cseszeget 1.) ingerel 2.) baszogat (szó szerint) ÚMTsz. Általános népi szó.
cseszle, cseple szúnyog ÚMTsz, RMNyA. Használata általános. "A nyelvészeti fejezetből kiolvashatjuk a csíki származás emlékeit: menyek Miskáékni, vótam Emmáéknitt, jöjjenek nálunk, minnyát hozok vizet, megsuvasztlak ódalba. És a megőrzött, Bácska-szerte csak az itteni székely nyelvszigeten használt, de számunkra ismerősen csengő tájszavak: pityóka, fuszujka, bütü, cseszle, fésze, füttő, gúnya, guzsaly, harisnya (posztónadrág), kozsók, köttes, kujak, küjjel, murok, lájbi, mutuj, osztováta, üst, bogrács). Szociográfiája végén Thomka Viktor úgy vélekedik, az őshazának, Erdélynek kellene erkölcsi segítségben részesítenie távolba szakadt, maroknyi nemzetrészét, hogy sanyarú anyagi helyzete ellenére is megtartsa hitét és anyanyelvét. Most, 63 év múlva már az is több a semminél, ha egyáltalán tudomásul vesszük, hogy rokonaink élnek Szerbiában." Barabás István: Szerbiai rokonok. Hargita Népe, 2002. augusztus 24. "Cseple (és cseszle) borbogár, die Kellerfliege (székely szó) MNyTK 107, 1838-1845" EMSztT.
cseten l. csenger
cseterfa, csütörfa tengely, kerékfal készítésére alkalmas, hasított fa ÚMTsz (csetert), Kriza (csütört, csetert, cseter). Általános népi szó és hangalakváltozata.
csetertel négyfelé hasogat ÚMTsz. Általános népi szó.
csibikol, csubukol, csintez locsol, spriccol SzNyfSz, ÚMTsz, Kriza (csubbant). Csíkszéken, Háromszéken és a Kászonokban használatos. ""Cubukkál = cobukál, csubukol ... uszáskor vizet ver Az alakváltozatokra és a jel-ekre l. Czf, MTsz; EtSz 'csubog' al.; MPászt. 715. n MNyTK 107, 1838-1845" EMSztT."
csicsijgat becézget Gazda K., ÚMTsz (csicsíjgat, csicsígat, csicsísgat) Általános népi szó.
csicsonka, csiszinka jégcsúzda ÚMTsz. Erdélyi tájszó.
csicsonkázás, csiszinkázás jégen siklás ÚMTsz. Erdélyi tájszó.
csigolya fűzfafajta ÚMTsz. Használata általános.
csigolyás csigolyafüzes ÚMTsz. Használata általános. ""a ... falunak felsö veginel edgy darab Csigollyas helly. Kászon Cs; BCs, 1738" EMSztT."
csihány csalán ÚMTsz, Kriza. Hangalakváltozat. "Több gazda nyilatkozott így: feleannyit ültettem, mint a tavaly, mert négy évvel ezelőtt háromezer lej volt a burgonya ára és harmincezer lej a műtrágya, az idén pedig kétezer lejért adtam el a termést, és háromszázezer lejen felül kínálják a műtrágyát! Ráfizetéssel nem érdemes Orbánéknak munkát adni! Fagyjon ki a kertek tövében a csihány, és hajítsa el keresztanyánk még a csihányszedő kesztyűjét is..." Ferencz Imre: Májusi veszélyek. Hargita Népe, 2001. május 28.
csihány 'csihányra pisil' kötekedik, veszekedik, nyugtalan Használata általános. "Nagyanyám úgy fogadott, mint aki csihányra pisilt, nem nagyon kedvelhette a Teremtő, mert adrenalinból túl sokat juttatott belé, így aztán csak szidott, szidott bennünket, mint a bokrot. Férj nélkül maradt anyám, ereje teljében, de anyja félelmében csak engem vett kezelésbe, három taslival és négy puszival megúsztam a máig sem tudom: mit." Bölöni Domokos: Feltámadás a Csorgó patakánál. Népújság, 1998. április 11.
