A székelyek szavai és kifejezései
Gyorskeresés:  




bábaguzsaly mezei zsurló ÚMTsz. Általános népi szó.
babba szép ÚMTsz, Kriza. Hangalakváltozat. "Mikor Kolozsvárra kerültem, az első szervezet a Kmdsz volt, amelyiket megismertem, no de rájöttem, hogy nem eléggé, a kolozsvári név elé helyeznek egy másik K-betűs nevet, a Kommunistát, egyszer is az egész banda korrupt, olyan, mint a férges alma, kívül babba, belül kaka." A www.kmdsz.ro vendégkönyvéből.
Babba Mária Boldogasszony Használata általános. "Az egyik napon a konyhán kenyeret akartam vágni, s nem volt, amivel. Kerestem a kést, s nem kaptam. Végül is picit ingerülten kérdeztem a leánykától: -Emma! Hol van a kenyérvágó kés? -Tudja a Babba Mária - felelte ő is kissé élesen. -Mindig? Mikor mindig? Még akkor is, amikor nem tudjátok, hogy hol van valami? Mert a Babba Mária azt is tudja? -Igen, mert a Babba Mária mindent tud - oldódott fel a leányka félelme." Daczó Árpád (Lukács páter): Bemutatkozik Babba Mária. Háromszék, 2002. május 18.
bábi gyaluforgács, deszkavég ÚMTsz. Felcsíkon és Gyergyószéken használják.
babó szőrével kifordított bunda, guba ÚMTsz. A Gagy mellékén (Udvarhelyszék) és Szászföldön használják. ""Vaniolo azon hataro(n) auagy Dwreokleő (!) vagio(n) az melliknek edgike Opra Baczilaje, masik Iuuan sarbaje, parazt emberek, Tartoznak per annu(m) az varhoz egy Pokroczal auagy pedig egj Baboual az mikor forognak 1632, Alsóárpás [Szeben megye, Szászföld]; UC 14/38 Urb. 68" EMSztT."
babrás időigényes ÚMTsz. Általános népi szó.
bacsók, bagykó farsangi álarcos, jelmezes ÚMTsz. Használata általános. Megj.: a palóc nyelvjárásban is használatos.
badari l. badircs
badircs, badari tetű ÚMTsz. Felcsíkon és Gyergyó­szé­ken használatos.
baggat l. aggat
bagykó l. bacsók
bagzás párzás ÚMTsz. Általános népi szó.
bagzik párzik ÚMTsz. Általános népi szó.
bajusz akasztó a lánc végén ÚMTsz. Általános népi szó.
bakarász l. bakotál
bakfasz, bakszak bakszakáll [Tragopogon] ÚMTsz. Használata általános.
bakkus, bakus farsangi álarcos, jelmezes ÚMTsz (bakus). Általános népi szó. "Mintha érezné, hogy még sokáig nem fog 'megalakulni' a földművesség s azzal együtt a falu sorsa sem fordul jobbra, Barabás László megszegi a szigorú szakmai szabályt, és 'beavatkozik'. Gyengül a szószóló hangja is, nem tudja folytatni. Sírás fojtogatja. S ahogy körülnézek, több idős asszony és ember szemében könnyeket látok. A bakkusok is csöndesek, elnémult a farsangi lárma. Mintha temetésen lennénk. Érzem, meg kell szólaljak. De mit mondanék? Talán azt, hogy értem, érteni vélem, miért jöttetek Pipébe lakodalmazni. Mire való nektek ez a farsangi játék. Paródiának, bohózatnak indult, aztán átváltott életszínjátékba, s a végére túlcsordult belőle az élet, erdélyi magyar életünk torokszorító valósága." Bölöni Domokos: Életszínjátékok. Népújság, 2000. december 5.
baklat kutya, macska párzik, koslat ÚMTsz, RMNyA. Használata általános.
bakóca, bakszán, baksa2 szán- vagy szekérfajta, amelyet hosszú fatönkök szállításakor ezek közepe vagy vége alá helyeznek, és így a szekérderekat helyettesíti ÚMTsz. Használata általános, Aranyosszéket is beleértve. Néhol a hangalakoknak (pl. a kézdiszéki Cserná­ton­ban vagy az
bakonta l. bakontás
bakontás, bakonta szerencsétlen, sánta ember ÚMTsz. Orbaiszéken használatos.
bakota dadogó beszédű ÚMTsz. A Gagy mellékén (Udvarhelyszék) használják.
bakotál, bakarász kapkodva beszél A Gagy mellékén (Udvarhelyszék) használják.
bakózik szánkázik Kézdiszéken használatos.
baksa nagy farakás, amelyben a szenet égetik, boksa ÚMTsz. Általános népi szó. "A mesterség gyakorlása a szűk Nyikó-völgyéből akkor terjedt ki az egész országra. A régi millérek helyét elfoglalta a baksa, amely csak méreteiben más, ebbe 150-250 méter fát raknak bele. A munkakörülmények fejlődtek ugyan, de a szénégetés folyamata ma is a régi." Farkaslaka nemhivatalos honlapja http://www.tetra.ro/ta/c74/
aranka/szenegetes.htm
baksa1 egy éves kecskebak ÚMTsz, Kriza. Használata általános.
