A székelyek szavai és kifejezései
Gyorskeresés:  


A Transindex székely szótárában jellegzetes székelyföldi tájszavakat, sajátos kifejezéseket gyűjtünk.
A szótárban jelenleg 2243 szó található. Küldje el Ön is javaslatát!


Szótárkezelő: Sántha Attila

A Székely Szótár 2004-ben könyv formájában is megjelent a Havas Kiadó gondozásában, itt megrendelhető!

A Transindexen a kötetben megjelent, kibővített, jegyzetekkel és példamondatokkal ellátott, a szavak területi használatának megjelölését is tartalmazó Székely Szótár online változata érhető el. Nem jelennek meg a könyv azon részei, amelyek megnehezítenék a Székely Szótár internetes előállítását. A kritikai szöveg a Transindexhez 2003. december 31-ig beküldött szavak feldolgozásán alapul.

Kövér betűs szöveg: székely szavak.

Normál szöveg: Székelyföldön is használatos általános népi szavak, erdélyi tájszavak, valamint hangalakváltozatok.

Utolsó frissítés: 2008.03.31


Új szavak



csender, csenger, cseten, cseplesz sűrű bokros hely ÚMTsz, SzNyfSz, Kriza (csenger). Nyárádmentén, Udvarhelyszéken, Felcsíkon, Gyergyószéken és Moldvában használják. "ideki e csenderbe csenderbe / szegfű termett kenderbe kenderbe / gyere rózsám szedjük le szedjük le / köss bokrétát belőle belőle / küldjed el e legénynek legénynek / Csicsó János nevére nevére." Moldvai népdal. http://www.szepi.hu/nota/nepdal/szoveg
/ Fábri_Géza_-_Kanalas_Éva/Túl_a_vizen/lista.html
""Erdők nyeső fás és tsender harasztasok Nyárádgálfva MT; Sár., 1731" EMSztT."
baksa nagy farakás, amelyben a szenet égetik, boksa ÚMTsz. Általános népi szó. "A mesterség gyakorlása a szűk Nyikó-völgyéből akkor terjedt ki az egész országra. A régi millérek helyét elfoglalta a baksa, amely csak méreteiben más, ebbe 150-250 méter fát raknak bele. A munkakörülmények fejlődtek ugyan, de a szénégetés folyamata ma is a régi." Farkaslaka nemhivatalos honlapja http://www.tetra.ro/ta/c74/
aranka/szenegetes.htm
megbonyul megellik
elszövődik a nap fátyolfelhő kerül a nap elé
gübbögtet, göbbögtet bugyogtat
megmásodegyesedik megterhesedik
elburungozik, elhurungozik 1.) hangosan, zajosan megy (viccesen akár a fellegek is elburungozhatnak) ÚMTsz (elburungoz, elburungózik) Használata általános. Vö. csereburung "S avval az asszony felült a seprűre és elburungozott. De mikor elment, Annacska felfeküdt egy ágyba és három napig le sem szállt onnan. Mikor az asszony hazajött, úgy burukkoltak a galambok, nyávogott a macska, a ház sepretlen, az ágy vetetlen!" Fábián Ágostonné, bukovinai népi mesemondó: Annácska és Márika. http://kincsestar.radio.hu/
mese99/03annacska.php
gürüzdölés, görözdölés köszörülés ÚMTsz. Használata általános. Vö. gürüzdöl, meggürüzdöl "Következett az első küszürülés vagy gürüzdölés. Ehhez már három ember kellett: kettő a köszörülőlap közepén áthaladó tengely két végére rögzített karokat fogva hajtotta a köszörűt (5. rajz), és a mester, aki rá­tartotta a sarlót a kőre." Gagyi László: Régi sajátos foglalkozások Etéden. http://www.erdelyweb.com/
eted/neprajzdolg/gl.pdf
havadi fehér nárcisz ÚMTsz, Kriza. Használata általános. "A gyimesi csángó írott tojások készítési módját Kováts Dénes tanulmányozta. A tojásírás formái és mintái: békasegge, rózsa, kégyó, nagy kankaju, patkó, kicsicserelapi, cifrakantár, kakastaréj, tyúklába, báránylába, fecskefarka, kupás, füstös, csillag, tanerruja, ördögtérgye, hóvirág-havadi, kecskeköröm, fehérkabala, tekerőlevél, kukuk nyelve." Gyimesfelsőlok turisztikai leírása http://www.cchr.ro/jud/turism
/hun/3/35/35gyimesfelsolok.html
kókonya fonott húsvéti kalács ÚMTsz. Ebben az értelemben Gyergyószéken használják, valamint a bukovinai székelyek között. "A kókonya szó a népnyelvben a húsvéthoz kapcsolódva sokféle változatban és jelentésben máig él. Legtöbb helyen a húsvéti ételek összefoglaló neve, azonban például Szegeden a húsvéti megszentelt keménytojást, az istensegítsi székelyek körében a húsvéti kalácsot értik alatta. A Dunántúl egy részén a szó változatai - kókálás, kókányolás, kokonyázás, stb. - az ősi húsvéti játékot, a tojásütést jelentik." Juhász Katalin: Hagyományos húsvéti ételeink. Living Traditions, A Journal of Hungarian Arts and Traditions http://www.baratsag.com/
journal/easter/index.htm
kacsiba, kacsuba, kacsuka csámpás ÚMTsz (kacsiba, kacsuka). Használata általános. "Következett az első küszürülés vagy gürüzdölés. Ehhez már három ember kellett: kettő a köszörülőlap közepén áthaladó tengely két végére rögzített karokat fogva hajtotta a köszörűt (5. rajz), és a mester, aki rá­tartotta a sarlót a kőre." Gagyi László: Régi sajátos foglalkozások Etéden. http://www.erdelyweb.com/