csihányzsák kisebbfajta zsák Hangalakváltozat. "Nem telt bele egy óra, egy csihányzsák halunk volt, a Licheancaból ki, A Văcaru-tó előtt el, be a Canalul-Olgába, amit Garla-Sonteanak is hívnak. Pista az utat ismergette, tudta, hogy csak északra kell haladni, de azért a csónakot a csatornákból ide-oda kikapkodta." Dr. Tomor Zoltán: Deltai kalandok - Tomorosan. Gyergyói Kisújság, 2001/34
csijjogtat (csirkét) csipogtat Hangalakváltozat.
csikészik l. csügészik
csikkan kificamodik, megrádul valamely testrésze ÚMTsz. Erdélyi tájszó. "akkorát csikkan a derekam, hogy holografikus szinkronban legalább ezer szivárványt látok, és a szférák zenéjét is sztereóban hallom -, és: ha-ha-ha. Ennyire futja csupán." (bölöni): Mi itt már derék hóhányók vagyunk. Népújság, 2000. január 19.
csiklik csiklandozódik Általános népi szó.
csimaz báb, lárva ÚMTsz. Általános népi szó. "csimasz, bogárlárvaalak és különösen Erdélyben, de hazánk egyéb vidékein is használatos kifejezés a pajor (pl. cserebogár-pajor) szó helyett. C.-nak nevezik azonkívül Somogyban a poloskát és Kecskemét vidékén a még tollatlan verébfiókát is. L. még Pajor." Révai Nagy Lexikona.
csingolázik, csingolyázik, csingolódzik, csingolyó lógva himbálózik, csüng ÚMTsz, Kriza. Általános népi szó és hangalakváltozatai. ""Tudgyae a Tanu ...hogy ...a p(rae)titt. Exponens ...B Kereszturi Varga Ferentz nevű Jobbágya két Esztendős Paripa Csikaját hol, kik, miképpen mitsoda patakba szőktették belé? hogi edjík első lába hellyiböl ki menvén máig is tsak tsingoladzik hogi réá nem álhat, meg gyogyulásához semmi reménség Nints? Msz; Bet. 7 vk, 1771" EMSztT."
csintez l. csibikol
csipke a szúrós tövisek összefoglaló neve ÚMTsz. Erdélyi tájszó.
csipri veréb vagy verébnagyságú csirke Használata általános.
csirikol magas hangol kiabál ÚMTsz, Kriza. Erdélyi tájszó. " végre horogra akad a balin / így akad fenn szegény a csalin / tőzeg nyarában fonnyad karfiol / fodros fülében szöszke csirikol" Kristó Tibor: Felcsíki elégi(m)ák.
csiszlik cipész ÚMTsz. Általános népi szó.
csivadoz l. csivákol
csivákol, csivadoz felsikít, felvisít ÚMTsz, Kriza (csiadoz). Használata általános. "csivadoz: felsikolt ijedtében mint a némberek szoktak MNyTK 107, 1838-1848 Különfélék: Székely szó" EMSztT.
csízió jóslás, tudás, eszme ÚMTsz. Általános népi szó.
csokorék, csukorék, csuporék csokor, több ÚMTsz, Kriza (csukorék). Használata általános. csokorék: "Próbálják némileg kellemessé tenni a forró napot. A csokorék kamasz most éppen attól boldog, hogy jól kifundálták: fenn, a fán az Eminem-et hallgatják. Magnójuk ócska bóvli, hangja nem túl kellemes, de a hiányzó hangszínt hozzáképzelik a recsegéshez a legények." Máthé Éva: Fiúk a fán. Romániai Magyar Szó, 2003 augusztus 25. csukorék: "De aztán a zsámbéki templomrom alatt, kárpótoltalak magamnak, magadnak, három hosszú órán ott voltál velem, nagyvilági, pazar művészeten heveredtem el veled, s bámultuk önfeledten Claudiut s Bán Janit s egy csukorék román színészt." Tömöry Péter: Címzetes szavak szerelemhuzatban. Árgus, 2003/10
csoma pestis ÚMTsz, Kriza. Erdélyi tájszó. "Csoma v. csuma, fekélyes v. mirigyes daganat, székely tájszó s a magyarba épp ugy, mint a szlávságba, alighanem török forrásból került. Ipolyi (Magy. myth. 33) Bodor (Pogány hitregék, 43) nyomán idézi a "csoma elvisz" erdélyi szólásmódot, amely "az ördög elvisz" értelmében használatos. Épp ily személyesített jelentés világlik ki e szónak a Wlislocki (Aus dem Volksleben der Magyaren, 146) idézte kalotaszegi varázsigéből is, amelyben a csuma nevü nyavalya előidéző démont erdei fára üzi ki a ráolvasó." Pallas Nagy Lexikona.