baksa2 l. bakóca
baksár göröngy Használata általános.
bákszájú duzzadt ajakú, ügyefogyottnak kinéző ember ÚMTsz. Erdővidéken használatos.
bakszak l. bakfasz
bakszán l. bakóca
bálerka 10-20 literes pálinkás faedény, csobolya ÚMTsz. Általános népi szó. "Azt mondta apám, hogy nezze sógor, én elindultam - aszongya - kendtek után, gondolva, hogy ahol kendtek megélnek, ott én se halok meg... mert akkor apámnak már tizenkét élő gyermeke volt. Gyere - aszongya -, igyál ebből a bálerkából, csobolyából. Magyarul csobolya a bálerka." Sebestyén Ádám: A dévai székely-telep http://www.igyuk.hu/bukovina/b-deva.html
bálmos juhtúróval megrakott puliszka ÚMTsz. Erdélyi tájszó.
balog balkezes ÚMTsz. Általános népi szó.
bambuc cukorka ÚMTsz (bombóc). Használata általános. "S a visszajáró pénz? - hallja a lányt. -Azzal mi legyen? -Vegyen magának bambucot - szól vissza a válla fölött HáBé, s meggyorsítja lépteit." Bogdán László: Hutera Béla utolsó utazása. Kortárs, 2000/4
bambuc2 l. bankus
bándázás csapatba verődők lármázása ÚMTsz. Általános népi szó. "Ott tovébb sétálgatánk, há' eccerre hallom, hogy valahol erőst bándáznak s reja hát a zúton egy csuport ember jő, nagy énekszóval." Laji bá' (Szini Lajos): Nyüszkölés a feredőn s a nagy víz martyán Gyergyószentmiklós, 1937.
bangó, bankó hülye, süket ÚMTsz, Kriza (bángó). Általános népi szó és hangalakváltozata.
banka l. bankus
bankázás szembekötős játék Gazda K. Kézdiszéken hasz­nálatos.
bankázik szembekötős játékot játszik Kézdiszéken használatos.
bankus, bambuc2, banka rossz szellem, amellyel a gyerekeket riogatják, mumus, ördög, boszorkány ÚMTsz (bankus, bambuc). Használata általános. Székely hatásra, a Beszterce megyei Magyardécsén is használatos.
barátfej pitypang Használata általános.
barátfüle derelye RMNyA. ÚMTsz. Általános népi szó.
basa pálinkafőzésre használt kis rézüst ÚMTsz. Gyergyószéken használatos.
batus, batuska, botos gyapjúból kötött házipapucs SzNyfSz, ÚMTsz (botos), RMNyA. Általános népi szó és hangalakváltozatai.
batuska l. batus
bazsalyog bárgyún mosolyog ÚMTsz. Általános népi szó.
bazsó l. gazsó
be, beh, beg mennyire, nagyon ÚMTsz. Általános népi szó és hangalakváltozatai.
béazon befelé ÚMTsz. Udvarhelyszéken és Marosszéken használják. "Ha jönnek velem béazon, elmondom - fontoskodott a vénember." Tamási Áron: Gombás székely
bébecstelenkedik becstelenül bejön Használata általános.
becirmol bemocskol Gazda K. Általános népi szó.
bécsapja 'bécsapta maga után az ajtót' arra a gyerekre mondják, aki után már nem jön testvér Gazda K. Használata általános.
bécserélkezik lemegy a dombon Felcsíkon és Gyergyószéken használatos. "S hogy Gyergyóban a csámpás kacsuba, a megnyílt ajtó nyitorára áll és a váratlan vendég bécserélkezik rajta - minden magyar anyanyelvű ember számára tökéletesen érthető, még akkor is, ha addig soha nem hallotta." Kozma Mária: Duvad vagy dúvad? Hargita Népe, 2003. november 14.
bedlányos cserjés SzNyfSz. Adat Homoród­szent­már­ton-Bikfalváról, Udvarhelyszék
béduvad bedől, beomlik ÚMTsz. Használata általános. Vö. duvad, meg-, le-, összeduvad
bédöböcsköl begyömöszöl ÚMTsz. Használata általános. Vö. döböcsköl, át-, le-, ki-, megdöböcsköl
béeregel beballag (pl. a domboldalon) Használata általános. Vö. eregel, leeregel
béfokoz l. beléfokoz
béfürgöl elétolja a reteszt az ablakzáron ÚMTsz. Csíkszéken használatos. Vö. fürgöl, fürgölő
békakelente, békakölönte, kelente, kölönte, kölődö ebihal RMNyA, ÚMTsz (kölönte). Csíkszéken és Erdővidéken használatos.
békakölönte l. békakelente
békarokka mezei zsurló ÚMTsz. Általános népi szó.
békatekenyő kagylóhéj ÚMTsz. Általános népi szó.