eted/neprajzdolg/gl.pdf
összecsombolyodik, összecsomolyodik, összecsongoly összekucorodik Gazda K., ÚMTsz. Erdélyi tájszó. "Molnár D. József néprajzkutató: - Igen, de a régiségben is úgy volt, hogy amikor már úgy négy-öt éves lett a gyerek, akkor az utcán összecsomolyodott, csapatot alkotott, és a fiúk külön és a lányok külön, anélkül, hogy valaki ezt mondta volna nekik." Vendég a háznál. Kossuth rádió, 2001. június. 11., 13.05. http://www.babanet.hu/ vendegahaznal/vend010611.htm
priccsesnadrág gyapjúból szőtt nadrág férfiaknak ÚMTsz (bricsesznadrág), RMNyA. Általános népi szó. "hej nem akar a priccsesnadrág szakadni nem akar a régi babám szeretni szeress babám szeress úgy mint azelőtt hej ketten tőcsük le a három esztendőt" Vajdaszentiványi népdal. http://www.szepi.hu/nota/nepdal
/szoveg/Vajdaszentivány/2./lista.html
peccs 1.) csipkebogyó 2.) csipkebogyóíz SzNyfSz. Használata általános. "Évtizedekkel ezelőtt, de még ma is, ez a falu a gyűjtögető gazdálkodás iskolapéldáját nyújtotta. A szentkirályi asszonyok ma is főzik - a vidéken a legkitűnőbb - rózsabogyó lekvárt (helyi megnevezéssel a 'peccset'). 1923-ban a faluba bukovinai katolikus csángó családok (Sebestyén, Német, Kásler) települtek. Leszármazottaik ma is élnek. Ők új népszokásokat, népművészeti elemeket hoztak a székely faluba." Sepsiszentkirály turisztikai leírása. http://www.haromszek.ro/falvak/ sepsiszentkiraly/leiras.html
parapács ügyes, talpraesett, jóbeszédű ÚMTsz, Kriza (perepács). Használata általános. "A szépet, a tüneményes nyelvet Erdélyben voltam kénytelen újra felfedezni, ahol nagyon tömör beszédű emberekkel találkoztam. A tömörségen nem azt értem, hogy keveset beszéltek, sőt a keveset beszélő székely ember legendája helyett én hallottam nagyon sokat beszélő parapács embereket, parapács asszonyokat is." Léka Géza: Egy óra Berecz Andrással. folkMAGazin, 2000 nyara
kákvirág csillagos nárcisz [Narcissus Stellaris] Kriza. Használata általános. "A Nárciszmező, a helység alsó felében, Szentegyháza, Lövéte, Kápolnásfalu határában található mintegy 300 ha kiterjedésű területen, növénytani természetvédelmi terület. Itt található az ország egyik legcsodálatosabb, Európa legmagasabban fekvő nárciszmezője. Májusban, június első felében virágzik a vadon növő kábító illatú csillagos nárcisz (Narcissus Stellaris), népies elnevezése kákvirág, amely védett növény ugyan, de mégis nagyon sokan szedik. A nárcisz mediterrán származású, egyszíkú tavaszi növény, amely a kisebb medenceszerű mélyedéseket, valamint a nedves féllapos területeket kedveli." Szentkeresztbánya turisztikai leírása. http://victorian.fortunecity.com
/seurat/587/regio/falvak/szentegy.htm
abagos l. ebagos
abajdok, tabajdok idétlenül nagy, ügyetlen, tajdok ÚMTsz, Kriza. Általános népi szó és hangalakváltozata.
abajog jajong, kiabál, vajúdik ÚMTsz. Általános népi szó.
ablaktányér ablakszem ÚMTsz, RMNyA. Használata általános.
acsarog, agyarog kiabál, veszekszik ÚMTsz. Általános népi szó és hangalakváltozata.
acsongat csinosít (pl. 'acsongatja a mereklyét a villá­val': rendezgeti a boglyát, hogy jobban nézzen ki) Adat Csíkszenttamásról.
ádámbűz a házhoz nem tartozó ember szaga ÚMTsz. Használata általános. Megj.: Kalotaszegen is használatos. "Nem volt a pásztorlegény fából, fel is ment a szép asszonyhoz, de amint ott esznek, isznak, mulatnak, egyszerre megrezdül velük a rézpalota. -Ádámbűzt érzek! - üvöltötte az ötfejű sárkány. -Jaj, édes uram! - rebegte a szép asszony. - Az öcsém jött látogatóba - mondta.-Bújj elő, kicsi sógor! - így erre az ötfejű sárkány -, gyere ebédelj velem - biztatta -, ha rágós lesz neked az acélpogácsa, sebaj, elnyellek én téged - ordította." Ambrus Lajos: Tartód kincse. Romániai Magyar Szó, 2000. július 29.
ag, agosság gyermekbetegség, amelynek jellemzője, hogy a gyerek sovány, szőrös és nem fejlődik. ÚMTsz. Használata általános.
ágál dicsekszik, pöffeszkedik ÚMTsz, Kriza. Általános népi szó.
aggat, baggat nagy öltésekkel megfércel ÚMTsz, Kriza (baggat, aggat-baggat). Általános népi szó és hangalakváltozata.
agos 1.) agosság nevű gyermekbetegségben szenvedő ÚMTsz, Kriza (abagos). 2.) szőrszálhasogató A Nyikó-mentén (Keresztúrszék) használatos. Vö. ebagos a mellékszótárban.
agosság l. ag
agyament bolond Használata általános.
agyarog l. acsarog