csombolygat, csongolygat hajtogat ÚMTsz. Erdélyi tájszó. "Gáspár megvárja, amíg én is felülhetek a hátsó ülésre, s magam alatt elrendezem a szénát, amit vékony és színes gyapjútakaróval borítottak volt le. Akkor pokrócot terít az ölembe, s míg ő alól a lábamnál csombolygat, addig én magam mellé ültetem Ágnest, aki semmiképpen nem akarja, hogy neki is jusson a takaróból. Végre is csak erőszakkal lehet boldogulni véle, de akkor legalább nem kell újrakezdeni a dolgot, hanem marasztás nélkül mehetünk, akár repülhetünk is egészen Farkaslakáig, egyvégtében tizenkét kilométert." Tamási Áron: Szülőföldem
csomó sok ÚMTsz. Általános népi szó.
csongolygat l. csombolygat
csontika csontocska ÚMTsz, Kriza. Hangalakváltozat.
csontorag, csontorgó, csontorka csonk, csonka, csonkás ÚMTsz, Kriza. Erdélyi tájszó. ""azonn Fákis nyomoruk vének és tsontoragok keveset szoktanak termeni / Azonn Utrizált Joszágon edgy tsontorag Vad Almafát tudok lenni ... ezek igen keveset teremnek mivel a fák vének, hibások/ a fák vének revesek csontoragok Martonos U; Pf, 1820" EMSztT."
csontorgó l. csontorag
csontorka l. csontorag
csóré, csurdé meztelen ÚMTsz. Általános népi szó.
csórényakú kopasznyakú Általános népi szó.
csóró kamasz fiú SzNyfSz, Kriza. Használata általános.
csoronkál csordogál Kriza. Hangalakváltozat.
csőröl tág torokkal iszik Kriza (csőlleni, csőrölni). Használata általános.
csoszor vén banya, csoroszlya Erdélyi tájszó. ""Katalin Varga Ianosne Annos Batos Martonne, Sophia Kwn palne, Azt valliak hogi hallotak az vthan chiuka Mathiasne ezt Mongia volt kowach Benedek hazas leanianak Katalinnak Mytt Iars Te oda chosor Azzony zegeny roz eb mit Iars apad vtan Min Nem atthiad te Neked az hane(m) Bitangod Meg vgian Rea peok volt ez zo keozbe Kv; ZJk III/3. 227, 1573" EMSztT."
csubukol l. csibikol
csucsorka, csücsörke edényen a víz öntéséhez kicsúcsosodó ajak ÚMTsz, Kriza. Használata általános.
csucsu hús (gyermeknyelv) ÚMTsz. Használata általános.
csuga l. csutika
csukabuka csonkabóka, suta, esetlen ÚMTsz. Felcsík­on és Gyergyószéken használatos. Vö. csukabukáz, lecsukabukáz
csukabukáz levágja a fenyő tetejét ÚMTsz. Felcsíkon és Gyergyószéken használatos. Vö. csukabuka, lecsukabukáz
csukorék l. csokorék
csűr takarmánytároló épület ÚMTsz. Erdélyi tájszó.
csurdé l. csóré
csűrdöngölő székely táncrend ÚMTsz. Használata általános. Megj.: mára a magyar nyelvterület egészére kiterjedt a szó használata. "'54-ben, amikor jött a császár, Póli mama ott állt a 12 fehér ruhás leány sorfalában, s a császár az unokatestvérét megcirógatta. Ezt Póli mama nagyon irigyelte (nevet). (A császár szép, fiatal ember volt). Azt is Póli mama mesélte, hogy Tusnádon azt a helyet úgy hívták, hogy Beszélő Völgyi Nyári Feredő, mert visszhang volt ottan. S a császárnak ott meg akarták mutatni, hogyan járják a székely legények a csűrdöngölőt. Kerítettek egy székely legényt, s az levette a ködmönét, szertenézett, mindenütt nagy szakállas urak, hát odaadta a legfiatalabbnak, hadd tartaná neki. Természetesen ugrott a szárnysegéd, hogy elvegye, mire a császár: -Nem, ezt rám bízták, ezt én fogom tartani!" Ernyő - Umbel. Közéleti-kulturális szemle, Sepsiszentgyörgy, 2002/7.