béken kalácssütő tepsi Alcsíkon és a Kászonokban hasz­nálatos. "Az edények hozománya eléggé szegényes volt, különösen az 1900-ből származó levélből. Itt nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a leánynak legyen: resta, sütőteknyő, törzsölő teknyő, káposztáskád, béken, cserép és ércedények. Még a gazdag leányoknak sem volt bőven pléh és porcelán edénye." György Enikő Mária: Négy nemzedék perefernum-levelei Csíkszentimrén Honismeret, 2001/1.
belbel, bebel alszik (gyereknyelven) ÚMTsz. Erdélyi tájszó.
beléfokoz belefűzi a tűbe a cérnát ('beléfokozza a tőbe a cernát') ÚMTsz. Háromszéken használatos. Vö. fokoz
belétőked beléakad, beléköt valakibe ÚMTsz, Kriza (belétöjked). Használata általános. Vö. tőked
belétőkeszt beleüt(i valakibe a bicskát) Használata általános. Vö. tőkeszt, megtőkeszt
belezna szövés- vagy szántáshiba SzNyfSz, ÚMTsz, RMNyA. Általános népi szó.
bélgya, bélgye gurítására használatos vékonyabb fa ÚMTsz. Használata általános.
bélgye l. bélgya
belice teljesen fehér bárány ÚMTsz, Kriza. Használata általános.
bellér kupec ÚMTsz. Háromszéken használatos.
bellérkedik kupeckedik ÚMTsz. Háromszéken használatos.
bélma fejletlen, csenevész ÚMTsz. Sepsi- és Orbaiszéken használatos.
bélsikulás hasmenés Használata általános.
bélükken betoppan valahová ÚMTsz. Használata általános. Vö. lükken, elélükken, lükkenő
benderészik kakas tyúkot búbol ÚMTsz. Használata általános.
ber ide, ber ide nye berbécsnek adott vezényszavak ÚMTsz. Erdélyi tájszó(kapcsolat).
berbécs kos ÚMTsz. Erdélyi tájszó. "Búcsút vesz a szegény ember a Szélkirálytól s hazaindul. De a kíváncsiság nem engedte, hogy a berbécsét hazáig meg ne próbálja. Alig mondja ki a parancsszót, a berbécs körül a föld telides-teli lesz arannyal. Nemsokára elérkezik szállására - egy régi ismerőséhez, aki neki komája is volt, s megkéri, nehogy a berbécsnek azt találja mondani: 'Rázd meg magad, te berbécs!' Alig alszik el a szegény csizmadia, a kíváncsi házigazda és a felesége ráparancsol a berbécsre: - Rázd meg magad, te berbécs! Hát mikor látják, hogy a föld telides-teli van arannyal, fogják a szegény ember berbécsét, s kicserélik a magukéból egy hasonlóval." Benedek Elek: A szegény csizmadia és a szélkirály (székely népmese).
berbetel, berbetél, berbitél (varázsigét) mormol, össze-vissza hadar ÚMTsz. Általános népi szó. "Babicsolás és bóbicskolás, Ipolyi (Magy. Mytholog. 405.) szerint "sok helyt" a kuruzslás, varázslás, igézés népies neve. Ipolyinak az a véleménye, hogy e szó a babona szóval rokonságban van, ha egyelőre sejtesnél többnek nem is tekinthető, mindazáltal figyelmet érdemel, legalább az elsőt illetőleg, amellyel különben a Nyelvtört. Szótárban is meglévő babirkál (a babrál kicsinyítője) és babosgat (demulceo, coloro, streicheln, beschönigen), sőt talán a berbitél (berbetél, börbötél, birbitél, birbicsél, a. m. mormog, motyog, darál) ige is egybevethető." Pallas Nagy Lexikona.
berdó 1.) a vöröshagyma üres magszára, amely hangszernek is használható 2.) csúnya, hangos verekedés 3.) ihatatlan, állott víz ÚMTsz. Általános népi szó, mindhárom jelentésben.
berdózik fékeveszetten verekszik, játszik ÚMTsz. Általános népi szó.
bérel foltoz, nagy foltot tesz a nadrágra ÚMTsz (bélel). Használata általános, Aranyosszéket is beleértve. Vö. megbérel
berke 1.) tejelő cigájajuh (aprószőrű juhfajta) ÚMTsz. Erdélyi tájszó. 2.) göndör (mint a berkejuh) Erdélyi tájszó.
berkeeper szamóca [Fragaria vesca] Felcsíkon és Gyergyószéken használatos. "berkeeper, eper, erdei eper, szamóca. Leveleiből gyomorfogó, hasmenés elleni (+) tea készül. Májbetegeknek (?), vérhas- (?) és cukorbetegeknek (?) is hasznos lehet." Pálfalvi Pál: Növények a csíkszentdomokosi ember- és állatgyógyászatban. Acta 1998. A Székely Nemzeti Múzeum, a Csíki Székely Múzeum és az Erdővidéki Múzeum évkönyve.