a | b | c | d | e | f | g | h | i | j | k | l | m | n | o | p | r | s | t | u | v | z

Adatközlők:András Zsolt, Antal Elemér, Antal Orsolya, Árkossy Benkõ Csaba, Babinszky Magdaléna, Balog Attila, Begai Erzsébet, Bencze Éva, Benedek Janka, Berekméry László, Birtalan Imre, Birtonné Péter Emese, Boczog Zoltán, Borsos Endre, Bossányi Róbert, Bota Szilamér, Cornel Cenan, Csepi Anita, Csobay Zoltán, Czimbalmas Ágnes, Czinkóczki Tamás, Czinzel László, Czirják Csaba, Danghel Edith, Demeter Ilona, Dénes István, Egyed-Zsigmond Elõd, Farkas Lóránd, Farkas Lóránt, Ferenczi Anna, Fogarasi Zoltán, Gálfalvi Gábor, Görbe Péter, György Csilla, Hatházi András, Horváth A. László, Horváth István, Ilyés András-Zsolt, Jánossy Alíz, Kõszegi Zsuzsa, Kadácsi Veronika, Kálmán Sándor, Kemenes Katalin, Kercsó József, Kiss Zsigmond Csaba, Kiszely Beáta, Kiszely Krisztián, Kocsis Károly, Könczey Elemér, Kopányi Sándor, Korondi Kinga, Kósa Szánthó Vilma, Kovács Zoltán, Kuti Csongor, Lázár Ede, Lehel Katalin, Lukács Csaba, Mezey Géza, Mitruly Miklós, Molnár Péter, Molnár Attila, Molnár Hajnalka, Molnár Judit, Mózes Csaba, Németh Zsolt, Nyulas Csongor, Oláh Csaba, Páksa Zoltán, Pásztor Júlia, Peszeki István, Pogány Csilla, Pogány Örsi, Reich Lajos, Kinga v. Renselaar, Rogács Tibor, Russu Tibor, Russu Zoltán, Sándor J. Benedek, Sándor Imre, Sántha Etelka, Sántha Géza, Sikó Szabolcs Béla, Silló Jenõ, Silló Melinda, Somesan Margaréta, Soós Bendegúz, Sós Árpád-Laurin, Sugár Dénes, Szõcs Rozália, Szabó Orsolya, Szakács János, Szálinger Sziszi, Szász Emese, Székely Zoltán, Szekernyés László, Szonda Szabolcs, Sztankó Benedek, Tamás Levente, Tar Károly, Tarczy Péter, Tófalvi Péter, Török Enikõ, Török Zoltán, Vajda András, Vajda András, Váncsa József, Varga Andrási Gábor, Veress István, Vitos Dénes, Zagyvai Olivér
HIRDETÉS