csurgyál csen Használata általános. "Surgyál és csurgyál, csinosan ellop valamit. MNyTK 107, 1838-1845." EMSztT.
csurgyál csen, csór Kriza. Erdélyi tájszó.
csuri 1.) veréb 2.) csonka ÚMTsz, Kriza. Általános népi szó, mindkét jelentésben.
csűrkecske kis csirke. Egy csűrkecskének hány lába van? - megoldhatatlan találós kérdés, mindig a másik: 1.) kettő 2.) sok (sok kecske lehet a csűrben) Használata általános.
csűrkert csűr mögötti kert ÚMTsz. Erdélyi tájszó.
csusza háncsu, kukorica borítólevél Kriza. Általános népi szó.
csutakol kivágott fatörzset letisztít az ágaktól ÚMTsz. Általános népi szó.
csutika, csuga csutka, torzsa ÚMTsz, Kriza, SzNyfSz. Hangalakváltozat. ""Határ szabaduláskor a mi marháink tsak tsutikáit kapták a sarjunak Kézdikővár Hsz; HSzjP Michael Kicsid (58) jb vall., 1793" EMSztT."
csuvikkol bagolyszerűen kiabál, kuvikkol Felcsíkon és Gyergyószéken használatos. "Megölelém ahajt a küsajszont, aki mellettem vót, hát erre ugy teve mind a halálbagoj, erőst csuvikkola. -Jé faranc! beg kényes - morrogám s mán elakarám ereszteni." Laji bá' (Szini Lajos): Nyüszkölés a feredőn s a nagy víz martyán. Gyergyószentmiklós, 1937.
csücsörke l. csucsorka
csüg levágott vagy elhullott állat egy darabja ÚMTsz. Csíkszéken és a Gyimesekben használatos.
csüger l. csügör
csüger l. csügör
csügészik, csükészik, csikészik búzát tarlóz Gazda K., SzNyfSz, ÚMTsz (csikészik), Kriza (csürkészni). Használata általános.
csügör, csüger fából készült korcsolya SzNyfSz. Erdővidéken használják. Megj.: a szó minden más jelentése általánosan népi.
csügör, csüger 1.) komabor, fickóbor 2.) frissen préselt almalé ÚMTsz. Általános népi szó és hangalakváltozata.
csükészik l. csügészik
csütörfa l. cseterfa
csögöl l. csegel
csökik fejlődésben visszamarad ÚMTsz, Kriza. Általános népi szó. Vö. csökött, megcsökik
csökött fejlődésben visszamaradt ÚMTsz. Általános népi szó. Vö. csökik, megcsökik
csöntöreg l. csöntörke
csöntörge l. csöntörke
csöntörke, csöntörge, csöntöreg csonk, csonka, csonkás ÚMTsz, Kriza (csöntörge) Erdélyi tájszó. ""Folyó hó 13kán oly nagy jégeső, es felhő szakadás vala hogy semmi sincs ...a Szöllöbe sincs semmi remenyseg a nagy jég miatt, mert csak a csöntörgéje maradt - még egy ifju jövés sincs Kebele MT; Ujf. 3 Kimpián János gondv.vall., 1842" EMSztT."
csörme1 l. cerme
csörme2 l. cserme2
csöröge forgácsfánk ÚMTsz. RMNyA. Általános népi szó.
csösztet zajosan jár ÚMTsz. Általános népi szó.
cubók l. cobók
cucál dédelget Használata általános Megj.: az ÚMTsz-ben valamennyire hasonló jelentésű a cucál: "nővel közösül", mely jelentésben általános népi szó.
cucó l. cocó
cúg huzat Használata általános.
cukker takarmányrépa ÚMTsz. Használata általános.
cundra 1.) pokróc, vastag daróc, condra ÚMTsz. Általános népi szó és hangalakváltozata. 2.) rongy, ruha, pelenka Gazda K., ÚMTsz. Általános népi szó és hangalakváltozata.
curikkol visszatolat Általános népi szó.
cöjk, cők gabonapálinka főzésekor használatos élesztő ÚMTsz. (cajg) Általános népi szó és hangalakváltozata.


a | b | c | d | e | f | g | h | i | j | k | l | m | n | o | p | r | s | t | u | v | z


HIRDETÉS