bernéc l. bernyéc
bernyászkodik nyújtózkodik ÚMTsz. Felcsíkon és Gyergyószéken használatos.
bernyéc, bernéc karincára csavart hosszú öv ÚMTsz (bernéc). A Gyimesekben és Moldvában használatos. "Gyimesfelsőlokon, egy keskeny utcában, a Tatros patakán túl egy kicsi házban él a 74 éves Józsi Pista Gyuláné (Tankó), aki arról híres, hogy már csak ő érti e csángós népviseleti darab, a bernyéc készítését. A bernyéc vagy bernyész kétujjnyi széles, tarka gyapjúöv, mellyel a derékra csavart karincát átkötik. -A pendellyel, az ő-vel (öv), karincával együtt járt - magyarázza az idős asszony. Az öv rájön a pendelyre - egyébként ezt is osztovátán szövik, mégpedig mintásan -, a karincát derékra csavarják, s azt átkötik a bernyéccel." Kristó Tibor: Bernyécszövő a Nyíres alján. Hargita Népe, 2003. február 20.
béromlik, bérombol berohan, hirtelen belekerül valamibe ÚMTsz (berombol). Felcsíkon, Gyergyószéken és Moldvában használják. "oztán ha hejjet csinálok a feredőn, irok neked s ahajt romojj bé te es." Laji bá' (Szini Lajos): Nyüszkölés a feredőn s a nagy víz martyán. Gyergyószentmiklós, 1937.
berreg juh, nyúl párosodik ÚMTsz, Kriza. Általános népi szó.
berszán havasi pásztor, akinek legalább száz juha van ÚMTsz. Erdélyi tájszó.
berzeget a szénát forgatja, hogy az száradjon Gazda K., ÚMTsz, Kriza. Általános népi szó.
berzene l. berzóka
berzóka, berzene törmelékkender ÚMTsz, RMNyA, Kriza. Erdélyi tájszó.
beszádol bedugaszol Használata általános.
betia 'törjön ki a betia' nagynyavalya, szókapcsolatban: 'Törjön ki a betia!' ÚMTsz, Kriza. Háromszéken használják. Háromszéken kívül, több helyen 'törjön ki a bestia' alakban fordul elő.
bezde l. bezle
bezget l. bizget
bezlán l. bezle
bezle, bezde, bezlán, pezle, pezderice rőzse RMNyA, SzNyfSz, ÚMTsz (pezderice), Kriza (pözme v. pezme). Udvarhelyszéken használatos.
bezsen, bözsön sűrűség, erdő ÚMTsz (bözsön). Erdélyi tájszó.
bezzeg pedig, nagyon (neheztelés kifejezésére) ÚMTsz. Általános népi szó.
bibi seb (gyermeknyelven) Használata általános.
bicskapapozás bicskavetéses játék Gazda K., ÚMTsz. Erdélyi tájszó.
bicski kis bicska ÚMTsz, RMNyA, Kriza. Hangalakváltozat. "A bicska mint mágikus eszköz. Két bűnügyi hírben is szerepel, de sajátos elrendezésben: egy Felsőboldogfalva felé karikázó fiatalembertől támadója elvette kerékpárját és bicskáját. Valamivel később egy székelykeresztúri útonálló megszabadította áldozatát kevéske vagyonától, valami hatvanezer lejtől, karórájától és bicskájától. Ezek szerint a bicska (Tamásinál: bicski) még most is szakrális eszköz, s éppen ezért több, mint eszköz, ha mindenki vagy szinte mindenki zsebében megtalálható. Hajaj, a régi (és nem jó) virtus, ami ellen a tudományos brigádok faluszakértői és tömeglélektanászai oly kétes sikerrel vették fel a harcot. Amikor pedig a virtus hagyományos színhelyei és keretei átalakultak a változó társadalomban, tétje nemkülönben, akkor már csak nagy ritkán volt bicskázás, s rendszerint az sem a hétvégi bálban." Oláh István : A hét híres és hírtelen hírei. Udvarhelyi Híradó, 2003. április 18.
bicskövezik, pitykövezik kapókövezik ÚMTsz. Általános népi szó és hangalakváltozata.
bidon bödön Erdélyi tájszó.
bigyirkó, bigyirók 1.) burgonya ÚMTsz. Udvarhelyszéken és Erdővidéken használják. ""A vetélkedőn résztvevőnek a népi név mellett (ellenőrizhetősége végett) azt is közölnie kellett, hogy hol használatos. A vetélkedők a burgonya/krumpli 30 rokon értelmű szavát közölték, a következőket (zárójelben előfordulási/használati helyük): baraboj (Felsővisó) baraboly (Vi­ce), bárabulya (Kolozsvár), bárabulé (Székelyudvar­hely), bigyirkó (Székelyudvarhely), bogyó (Szilágysom­lyó), bogyóka, bugyóka (Zsobok), bojóka (Marosvásárhely), csicsóka (Székelyudvarhely), csucsorka (Brassó), fészkes (ritkábban; Székelyudvarhely), földialma (Csíkszereda), földimagyaró (Szováta), földiparadicsom (Székelyudvarhely), gumó (Szászrégen, Székelyudvar­hely, Szilágysomlyó), gumós (ritkább; Székelyudvar­hely), indija (Marosdécse), kartifli (Brassó), kolompér (Tacs), kompér (Székelyudvarhely), Korompli (Kolozsvár), kölykes (ritka; Székelyudvarhely), krunpene (Kolozsvár), krumpér (Brassó), kutyatök (Brassó), picsóka (Csíkszereda, Marosvásárhely), pió (Magyarvalkó), pityirkó (Kolozsvár), svábtök (Brassó), tótrépa (Felsővisó)." Bura László: A burgonya szinonímái Erdélyben. Magyar Nyelvjárások (a Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének évkönyve), 1995. Megj.: a fenti írásban az adatok nem megbízhatóak, sok esetben a burgonyára hasonlító csikóka neveit adják meg az adatközlők (pl. a tótrépa egyértelműen a csicsóka)."
bihal bivaly ÚMTsz. Hangalakváltozat.
bikfic huncut, tréfás ember ÚMTsz. Általános népi szó.
bikkalma bükklevélen nőtt gubacs Gazda K. Kézdiszéken használatos.
bikkfafejű önfejű Erdély-szerte használatos, sok esetben a székelyek jelzője. "Kólozsváron a védjegyük a bikkfafejű egyetemista, aki egy kukkot nem tud románul, megtanulni is nehéz nekije, nem is nagyon akaródzik. Komoly néprajzkutatók szerint a Székelyindiánok tulajdonképpen egy nyelvet beszélnek, csak tájegységenként másképp, nevetési szokásaik szerint, pl. a csíkiak és a kovásznaiak háháznak, mert fáznak, a körösztúriak höhörésznak, az udvarhelyiek surmók, héhéznek, a szentegyháziak viszont össze-vissza röhögnek, amióta várossá avatták űket." D.Sz.: Székelyindiánok. Perspektíva (a Kolozsvári Magyar Diákszövetség lapja), 1997. december 5.
biliát fonó Gazda K. Kézdiszéken használatos.
billog jel ÚMTsz. Általános népi szó.
bincsel tökmagot vagy napraforgómagot szemez Háromszéken használatos.
binec seb, ütődés a testen ÚMTsz. Gyergyószéken és Felcsíkon használatos.
bingó, bingyó, bingojó éretlen gyümölcs (pl. szilvabingyó, almabingyó), illetve hasonló formájú SzNyfSz, ÚMTsz. Erdélyi tájszó. "Bënge (növ.), eredetileg a. m. rügy v. faszem. Diószegiék szerint népies növényszó, s ők az egyesített Rhamnus L. pro parte (varjutövis) és Frangula Tourn. (kutyafa) két génuszt v. algénuszt nevezik a közösített B. névvel. Mi a B. szót, melynek Diószegi Orv. Füz. 353. l. bénge alakja s olvasható, csak böngéz, bëngléz v. böngész származékáról ismerjük, ezenkívül Benkő az idetartozó varjútövist varjubingónak nevezi. Ez a bingó a Tájszótár szerint a székelyek nyelvében "éretlen kis gyümölcs", p. szilvabingó, sőt "bingyó" (bimbó) alakja is van, ami bizonyságot tesz, hogy a bingó és benge v. (bénge?) egy szócsaládból való és csak a tájias kiejtés tesz köztük különbséget." Pallas Nagy Lexikona.
bingojó l. bingó
bingyó l. bingó
bircsók l. birtóka
birtók l. birtóka
birtóka, birtók, bircsók 1.) perpence szilvának első termése 2.) csenevész, éretlen szilva, amit szilvabetegség ért 3.) mindenféle zöld gubacs növényen RMNyA, ÚMTsz. Erdélyi tájszó, mindhárom jelentésben.
bislet, pislet 1.) macska, kutya párosodik ÚMTsz. Használata általános. 2.) jár alá-fel Használata általános.
bizget, bezget ingerel, matat ÚMTsz, Kriza. Általános népi szó és hangalakváltozata. "Az anya letakarította az asztalt, csak a bort hagyta ott s künn babrált a konyhán és az udvaron. Az asszony szembe ült vele s ujjaival férje mozdulatlan kezét bizgette. A gyermekek körötte kóvályogtak, fel-fel néztek rá s a nagy csendességben nem tudták, mit merjenek." Szabó Dezső: Passió. Nyugat, 1916/4
bizsil játszik a tűzzel ÚMTsz. Háromszéken használatos.
bőcs nagyképű, dölyfös ÚMTsz. Általános népi szó (bölcs).
bőcsködik nagyképűsködik, dölyfösködik ÚMTsz. Általános népi szó (bölcsködik).
bócuj túróspuliszka-fajta ÚMTsz. Felcsíkon és Gyergyó­széken használatos.
bodacs l. bodócs
bodócs, bodacs 1.) kövér gyermek 2.) tinó (növendékökör) 3.) éretlen gyümölcs ÚMTsz, Kriza. Mindhárom értelemben használata általános. ""Egy borjus Tehén ötöd fü bodacz nro 1 1700, Csicsó Cs; Bál. 71" EMSztT."
bodonka, budonka, budunka, dobonka, budé, budécska fedeles veder (általában tíz-tizenkét literes) ÚMTsz. Használata általános. "bodonka: "Harom Bodonka Egresnek valo Teremi KK; Ks 69, 50, 44, 1637" EMSztT. "
bőfé, bőfő vőfély SzNyfSz. Gyergyószéken használják.
bog 1.) bütyök ÚMTsz. Általános népi szó. 2.) több, köteg Általános népi szó.
bogározik megy az orra után ÚMTsz. Általános népi szó. "Bogárfala bogározik, / Ördögökkel határozik, / Szurok-szödő Szöntélök, / Alig élnek szegényök. / Szappanfőző Szön-Mihály, / Szegén Útas itt ne hálj, / Dombon ülő Pálfala, / Sárba esött Váralja, / Kevély népü Csekefala." Kriza János: Vadrózsák.
bógenyózik kerüli a határt, tekereg Háromszéken használatos.
bognyeső favágó (ember) Használata általános.
bogojás, bugojás búbos, bóbitás, bojtos ÚMTsz. Általános népi szó és hangalakváltozata.
bogolya, bugolya bojt, gomolya ÚMTsz, Kriza (bugolya: kis boglya értelemben). Általános népi szó és hangalakváltozata.
bogos bütykös ÚMTsz. Általános népi szó.
bogra ró szaporátlan, értelmetlen munkát végez Gyergyószéken és Felcsíkon használják. Adat Csíkszenttamásról.
bogyán 1.) ügyetlen, goromba ÚMTsz. Adat Csíkszentdomokosról 2.) rövid lábú, zömök ÚMTsz. Csíkszéken használják.
bojt l. fenyőbojt
bojtorkodik beleakaszkodik, beleköt ÚMTsz. Használata általános. Vö. nekibojtorkodik ""távul létemb(en) az szegény Apor István az joszágomb(an) ne bojtorkodgyék 1710, Nsz; JHb br. Jósika Imre Jósika Máriához" EMSztT."
bokály kancsó ÚMTsz. Általános népi szó.
boldogtalan ügyetlen ÚMTsz. Általános népi szó.
boldogtalankodik ügyetlenkedik Általános népi szó.
bong gomb ÚMTsz (gomb), RNYA, Kriza. Régen használata általános volt, mára Szászföldre és Moldvára szorult vissza.
bongor, bongoros, bungur, bunguros cserjés SzNyfSz, ÚMTsz, Kriza. Udvarhelyszéken és a Nyárádmentén (Marosszék) használják. Megj.: a palóc nyelvjárásban is használatos.
bongoros l. bongor
bora, bura zúzmara SzNyfSz, ÚMTsz. A Gyimesekben használják.
borkán befőttes üveg Erdélyi tájszó.
bőrmadár denevér ÚMTsz, RMNyA. Csíkszéken, a Gyimesekben, Háromszéken és Moldvában használják. Megj.: a palóc nyelvjárásban is használatos.
boroszlán, borosnyán, burusnyán orgona, orgonavirág SzNyfSz, ÚMTsz. Erdélyi tájszó.
borozdás jobboldali jármos marha Gazda K., ÚMTsz. Általános népi szó.
borsika 1.) borókafenyő 2.) borókapálinka SzNyfSz, ÚMTsz. Használata általános.
borsikás fenyőcserjés Használata általános.
borvíz ásványvíz ÚMTsz. Használata általános. "A Borvíz- és Fürdőtörténeti Múzeum létrehozásának ötlete a Múzeumtól származik. Előzménye, hogy itt található Bányai János geológus talajkutatási anyaga. Munkájának egyik fő területe, ahol a legnagyobb eredményeket elérte, a Székelyföld ásványi kincseinek feltárása. Ezen belül borvízkutatóként volt nagyon ismert. Ő készítette el a Székelyföld összes borvízforrásainak a térképét. A második ok, ami erre vezetett, ott áll az az épület, amelyikben a forrás van. A '70-es években beszüntették a borvíz városba szállítását. Azóta az épület ott romlik felhasználatlanul, csak azok használják, akik kijárnak borvízért. A harmadik ok, hogy a Szejke-fürdő nincs kellőképpen kihasználva. Annak idején Orbán Balázs kiépítette a Szejkét, jó kis fürdő volt, kalauzokban is jegyezték..." Péter Attila: Borvíz-múzeum. Udvarhelyszék, 2000/3
borzsoj l. gorzs
bóta fenyőfából készült, kisebb víztartó edény ÚMTsz. Orbaiszéken és Moldvában használatos.
botika l. botikó1
botikó1, botika 1.) nád termése 2.) fenyőtoboz ÚMTsz. Használata általános.
botikó2 l. butykós
botos l. batus
bozsog mozog, nyüzsög ÚMTsz. Általános népi szó.
brák, brákfa szúrágta favég, csutak Csíkszéken használatos.
brákfa l. brák
brigidó, briginyó sajtkészítésben az aludtejet széttörő szerszám, köpülőfa ÚMTsz. Felcsíkon és a Gyimesekben használják.
briginyó l. brigidó
buba baba, kisgyermek ÚMTsz. Hangalakváltozat. "Legnagyobb és legszebb falu, melyik a nevit viseli Szabú János emlíkire, de o krónika nem említi. El kell jőjjön az az üdü, ilyen embert megdicsírny, És az élet nogy könvibe arany betűkvel beírny. Egyelűre a my falunk a nevét büszkénd visely, Szabúfalva, - minden buba száz évek után nevezi. S' annak fog maradny mindig, akármy a világand lesz, A Szabú Jánasnak a neve a csángúk szívibül nem vesz" Lakatos Demeter: Szabú János.
bubakalács kicsi kalács Használata általános.
bubázik babázik Gazda K., ÚMTsz. Hangalakváltozat.
bubulyka kamilla ÚMTsz. Általános népi szó.
bucsálódik búslakodik ÚMTsz, Kriza. Használata általános.
bucskázik bukfencezik ÚMTSZ. Általános népi szó.
budákol bújkál ÚMTsz. Használata általános. "Kutyameleg, kánikula, / nyelvét kiveti a kutya, / budákol, a tűző, heves / nap elől árnyékot keres." Kányádi Sándor: Kánikula.
budé l. bodonka
budécska l. bodonka
budonka l. bodonka
budunka l. bodonka
buffog l. puffog
bufti neheztelő (ember) Használata általános. "Igen én lenni uszlánder, hogy a fene egye meg, végső soron annyiban különbözöm, hogy legalább értem is ha néha szidnak es a kutyaisteniket, jő ki belőlem a székely, s mét es előbb való bufti hivatalnoka. Ejsze, én tehetek róla, hogy dib-dáb uraknak annak idején fájt a segge, hogy a határ melyik ódalára keveredek, bezzeg a füttő mellől lehet galatyolni a viharba lévőnek, na elég a góbéskodásból, me rögvest meggyámbászom a cseplesz Lít, akinek úgy reszketett a horgasina, hogy majd beleciterázott a gatyájába." Datki Szabolcs: Budapest, Budapest, te csodás. Hargita Népe, 2001. április 13
buftiskodik neheztel, húzza az orrát mindenre Használata általános.
bugamag napraforgómag ÚMTsz. Általános népi szó.
bugat sertést fedeztet ÚMTsz. Általános népi szó.
bugojás l. bogojás
bugolya l. bogolya
bugyogtat vízzel megtölt ÚMTsz. Általános népi szó.
bujbé szegletpince Erdélyi archaizmus.. "A Palais-Royal egyik szegletpincéjében (mely nálunk bujbé) van a híres Vakok Kávéháza (Café des Aveugles). Hat vak muzsikus tartja az orchestert minden estve. Különbféle patrióta nótákot énekelnek, deklamálnak verseket, hasbeszélések vannak, marionette-játékok. A pinceszála gyönyörű, és több rejtekjei vannak minden mulatságokra." Bölöni Farkas Sándor: Utazás Nyugat-Európában.
buje-báje 1.) utánam az özönvíz 2.) semmi (azt sem mondta, buje-báje) Használata általános.
bulándra kétes hírű nőszemély ÚMTsz. Erdélyi tájszó.
bumnáta l. bunamári
bunamári, bumnáta buta, tudatlan nő ÚMTsz. Erdélyi tájszó.
bungur l. bongor
bunguros l. bongor
burján gizgaz ÚMTsz. Általános népi szó.
burkos l. burkus
burkus, burus, burkos, buros, burszuk ágas-bogas, lombos, terebélyes (fa) ÚMTsz. Használata általános. "burkos: "Ezen házak előtt egj régi nagy burkos Zádok fa, fa kapczokkal öszve foglalva, minthogy az Szél el hasitotta volt Csicsó Cs; Ks 65. 4. 12, 1744" EMSztT."""Elindulnak, mennek, mennek, / Hosszú útnak, rengetegnek; / Találtak egy burkos fára, / Leültek az árnyékába. / -Molnár Anna, édes kincsem! / Nézz egy kicsit a fejembe. / Addig nézett a fejibe, / Míg elaludt az ölibe." Molnár Anna, népballada, udvarhelyszéki változat"burkus: "Mennek, mennek, mendegélnek, / Burkus fának a tövihez" Molnár Anna, népballada, csernátoni (Kézdiszék) változat. Mindkét balladarészlet Pozsony Ferenc: Álomvíz martján (Fekete-ügy vidéki magyar népballadák) c. kötetéből van (Kriterion Kiadó, Bukarest, 1984.)
buros l. burkus
burszuk l. burkus
burung1 l. hátburung
burung2 l. csereburung
burungol l. burungozik
burungozik, burungol 1.) veszekszik, eszi a másik agyát 2.) folyamatos zajt ad (mint a cserebogár) ÚMTsz. Használata általános. Vö. elburungozik
burus l. burkus
burusnyán l. boroszlán
busi női hosszúszárú gyapjúharisnya ÚMTsz. Háromszéken és a Barcaságban használják.
buszu bosszú ÚMTsz. Hangalakváltozat. "Eo felsege Minden rendekett, ez orzagban az haro(m) nemzetett le cziendesiczien, es meg bekeltessen, hogi ez mostani dist+urbiumnak es zurzauarnak ideien az minemeo soik zurzauar, igienetlensegh, giwleolsegh es haborusagh essett, azok miatt ennelis nagiob romlassa zegeni hazanknak ne keouetkezzek, Modot keressen benne, hogi eggik nemzett az masikra teoruen buzutt wzny ne ereoledgiek 1613, KJ. - Báthory Gábor" EMSztT.
butikó l. butykós
butykós, butikó, botikó2 bütykös, bogos ÚMTsz, Kriza (butyikó). Használata általános.
bűz szag ÚMTsz. Használata általános, Aranyosszéket is beleértve. Vö. jóbüzü
bü vagy bá igen vagy nem Erdélyi tájszó(kapcsolat).
bü, büh rossz, undok, ocsmány ('Beh büh ez az viz.') ÚMTsz, Kriza. Használata általános.
bübe megy sétálni megy, elmegy (gyereknyelv) Gazda K., ÚMTsz. Használata általános.
büdü1 1.) menedékhely, csiga (játékban) 2.) büdös hely, pl. fogda ÚMTsz, Kriza. Használata általános. Megj.: a Szilágyságban is használatos. "büdü: laptajátéki műszó, azon határozott hely (meta = büdös) hol meg kell állni a kifutónak 1838/1845, MNyTK 107. 14" EMSztT.
büdü2 'büdübe visz' veszedelembe visz Kriza (büdübe). Használata általános.
büdöske körömvirág ÚMTsz. Általános népi szó.
büdöskővirág, büdöslő kén ÚMTsz. Általános népi szó és hangalakváltozata.
büdöslizi muskátli RMNyA. ÚMTsz. Használata általános.
büdöslő l. büdöskővirág
bügyürget ujjai között csongolygat ÚMTsz. Erdélyi tájszó.
büh l. bü
bükken, büklen 1.) dől, esik 2.) biceg ÚMTsz. Használata általános. Vö. átbükken, nekibükken
büklen l. bükken
bünnyög, brünnyög halkan sírdogál, prünnyög ÚMTsz. Hangalakváltozat.
büszkürtő, büzlentyű büdös ember Használata általános.
büszüdik l. büszül
büszül, büszüdik, büszütlődik szagot kap, romlik a kályha szélén hosszabb ideig tartott étel, amely nem is fő, de le sem veszik Használata általános. Vö. megbüszül, összebüszüdik
büszütlődik l. büszül
bütü 1.) sarok 2.) vég (a ház büte, bütüje) ÚMTsz, Kriza. Használata általános (Aranyosszéket is beleértve), mindkét jelentésben. Megj.: Székelyhíd és Debrecen térségében is használják. A Szilágyságban is ritkán előfordul. Vö. bütül, megbütül "A szókészletben sok az olyan szó, amely Erdélyen belül is jellegzetesen székelynek minősül: bütü 'vminek a vége', féreg 'egér', gaj 'göröngy' jelentésben, fentő 'kerékküllő', takar 'szénát gyűjt', merekje 'rudas', odor 'a csűr része', pityóka 'burgonya', porgolát 'kertkapu', árdéj 'zöldpaprika' stb." Péntek János: Népi nevek, népi hagyományok. Mentor kiadó, Marosvásárhely, 2003, 19. old.
bütül, bütüz levágja a fa végét ÚMTsz. Székelyföldön (Aranyosszéket is beleértve) általánosan használt szó. Megj.: A Szilágyságban és Debrecen környékén is előfordul, mint ácsmesterségbeli szakszó. Vö. megbütül, bütü
bütürmec durva, vaskos Csíkszéken használatos. "Az Utazó rovatban egy élménybeszámoló olvasható, illetve egy beszélgetés a faluturizmusról. Indítjuk az ifjúság Bütürmec nevű rovatát is, kezdetnek Para István 2t karikatúrája látható itt." Csíkszereda. Romániai Magyar Szó, 1998. október 15.
büzlentyű l. büszkürtő
büzül, üzül szagol ÚMTsz, SzNyfSz, RMNyA. Erdélyi tájszó. Vö. megbüzül
böcsöl döf (kecske, bárány) Használata általános.
bödzög reng ÚMTsz. Keresztúrszéken használják.
böszme buta, ostoba ÚMTsz. Általános népi szó.


a | b | c | d | e | f | g | h | i | j | k | l | m | n | o | p | r | s | t | u | v | z


HIRDETÉS